• Mikor forduljunk orvoshoz migrénes fejfájásunkkal?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, Dr. Szappanos Zsuzsanna

        A migrén krónikus betegség, amelyet gyakran nem diagnosztizálnak és ezért nem is kezelnek megfelelően. Súlyos vagy szokatlan tünetek esetén keresse fel kezelőorvosát!

        A migrén téma cikkei

        6/1 A migrén tünetei
        6/2 A migrént kiváltó tényezők
        6/3 A migrén típusai
        6/4 Mikor forduljunk orvoshoz migrénes fejfájásunkkal?
        6/5 A migrén kezelése
        6/6 Élet migrénnel

        Ha észreveszi, hogy migrénre jellemző tünetei alakultak ki, figyelje meg és írja le azokat, továbbá azt is, hogyan kezelte azokat. Ezt követően keresse fel orvosát és beszélje meg a fejfájásával kapcsolatos kérdéseket!

        Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha az alábbi tünetek közül egyet is tapasztal

        • Ha Önnek már volt korábban fejfájása, melynek jellege megváltozott.
        • Nyilalló, villámcsapásszerű fejfájás.
        • Lázzal, nyaki merevséggel, kiütéssel, zavartsággal, rohamokkal, kettős látással, gyengeséggel, zsibbadással, illetve nehezített beszéddel együtt járó fejfájás.
        • Fejsérülést követő fejfájás, különösen, hogy ha ez idővel romlik.
        • Krónikus fejfájás, ami köhögés, sportolás, erőlködés, illetve hirtelen fejmozgatás hatására romlik.
        • Újonnan megjelenő fejfájás 50 éves kor felett.

        Kivizsgálásra van szükség

        A migrén minden esetben neurologus által felállított diagnózis alapján mondható ki, csupán öndiagnózis alapján nem. Rendkívül alapos kivizsgálásra van szükség, mert a tünetek hátterében gyakran az agyi ér fejlődési rendellenessége (ún. aneurysma) áll. Aneurysma esetén a rendellenes ér fala bármikor megrepedhet, ezzel pedig életveszélyes állapotot idézhet elő, és csak az időben - megrepedés előtt - történő észlelés, és operáció esetén gyógyítható megfelelően.

        Hirdetés

        A fejfájást komolyan kell venni, mert a fájdalom sziréna, bajt jelez, amit fel kell deríteni! Ha már minden tisztázódott, akkor kezdődhet a fejfájás gyakoriságához alkalmazott antimigrénes kezelés.

        Milyen vizsgálatokra számíthat?

        Ha Önnek tipikus migrénje van, vagy családjában előfordult már migrénes betegség, orvosa nagy valószínűséggel már az Ön által adott leírás, és a fizikális vizsgálat alapján fel tudja állítani a diagnózist.

        Ha azonban a fejfájás szokatlan jellegű, súlyos vagy nagyon hirtelen alakul ki, orvosa javasolhat néhány vizsgálatot az alábbiak közül egyéb kórállapotok kizárására:

        Computer tomográfia (CT)
        Ez a képalkotó vizsgálat számítógép által irányított röntgensugár segítségével kereszt-, és hosszmetszeti képeket képes létrehozni az agyról. Ennek segítségével orvosa fejlődési rendellenességet, súlyos vérkeringési zavar nyomait, daganatot, fertőzés jeleit és egyéb, fejfájást előidéző problémákat ismerhet fel vagy zárhat ki.

        Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI)
        Az MRI erőteljes mágneses mező segítségével a CT-nél részletesebb, de ahhoz hasonló képeket készít az agyról. Az MRI vizsgálat segítségével a koponyán belüli rendellenességek nagyobb biztonsággal ismerhetők fel. Az MRI vizsgálatokkal az agy vérellátása is jobban vizsgálható.

        Gerincfolyadék-csapolás (lumbál punkció)
        Ha orvosában felmerül a gyanú, hogy Önnél agyhártyagyulladás, vagy vérzés áll a fejfájás hátterében, akkor mintavételt javasolhat a gerincfolyadékból. Az eljárás során vékony tűt szúrnak be a gerinc alsó szakaszán két csigolya közé, és ezen keresztül gerincfolyadékot bocsátanak le, melyet laboratóriumban megvizsgálnak. A kb. 30 percig tartó eljárás során kellemetlen, de nem túl erős nyomást érezhet, utána átmeneti fejfájás alakulhat ki.

        Milyen szövődményei lehetnek a migrénnek?

        Előfordulhat, hogy nem fogja tudni fejfájását enyhíteni, különösen olyankor, amikor elkésik a rohamoldó kezeléssel.

        A nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (pl. aszpirin, ibuprofen), nagy dózisban, rendszeresen szedve hasmenést, hasi fájdalmat okozhatnak, ami időseken és egyéni érzékenység esetén gyomorfekély, gyomorvérzés kialakulását is okozhatja.

        Mindezek mellett, ha fejfájás-csillapító gyógyszerekből túl sokat szed (két-három alkalommal hetente vagy naponta), akkor idővel gyógyszer indukálta fejfájás alakulhat ki Önnél. A gyógyszer indukálta fejfájás veszélye, hogy további gyógyszerfogyasztásra sarkallhat, ami hosszútávon rontja az állapotot.

