Érdemes-e ginkgót szedni elbutulás ellen?

A ginkgokivonat kognitív funkciókra gyakorolt hatásait elemző eddigi áttekintő tanulmányok az elbutulás és az Alzheimer-kór megelőzésében nem találták hatékonynak a növényt, az elbutulás jeleit többé-kevésbé már mutató vagy épp Alzheimer-kóros betegekben viszont a kognitív funkciók romlásának stabilizálódását vagy lassulását tapasztalták.

A címben feltett kérdésre így nem adható teljesen egyértelmű válasz: a többféle, antioxidáns hatóanyagokat is tartalmazó Ginkgo biloba kivonatok vélhetően inkább a már kialakult kognitív problémák enyhítésében lehetnek hatásosak.

Az időskori elbutulás – amely leggyakrabban az Alzheimer-kór megjelenése miatt alakul ki – a rövid távú emlékezet romlásával kezdődik, később pedig egy sor más agyi funkciót is negatívan kezd befolyásolni. A betegség kialakulásának kockázatát legnagyobb mértékben az idős kor emeli: a 90 év felettiek csaknem felénél várható, hogy az elbutulás valamely tünetét érzékeljék magukon.

Az Alzheimer-kór tüneteinek oka – az elbutulás egyéb formáival ellentétben – pontosan tisztázott: az idegsejtek körül úgynevezett amiloidplakkok kezdenek el felhalmozódni, amelyek hatására az idegsejtek pusztulásnak indulnak. Ez a folyamat sajnos nem visszafordítható, de ha időben felismerésre kerül, aktív beavatkozással lassítható lehet a betegség súlyosbodása.

Az elbutulás megelőzése, illetve a már kialakult állapot enyhítése: hatékony-e a ginkgokivonat?

A ginkgofa leveleiből készített kivonatok elbutulásra és Alzheimer-kórra gyakorolt hatásaival számos áttekintő tanulmány foglalkozott az elmúlt években. Ezekben olyan vizsgálatok eredményeit igyekeztek meghatározott szempontok szerint áttekinteni, amelyekben a résztvevők egyik csoportja ginkgokivonatot, a másik csoportjuk pedig hatóanyag nélküli, placebokészítményt kapott. A legtöbb vizsgálat az EGb 761 jelű kivonattal zajlott, egészséges, illetve enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-kóros betegek bevonásával, napi 60-tól 600 milligrammig terjedő adagokkal, általában egy-másfél éven keresztül ^1,2.

A Journal of the American Medical Association (JAMA) 2008-as, több mint 3000, még egészséges résztvevővel végzett randomizált vizsgálatában (ezekben nem tudják a résztvevők, hogy aktív hatóanyagot vagy placebót kapnak-e) átlagosan 6 évig követték nyomon a korábban megfelelő kognitív funkciókkal jellemezhető résztvevőket. Az elbutulás, illetve az Alzheimer-kór előfordulásának tekintetében ebben a vizsgálatban nem sikerült érzékelhető csökkenést kimutatni, ami arra utal, hogy a később kialakuló elbutulás vagy Alzheimer-kór megelőzésében nem hatékony a Ginkgo biloba kivonat szedése ³.

Egy szintén nagyjából ugyanennyi, de nem egészséges, hanem enyhébb vagy súlyosabb elbutulásban szenvedő résztvevővel végzett, ugyancsak napi 240 milligramm ginkgokivonat hatásait elemző 2015-ös tanulmány viszont pozitív következtetésre jutott: a Journal of Alzheimer’s Disease folyóiratában közölt cikk szerzői úgy vélik, hogy az említett napi mennyiség „22-26 hetes szedést követően képes stabilizálni vagy lassítani a kognitív funkciók romlását a már kognitív zavarban vagy elbutulásban szenvedő pácienseknél”. ⁴

Egy másik, 2016-ban megjelentetett, szintén körülbelül 3000 főt magába foglaló rendszerező áttekintés is hatásosnak találta a ginkgokivonatot azoknál, akiknél már kialakult valamilyen szintű kognitív károsodás vagy akár az Alzheimer-kór. A Current Topics in Medicinal Chemistry tanulmányának szerzői szerint „a ginkgokivonat alkalmazása potenciálisan előnyös lehet a kognitív funkciók és a mindennapi életminőség javításában az enyhe vagy közepes fokú kognitív zavarokkal, illetve az Alzheimer-kórral küzdő páciensek esetében. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az általunk elemzett tanulmányok egy részében alacsony volt a mintaszám, néha inkonzisztens eredmények adódtak és módszertani hiányosságok is előfordultak, így a jövőben több kutatásra lesz szükség a Ginkgo biloba hatásosságának egyértelmű megerősítéséhez.” ⁵

Tovább Bővebben a demenciáról

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Illyés András, biológus

<