• A stroke idegrendszeri következményei

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus

        A stroke (régebbi nevén gutaütés vagy agylágyulás) az agyállomány agyi erek betegsége következtében kialakult pusztulását jelenti. Ez a kór felelős a legtöbb rokkant állapot kialakulásáért. A betegek ágyhoz kötve, akár életük végéig is ápolásra szorulhatnak, mivel a stroke idegrendszeri következményei közé tartozik a tartós bénulás, valamint a beszéd- és nyelészavar.

        A stroke két lényeges formája létezik: az érelzáródásból adódó ischaemiás stroke (agyi infarktus) és az agyi erek megpattanásából adódó agyvérzés. Mindkét forma gyakorlatilag azonos tünetekkel jár: a beteg egyik oldali végtagjai hirtelen lebénulnak, gyakran az arc izomzatával együtt (jellemző a száj félrehúzódása), valamint a beszéd és a nyelés is nehezítetté válik.

        Beszédzavar és bénult végtagok

        A beteg hallását a stroke nem érinti, viszont a beszéd megértését igen. Ilyenkor a páciens nem érti, hogy mit kérünk tőle, és ez jelentősen megnehezíti a stroke utáni tünetek sikeres rehabilitációját – vagyis, hogy a beteg mozgásteljesítménye javuljon, esetleg visszatérjen a betegség kialakulása előtti állapotba. Ehhez nélkülözhetetlen a páciens aktív együttműködése és küzdeni akarása.

        A beszédközpont az agyban az úgynevezett domináns féltekében alakul ki, tehát stroke esetén a domináns kezet irányító agyi területekkel együtt sérül. Ennek az a klinikai jelentősége, hogy a jobbkezes betegnél a jobb oldali végtagok bénulását kíséri a beszédzavar, a balkezesnél pedig a bal oldalt. Ha a jobbkezes beteg bal oldali végtagjai bénulnak le, akkor nincs beszédzavar, viszont a lebénult végtagokról a beteg nem vesz tudomást – ezt nevezik neglect szindrómának. Neglect esetében az orvosnak, nővérnek és gyógytornásznak minden egyes alkalommal el kell mondania a betegnek, hogy a bénult végtagjai is léteznek. Meg kell mutatni a páciensnek, mert nem lesz sikeres a rehabilitáció, amíg a beteg nem vesz tudomást a bénult végtagokról.

        Hirdetés

        Látótérkiesés

        A féloldali bénulással gyakran együtt jár az azonos oldali látótérfél kiesése is. Ez azt jelenti, hogy a jobb oldali végtagok bénulása esetében a beteg jobb oldali látóterében elhelyezkedő embereket, tárgyakat a páciens nem látja. A látótérkiesést a rehabilitációs kezelés alatt az agy megtanulja kompenzálni, és ez a maradványtünet okozza később a legkevesebb problémát.

        Vizelet- és széklettartási probléma

        A stroke egyik következménye lehet a vizelet- és széklettartási probléma is. A rehabilitáció során fokozatosan történik a húgyhólyag tornája, sikeres esetben fokozatosan megszabadul a beteg a katéter, majd a pelenka viselésétől. Sajnálatos módon az esetek zömében a stroke-on átesett ember élete végéig pelenkázásra szorul.

        Elengedhetetlen az aktív gyógytorna

        A passzív gyógytorna gyakorlatilag hatástalan a megbénult végtagok funkciójának ismételt visszaszerzésében, csak az a szerepe, hogy a bénult izmok ne sorvadjanak el, és ne alakuljon ki mélyvénás trombózis. A sikeres felépülés záloga az aktív gyógytorna. A szakembernek legfőbb célja, hogy motiválja a pácienst a bénult végtag megmozgatására, mert csak a beteg agy által irányított mozgás a hatékony.

        A lebénult végtagok aktív mozgatása megterhelő az általában nem egészséges, számos társbetegségben – szív- és cukorbetegségben, gerinc- és ízületi betegségben – szenvedő páciens számára. Mégis elengedhetetlen a megfeszített, a beteg részéről is aktív gyógytorna, amihez szükséges a beszédmegértés.

        A szakemberek szerepe

        Beszédzavar esetén a stroke központokban beszédszakértő (aphazeológus) foglalkozik a beteggel, hogy elősegítse a megértést, illetve a kifejező beszédet. Munkáját gyógyfoglalkoztatók (ergoterapeuták), nagyobb központokban pedig konduktorok és neuropszichológusok is segítik.

        A stroke-ot általában súlyos depresszió kíséri, valamint a páciens egész családjának hozzá kell szoknia a megváltozott élethelyzethez. Amikor a beteg szembesül „új életével”, fontos pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni, hiszen remény nélkül nincs gyógyulás, ehhez pedig elengedhetetlen a szakember támogatása.

        Olvasson tovább! A stroke gyakori fizikai funkciózavarai

        Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus

        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus

        Módosítva: 2019.03.05 17:03, Megjelenés: 2018.01.27 09:41
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        WEBBeteg.hu

        Az Alkaloida szerint már gyártásra kész a hidroxi-klorokin-szulfátos gyógyszer.

        Anyatejes táplálás

        Anyatejes táplálás

        Dr. Lesznyák Judit

        A babák számára legideálisabb tápanyag-összetétellel az édesanyák teje szolgál.

        Mesterséges intelligencia és stroke

        Mérhetően gyorsult az agyi érkatasztrófán átesett betegek ellátásának folyamata, és a betegek nagyobb hányada részesült kezelésben annak a mesterséges intelligenciára épülő szoftvernek köszönhetően, amit bő fél évig használtak ingyenesen a Neurológiai Klinikán.

        Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

        Azok a stroke-on átesett betegek, akik egészséges társhoz mennek haza, nagyobb valószínűséggel lesznek újra képesek az önálló életvitelre. A korai kezelés és a hozzátartozók biztatása nagyon fontos.

        Milyen tényezők növelik a stroke kockázatát?

        Egészséges életmóddal a stroke kockázata csökkenthető. Mindemellett vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyeket kerülni, illetve mihamarabb kezeltetni kell. Melyek ezek?

        Hogyan előzze meg a stroke-ot?

        A stroke megelőzéséhez a legfontosabb az egészséges életvitel. Cikkünkben az egészséges életvitel főbb tényezőit gyűjtöttük össze.

        Vérnyomáscsökkentő módszerek - Amit Ön is megtehet

        Egyszerű életmódbeli változtatásokkal sikeresen csökkentheti a vérnyomását. Íme néhány praktikus jó tanács, hogy újra ideális értékeket érjen el a vérnyomása.

        Stroke-szövődmények: a leggyakoribb fizikai funkciózavarok szélütés után

        A stroke olyan, hirtelen jelentkező neurológiai betegség, mikor az agy egy része érelzáródás vagy egy ér elpattanása következtében megsérül. Ha egy alapvető agyi ér elzáródik, akkor az ér ellátási területe elhal. Ha az érfal reped meg, akkor agyvérzés jön létre. Mindkét folyamat során a beteg agy által beidegzett végtagok és agyidegek megbénulnak, amelyek fizikai funkciózavarokat okoznak.

        Mit tegyen TIA után, hogy elkerülje a stroke-ot?

        A TIA (tranziens iszkémiás attak) egy olyan agyi keringészavart jelent, amikor egy vérrög következtében érelzáródás történik az agyban átmeneti neurológiai tüneteket okozva. A vérrög spontán feloldódik és ezzel párhuzamosan a tünetek is megszűnnek.

        Beszédterápia stroke után - Mire számíthat?

        A stroke-betegségek okozta agyi károsodás következtében a betegek mintegy 30 százalékánál alakul ki beszédzavar. Bár a stroke gyakori velejárója, fontos hangsúlyozni, hogy más idegrendszeri betegségek következményeként is kialakulhat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.