• Alzheimer-kór - A kognitív képességeket támogató speciális terápiás módszerek

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos

        Az Alzheimer-kór kezelése terén az utóbbi években nagy előrelépés történt. Összegyűjtöttük, hogy jelenleg milyen kezelési módszerek érhetőek el.

        Bár a betegség még mindig nem gyógyítható, egy sor hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek késleltetik a kór előrehaladását, és így a betegek tovább tudják a megszokott módon élni életüket. A nemgyógyszeres terápiák is folyamatosan fejlődnek. Egyre többet tudunk arról, hogyan lehet a betegek szellemi képességeit támogatni és minél tovább megőrizni. Nagyon fontos a család, a hozzátartozók bevonása, hogy megtanulják, hogyan tudnak a mindennapokban segíteni beteg szerettüknek. A gyakran nagy terhelésnek kitett hozzátartozóknak maguknak is szükségük van támogatásra, gondozásra, az Alzheimeres-betegek kezelésének ez is része kell, hogy legyen.

        Minél előrehaladottabb stádiumban van a beteg, annál nagyobb a jelentősége a nemgyógyszeres terápiás módszereknek. Ezen betegek esetében nagyon fontos, hogy a környezetük, amiben élnek, viszonylag állandó legyen. A kezeléseknek a megmaradt képességeket kell támogatniuk, és személyre szabottnak kell lenniük a beteg élethelyzetéhez, életkörülményeihez igazodva. Soha ne követeljünk túl sokat a betegtől!

        Hirdetés

        Az Alzheimer-kór olyan betegség, amely a beteg és hozzátartozóinak életét jelentős mértékben befolyásolja. De fordítva is igaz, ugyanis a beteg környezete és a róla gondoskodók jelentős szerepet játszanak a betegség alakulásában.

        Cikkünkben a nemgyógyszeres terápiák közül azokkal a speciális módszerekkel foglalkozunk részletesebben, amelyek az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kognitív képességeinek támogatását szolgálják.

        A kognitív képességeket támogató terápiás módszerek

        1. Kognitív tréning

        A kognitív tréning célja a beteg szellemi és fizikai képességeinek, így emlékezőtehetségének, figyelmének, nyelvtudásának aktiválása és sokszor játékos módszerekkel való ösztönzése.

        A kognitív stimuláció a kognitív tevékenységek ösztönzését szolgálja, például régi emlékek felidézése vagy a beteggel való beszélgetés révén.

        Az önéletrajzi adatok, események felidézése, különösen azoké, amelyekhez pozitív érzelmek kapcsolódnak, segít növelni a betegben az életével való megelégedettség érzését.

        A realitásorientációs tréning (ROT) lényege, hogy megpróbálják a beteget minél közelebb hozni a valósághoz oly módon, hogy amilyen sokszor csak lehet, támpontokat adnak a betegnek, például a hozzátartozók vagy a gondozóotthonban az ápolók minden találkozás alkalmával elmondják a betegnek a nevüket, hogy kik ők, illetve azt, hogy milyen nap van, milyen évszak van, hogy hol vannak, mit hallanak, látnak stb..

        2. Ergoterápia

        Az ergoterápia javítja és támogatja különösen otthoni környezetben az enyhe és közepesen súlyos demenciában szenvedő betegek cselekvőképességét. A beteg gondozójának, gondozóinak bevonásával stratégiákat dolgoznak ki arra, hogy a beteg mindennapi aktivitását megőrizhesse, illetve hogy kompenzálják azokat a tevékenységeket, amelyeket a beteg már nem tud elvégezni.

        3. Fizikai aktivitás

        A beteg állapotának megfelelő fizikai aktivitás, a könnyű testmozgás segít abban, hogy a beteg minél tovább megőrizhesse azokat a képességeit, amelyek mindennapi tevékenységei elvégzéséhez szükségesek, továbbá bizonyos kieső tevékenységek pótlásaként segít fenntartani az egyensúlyt a betegek napi tevékenységeiben. A könnyű testmozgás bizonyos esetekben a beteg hangulatára és alvására is pozitív hatásúnak bizonyul.

        4. Az érintés

        Az érintés – például az ölelés vagy kezének megfogása – általában megnyugtatja a beteget. Amennyiben a beteg nem utasítja el, akkor a masszázs is nyugtató hatású lehet. Az érintés kommunikációs eszköz is lehet, azt figyelték meg, hogy az étkezéssel kapcsolatos magatartást is pozitívan befolyásolhatja.

        5. Művészetterápia

        A művészetterápia lehetővé teszi az Alzheimer-betegek számára, hogy egyre inkább korlátozott önkifejezési lehetőségeik ellenére kifejezzék és megéljék érzéseiket. Erre még az igen előrehaladott stádiumban lévő betegek is fogékonyak.

        Az aktív zeneterápia lehetővé teszi a demens betegeknek, hogy hangok és hangszerek segítségével kifejezzék érzelmeiket, és hogy a zene segítségével működjenek közre a terápiában.