        Mirgénes infarktus

        Kimutatták, hogy létezik az úgynevezett migrénes infarktus is, amikor a rohamot követően - bár a tünetek múló jellegűek - a koponya CT vizsgálat során kisebb gócokat mutattak ki. Ez többnyire magas vérnyomásos, cukorbeteg migréneseknél fordulhat elő. Igen ritka kórkép, de megemlítendő, hogy létezik úgynevezett familiáris hemiplégiás migrén, mely egyenes ágon öröklődik, súlyos kisagyi tünetekkel, tudatzavarral, eszméletlenséggel jár. Gyakorisága 0,01 százalék. Az elvégzett 1000 MRI vizsgálatból szerencsére csak 2 pozitív.

        Szerotonin szindróma

        A szerotonin testszerte előforduló "hírvivő" molekula, amely az idegrendszerben is fontos szerepet tölt be (úgynevezett neurotranszmitter, mint a jóval ismertebb adrenalin is). A szerotonin szindróma az agy szerotonin-szintjének veszélyes mértékű megemelkedését kísérő tünetegyüttes, vérnyomáskiugrással, izomgörcsökkel, magas testhőmérséklettel és zavartsággal. 

        Leginkább akkor alakul ki, ha a beteg olyan gyógyszereket szed együtt, amelyek növelik az agy szerotonin-szintjét vagy utánozzák a szerotonin hatását. Ilyen a szerotonin hatását utánzó migrén ellenes gyógyszerek (pl. sumatriptan, zolmitriptan) kombinálása az antidepresszánsok azon csoportjával, amelyek növelik az agyban a szerotonin szintjét.

        A szerotonin szindróma szerencsére elég ritka. Ha mégis kialakul, azonnal mentőt kell hívni, a mentők kiérkezéséig a magas testhőmérsékletet vizes ruhával vagy hűtőfürdővel lehet csökkenteni. A szokásos lázcsillapítók hatástalanok (mivel nem igazi lázról van szó, hanem a görcsölő izmok fokozott hőtermeléséről).

        Ez a cikk is érdekelheti Stroke-ot okozhat az aurával járó migrén?

        WEBBeteg logó

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológusDr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus szakorvos

        Módosítva: 2018.06.27 18:31, Megjelenés: 2017.06.18 14:55
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Gyermekkori ágybavizelés

        Gyermekkori ágybavizelés

        Dr. Dinya Zoltán

        Milyen pszichés következményei lehetnek a gyermekre nézve?

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Cs. K., fordító

        Milyen emésztési problémák lehetnek a diabéteszes neuropátia következményei?

        Mit jelent a nyaki gerinc eredetű fejfájás?

        A nyaki gerinc eredetű fejfájás - orvosi nevén a cervicogén fejfájás - azért jelentkezik, mert a nyakban valamilyen ok miatt fájdalom jelentkezik, amely a fejbe sugároz, akár migrénszerű tüneteket okozva. A fájdalom ilyenkor a nyak felső részében keletkezik, majd a fájdalom a fej hátsó részébe, a homlok közelébe vagy akár a szemek környékére sugárzik ki. Nők esetében négyszer gyakoribb a cervicogén fejfájás, mint férfiaknál.

        A migrént provokáló tényezők

        Függetlenül attól, hogy mi az alapvető mechanizmus a migrén kialakulásának hátterében, számos dolog provokálhatja a fejfájás jelentkezését.

        Migrén: már gyermekkorban is

        A migrén jellegzetes módon gyerekkorban, kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, és az öregedés során egyre ritkábban és egyre kisebb intenzitással jelentkezik. A fizikai szenvedés mellett gyakori az iskolai hiányzás és a rendszeres kórházlátogatás, ehhez jön még hozzá az aggódó szülők által kivett táppénz is.

        Élet migrénnel

        A migrénes betegek számára fontos az életminőség javítása és a munkaképesség fenntartása. Ennek érdekében kipróbálhatnak olyan technikákat, gyakorlatokat, amelyek az orvosi kezelésen kívül segíthetnek a tünetek enyhítésében, illetve a rohamok rövidülésében.

        Hogyan kezelhető a migrén?

        A migrén kezelési stratégiája a fejfájás gyakoriságától és súlyosságától, továbbá az egyidejűleg fennálló egyéb betegségektől függ. Számos gyógyszert hoztak forgalomba kimondottan a migrén kezelésére, de jó néhány más betegség kezelésére alkalmas szer is hasznos lehet.

        Egyszerű fejfájás vagy migrén? - A migrén tünetei

        A migrén rendkívül kínzó lehet, gyakran egyéb tünetek is kísérik, például émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. Mi a migrén és milyen tünetekkel jár?

        Az aurás migrén

        A migrén a leggyakoribb önálló fejfájás kórkép. Az aurás migrén (MA) és az aura nélküli, közönséges migrén (MO) ugyanabban a betegben keveredhet egymással. Egyértelmű genetikai háttér egyikben sem ismert, azonban az aurával járó típus eltérő panaszokkal jellemezhető.

        A migrén terápiája - Gyógyszerek és egyéb gyógymódok

        A migrén kezelése gyógyszeres és nemgyógyszeres kezelések kombinációjából tevődik össze. Az orvosok különbséget tesznek a migrénes rohamok és a tünetmentes időszakok terápiája közt (migrénmegelőzés).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA