• Idegrendszeri szabályozásunk titkai

        Dr. Kovács Anikó
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

        A szervezet önkéntelen, nem tudatosan befolyásolható folyamatainak szabályozását a vegetatív idegrendszer végzi. Gyógyszeres befolyásolásával szerteágazó hatásokat lehet elérni.

        A szervezetünk működését, a környezethez való alkalmazkodást kialakító belső, a szervezet önszabályozó folyamatait irányító rendszer a vegetatív idegrendszer. Azért nevezik vegetatívnak, mert a létfenntartáshoz szükséges, ám akaratunkon kívüli folyamatokat irányítja. Gondoljunk például a szívdobogásra, vagy a verejtékezésre.

        Hirdetés

        A vegetatív szabályozás két, ellentétes hatású idegrendszeri működés eredményeként alakul ki. Minden szervet behálóz ez a két ellentétes hatású rendszer, és a külső tényezőktől függően az egyik uralkodóvá válik a másik felett. Ilyenkor a domináns idegrendszeri működés által kialakított hatások érvényesülnek.

        A szimpatikus idegrendszer, mint vészvezérlő

        Állapotfelmérő teszt

        Tudjon meg egészségi állapotáról többet! A kérdések megválaszolásával egészségtudatosabban élhet. Az alapos életmódváltáshoz kizárólag szakember segítségével fogjon hozzá!

        Töltse ki állapotfelmérő tesztünket!

        Az egyik rendszer a szimpatikus idegrendszer, melynek ingerlése úgynevezett vészreakciót vált ki, vagyis a szervezetet felkészíti a stresszhelyzetekre. Hatásait a célszervekre az adrenalin és egy vele rokon vegyület, a noradrenalin közvetíti.

        Hatására a szív szaporábban ver, több vért pumpál az erekbe, az izmokba több vér kerül, hogy jobban bírják a terhelést. A pupilla kitágul, hogy könnyebben és pontosabban tudjuk érzékelni a környezetet. Az izmok és az egész szervezett fokozott oxigén igényére a szervezet a hörgők tágulásával reagál, így több levegőhöz jut a tüdő.

        Tapasztaljuk azt is, hogy ha izgulunk, kevés és sűrű nyál termelődik a nyálmirigyek ilyen irányú működése miatt, az izzadságmirigyek termelése viszont fokozódik. Mindemellett a bőr és a belső szervek, zsigerek kevesebb vért kapnak, hiszen az ő munkájukra most nincs szükség. Lassul a bélmozgás, az emésztés. A máj raktáraiból cukor szabadul fel a megnövekedett szükséglet kielégítésére.

        A paraszimpatikus idegrendszer, mint nyugalmi felelős

        A másik ezzel ellentétes hatású rendszer a paraszimpatikus idegrendszer, melynek feladata a szervezet nyugalmi helyzetének visszaállítása, a regenerálás, és a raktárak feltöltése. A közvetítő anyag ebben az esetben az acetilkolin nevű vegyület, melynek hatására az előbbi folyamatok ellentéte alakul ki, például visszaáll a normál pulzus, az izmok is kevesebb vért kapnak.

        Viszont dolgozni kezdenek a belszervek, megindul az emésztés, a felszívódott tápanyagok elraktározása. A máj a felszívódott cukrot elraktározza. Ez a két rendszer teljesen más kémiai anyagokat használ, hogy hatását közvetítse az egyes szervekre.

        Az idegrendszeri szabályozás és a gyógyszerek

        Egy-egy közvetítő anyag is különböző receptor csoportokra hat. Ennek az a magyarázata, hogy a szimpatikus idegrendszer esetén a különböző szerveken felváltva találhatók alfa- és béta-receptorok, és más-más hatást közvetítenek a szervekre.

        Ráadásul még az alfa és a béta-receptoroknak is több alcsoportja van, valamint a paraszimpatikus idegrendszer acetilkolinja is többféle típusú receptoron fejti ki a hatását.

        Mindennek az ismerete azért fontos az orvostudomány számára, mert lehetőség van olyan gyógyszerek kifejlesztésére, melyek szelektíven, például csak a béta-receptorokra, vagy annak csak egy alcsoportjára hatnak.

        A szelektivitás pedig az esetleges mellékhatások elkerülése miatt fontos, mert ha egy gyógyszerrel az egész szimpatikus vagy paraszimpatikus rendszert gátolnánk vagy serkentenénk, annak veszélyes következményei lehetnek a sokféle hatás kialakulása miatt.

        Szelektív gyógyszerekkel el lehet érni, hogy az egyik csak vérnyomást csökkentsen, a másik csak a bélmozgást csökkentse hasmenés esetén, vagy a harmadik csak pupillatágulatot okozzon, mely szemvizsgálatkor szükséges.

        Láthatjuk, hogy a vegetatív idegrendszer gyógyszeres befolyásolásával mennyire szerteágazó hatásokat lehet elérni. Gyógyszerkincsünk nagy része erre a rendszerre hat.

        Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

        Módosítva: 2018.09.10 09:41, Megjelenés: 2017.08.23 21:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ön betartja?

        Ön betartja?

        Dr. Kónya Judit

        Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell szedni. Tartsa be az adagolást.

        A köszvényes diéta

        A köszvényes diéta

        Irinyi-Barta Tünde

        Az egészséges életmódra törekvés az egyik legfontosabb dolog.

        Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

        A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.