        A receptív zeneterápia úgy zajlik, hogy a terapeuta által lejátszott zene meghallgatása után megbeszélik, hogy az milyen érzelmeket keltett, idézett fel a betegben. A módszer különösen hatékony, ha sikerül olyan hanganyagokat, zenéket lejátszani, amik valamilyen módon kötődnek a beteg életéhez, pozitív emlékekhez kapcsolódva. A receptív zeneterápia nagyon eredményes az idegesen, izgatottan viselkedő, ingerült betegek megnyugtatásában is.

        A táncterápia egyszerre nyújtja a mozgás és az önkifejezés lehetőségét.

        6. Az érzékszervekre ható szenzoros módszerek

        Az aromaterápiában alkalmazott illatanyagok pozitívan befolyásolják a demens beteg viselkedését. Például mindennap csöppenthetünk pár csepp citromfűolajat a beteg ruhájára, az arcához és a kezeihez közel.

        A snoezelen és a többi multiszenzoros terápia nyugtató, feszültségoldó hatással van a demens betegekre. A legjobb eredményt a beteg életrajzát figyelembe véve egyedileg kialakított snoezelennel lehet elérni. A snoezelen, más néven multiszenzoros környezet terápia azt jelenti, hogy a beteg egy olyan szobában tölt időt, ahol számtalan különféle pozitív inger éri. A beteget a biztonságos, stresszmentes környezetben érő ingeráradat az érzékszerveinek aktivizálását és egyben a nyugalmát szolgálja. A szoba ablakmentes vagy megfelelően árnyékolt, különféle eszközökkel felszerelve, amelyek a vizuális (pl. színes lámpák), az akusztikus (pl. CD-lejátszó), a szaglási (pl. aromaterápiás párologtató) és a tapintási ingereket (különféle anyagok), illetve a limbikus rendszert (pl. vízágy, babzsákfotel) stimulálják.

        7. A hozzátartozók felkészítése

        Nagyon fontos, hogy a betegek hozzátartozói ismerjék a betegséget, megtanulják azokat a stresszkezelési módszereket, amelyek segítségével a betegek pszichés és viselkedésbeli tüneteire megfelelően tudnak reagálni. Így a beteg tovább maradhat otthoni környezetben, az esetleges gondozóotthonba költözés késleltethető. Mindebben a beteg kezelőorvosa, valamint betegszervezetek, klubok, alapítványok tudnak segítséget nyújtani.

        Olvasson tovább! Alzheimer-kór: Mit tehet a betegért?

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; alzheimer.de
        Lektorálta: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos

        Módosítva: 2019.05.26 15:06, Megjelenés: 2018.05.09 10:48
      • Cikkajánló

        Emésztési zavar

        Emésztési zavar

        WEBBeteg

        Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?

        Fogzás

        Fogzás

        Dr. Szendrey Gábor

        A baba nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet.

        Zeneterápia - Visszahozza az Alzheimer-kóros betegeket az életbe

        Egy, a YouTube-ra feltöltött meglepően népszerű 6 perces videó a zeneterápiára az Alzheimer-kórban (AD) és demenciában szenvedő betegek tüneteit enyhítő lehetséges módszerként hívja fel a figyelmet.

        A kolin meg is akadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását

        A kolin egy vízben oldódó makrotápanyag, amely hasonlóképpen hat a szervezetben, mint a B-vitaminok. Szükséges a máj és az agy megfelelő működéséhez, biztosítja az idegrendszer és az izmok egészségét, valamint fenntartja a normális anyagcserét.

        Alzheimer-kór: Mit tehet a betegért?

        Az Alzheimer-kór legismertebb tünete a memória fokozatos romlása, ezért a betegséget sokszor azonosítják a feledékenységgel. Fontos azonban tudni, hogy a betegség nem áll meg az emlékezőképesség elvesztésénél, hanem az élet minden területére hatással van.

        Alkohol, dohányzás, koleszterin és az Alzheimer-kór

        Az Alzheimer-kór jellemzően időskorban kialakuló betegség. Változik a magatartás, beszűkül a gondolkodás - hétköznapi nyelven gyakran időskori elbutulásként szokták emlegetni.

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

        Az Alzheimer-kór és tünetei

        Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi.

        Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?

        Ajánlott a rendszeres szellemi tréning, valamint az agyi erek (és egyben a szívkoszorúerek) elmeszesedésére hajlamosító rizikófaktorok kiiktatása, továbbá a fej sérüléseinek kerülése. Ezen túlmenően a tudomány még nem tudja biztosan, mit tehetnénk az Alzheimer-kór megelőzéséért.

        Az Alzheimer-kór okai

        Az Alzheimer-kór hátterében álló okokat jelenleg még nem teljesen ismerik, az azonban egyértelmű, hogy a kórban szenvedőknél az agy bizonyos helyen lévő idegsejtjei károsodnak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.