Memória téma

Nincs miért szégyenkezni, ha olykor feledékenyek vagyunk, nem jut eszünkbe a megkezdett mondat folytatása, vagy a ritkán, régen látott emberek neve nem ugrik be azonnal.

Az Alzheimer-kór legismertebb tünete a memória fokozatos romlása, ezért a betegséget sokszor azonosítják a feledékenységgel. Fontos azonban tudni, hogy a betegség nem áll meg az emlékezőképesség elvesztésénél, hanem az élet minden területére hatással van.

Ha a beteg vagy a hozzátartozói memóriaromlást tapasztalnak, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. Ismerje meg, hogy milyen probléma állhat még a háttérben, vagy van-e lehetőség a memóriaromlás megfékezésére!

Gondolták volna, hogy vannak olyan ételek és élelmiszerek, amelyek nem csupán a testünket táplálják, hanem az elménkre is jótékony hatással vannak? Ha életünk végéig ép tudat és kiváló emlékezőképesség birtokában szeretnénk lenni, egészségünk megőrzésében a táplálkozásra is oda kell figyelnünk, ezzel sokat segíthetünk saját magunkon.

Nyáron és kora ősszel különösen jó az agy teljesítőképessége. Télen azonban a gondolkodási képesség mérhetően csökken. Néhány képesség különösen gyengül ilyenkor.

Már évekkel a tünetek jelentkezése előtt megjósolható lehet a betegség egy memóriateszttel, amelyet egy brit egyetem tudósai fejlesztettek ki - olvasható az Index oldalán.

Napi egy adag zöld saláta a kor előrehaladtával segíthet megőrizni a memóriát és frissen tartani az agyat - állítják egy amerikai tanulmány szerzői.

A ginkgo biloba (vagy páfrányfenyő) valójában egy élő kövület. Előbb jelent meg a Földön, mint a dinoszauruszok, szívós és hosszú életű növény. A modern orvostudomány több kedvező élettani hatását is számontartja, illetve vizsgálja. A következőkben ezeket tekintjük át.

A ginkgokivonat kognitív funkciókra gyakorolt hatásait elemző eddigi áttekintő tanulmányok az elbutulás és az Alzheimer-kór megelőzésében nem találták hatékonynak a növényt, az elbutulás jeleit többé-kevésbé már mutató vagy épp Alzheimer-kóros betegekben viszont a kognitív funkciók romlásának stabilizálódását vagy lassulását tapasztalták.

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-kór és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták.