• A nyaki borda és a mellkaskimeneti szindrómák

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        A TOS olyan kórképek összefoglaló neve, melyek a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. Lényege, hogy a nyak területén található nagyerek, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, melynek következtében állandó vagy ideiglenes, gyakran nehezen meghatározható tünetek alakulnak ki.

        A TOS (mellkaskimeneti szindrómák, thoracic outlet syndrome) körébe három betegség tartozik: scalenus szindróma, costoclaviculáris szindróma, hyperabdukciós szindróma. A kórképek elnevezése a kiváltó okokra utal, vagyis azokra az anatómiai képletekre illetve testhelyzetre, amelyek az adott betegség tüneteit okozzák.

        Hirdetés

        A mellkaskimeneti szindrómák diagnózisában és kezelésében leggyakrabban több orvostudományi terület szakemberei vesznek benne részt (neurológus, angiológus, radiológus, reumatológus).

        A hátfájdalom okai

        A hátfájás rendkívül gyakori, az emberek 60-70 százalékát érinti élete során. A fájdalom többek között eredhet a csigolyatestekből, vagy a közöttük elhelyezkedő porckorongokból illetve kisízületekből, a gerinc melletti szalagokból, izmokból, ideggyökökből és a belső szervekből (vese, aorta, gyomor) is kisugározhat.

        A hátfájdalom okai

        Nyaki borda

        A nyaki borda olyan számfeletti borda, amely a legalsó nyaki csigolyához kapcsolódik. Lényeges, hogy a bordák csak a hátcsigolyákhoz kapcsolódva fejlődnek ki egészséges esetben.

        Ha a nyaki borda is kifejlődik, szerepet játszhat a nyak képleteinek összenyomatásában, és létrehozhatja a TOS csoportba tartozó kórképek bármelyikét.

        Egészséges emberekben ezrelékes nagyságrendű a nyaki borda előfordulása, és ezen esetek felében nem okoz tüneteket. A nyaki borda hosszúsága, szélessége, pontos elhelyezkedése nagyban befolyásolja a TOS esetében betöltött szerepét.

        Scalenus szindóma

        A gerincfájdalom

        Összeszedtünk néhány téves beidegződést a gerinctáji fájdalmakról, amelyben nem kell hinnie.

        Tévhitek a gerincfájdalomról

        A tüneteket okozó kórok a scalenus hasadék szűkülete, amely a scalenus izmok rendellenes eredése, tapadása vagy megvastagodása következtében jöhet létre.

        Ennek kialakulásában szerepet játszhat az egyoldalú megterheléssel járó munkavégzés (festők, hegedűművészek) illetve az intenzív sportolás és a helytelen testtartás is. A nyaki borda ritkán szűkíti a csatornát, az érintett erek, idegek nyomás alá kerülése váltja ki a tüneteket.

        Costoclaviculáris szindróma

        Az elnevezés a costa vagyis borda, illetve a clavicula vagyis kulcscsont kifejezésekből származik. Lényege, hogy az idegek és az érintett erek időnként az I. borda és a kulcscsont közé szorulnak, majd az összenyomatás hozza létre a tüneteket.

        A kar mozgatásával az I. borda és a kulcscsont közötti rés nagysága folyamatosan változik. Rossz testtartás, sovány alkat, háti gerincferdülés vagy a csontos mellkas deformitásai miatt a karfonat és a nyaki nagyerek összenyomatása gyakrabban fordul elő.

        Hyperabductiós szindróma

        Az elnevezés a kar maximálisan felemelt helyzetére utal (hyperabductio). A nyaki ideg- és érfonat a hónaljárokba a kis mellizom ina alatt halad át. Tartósan aszimmetrikus megterhelés (például szobafestők) esetén a rendelkezésre álló hely szűkül, ami a kar felemelt helyzetében tüneteket vált ki.

        Milyen tünetek utalhatnak a mellkaskimeneti szindrómára?

        A három fenti kórkép tünetei nagyrészt átfednek. A neurológiai tünetek a nyaki karfonat összenyomatása következtében alakulnak ki. Az alkar és a kéz területén fájdalom, érzéskiesés, zsibbadásérzés jelentkezik. A kéz kisizmainak, a tenyérpárnának a gyengesége, sorvadása következhet be.

        A porckorongsérv

        „Nem emelhetek nehezet, mert porckorongsérvem van.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat, de hogy mi is ez a betegség pontosan, és mit lehet tenni ellene, már talán kevésbé ismert.

        A porckorongsérvről

        A scalenus szindróma esetében a tünetek előbb átmenetiek, majd állandósulnak, és főleg a kar lógó helyzetében jelentkeznek. A hyperabdukciós szindróma esetében a tünetek a jellegzetes testtartás felvétele után jelentkeznek, majd megszűnnek a testhelyzet megváltoztatásával.

        A keringés nehezítettségével kapcsolatos tünetek egyike a Raynaud-jelenség. Ennek során a kézujjak elfehérednek, majd elkékülnek, végül vöröses árnyalatúak lesznek.

        A jelenség során érzéketlenség, fájdalom léphet fel az érintett területen. A costoclaviculáris szindróma esetén a kar ödémája jellemző, mivel itt a véna is kompresszió alá kerül, így a vér csak nehezítve tud a végtagból eltávozni.

        A mellkaskimeneti szindrómák diagnózisa

        A diagnózisalkotás nagyon komplex. A beteg elmondása veti fel a gyanút, a jellegzetes testhelyzetekben jelentkező panaszok segítenek a helyes kórisme felállításában. A provokációs próbák differenciálnak a három kórkép között. Ezek során a vizsgáló orvos jellegzetes helyzetekbe hozza a beteg karjait, és megfigyeli, hogy mely testtartásban jelentkeznek a tünetek. Esetenként fizikális vizsgálattal fény derülhet a nyaki régió rendellenes helyzetére.

        Röntgenvizsgálattal azonosítható az esetleges nyaki borda, és felismerhetők a mellkas alaki deformitásai. MR-vizsgálattal vizsgálhatók a nyaki lágy részek. Angiographia ad felvilágosítást az erek megtöretéséről, összenyomatásáról és/vagy rendellenes anatómiai lefutásáról.

        Az idegműködés ENG, az izomműködés EMG-vizsgálattal elektrofiziológiai laboratóriumban vizsgálható. Ezekre a vizsgálatokra csaknem minden esetben szükség van a pontos diagnózis felállításához.

        A mellkaskimeneti szindrómák terápiája

        A TOS betegségcsoport szerencsére kitűnően kezelhető konzervatív terápia segítségével. Ez célzott gyógytornát, a helyes testtartás elsajátítását jelenti. A vállöv erősítését célzó gyakorlatok, és a túlzott megerőltetés kerülése szintén jó hatású a fenti betegségek esetén.

        A nyaki borda kóroki szerepének bizonyítása után annak műtéti eltávolítása javasolt. Szóba jöhet még az I. borda eltávolítása, az elülső musculus scalenus átvágása.

        Dr. Kónya Judit
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

        Módosítva: 2017.05.23 21:41, Megjelenés: 2017.05.23 21:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Férfi nemi szervek

        Férfi nemi szervek

        Cs. K., fordító

        Ha elváltozást észlel, mielőbb forduljon orvoshoz a diagnózis és kezelés érdekében!

        A neuropátia szűrése

        A neuropátia szűrése

        Prof. Dr. Barkai László

        Fontos a korai felismerés! A szűrés a cukorbeteggondozás elkerülhetetlen eleme.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

        Mi is pontosan az agyi keringészavar?

        Az agyi keringés fenntartása nélkülözhetetlen fontosságú az ember számára. Az agyi véráramlás percenként 750-800 ml, azaz az összesen keringő vér 15-20 százalékát igényli.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.