Húgyhólyagkövesség - A hólyagkövek okai, tünetei, kezelésük, megelőzésük
megjelent:
A hólyagkő (cystolithiasis) a húgyhólyagban kialakuló vagy odavándorló kristályos ásványi lerakódás. Bár a vesekövekhez képest ritkább, a panaszok sokszor jelentősek, és kezeletlenül komoly szövődményeket is okozhat.
Hogyan alakul ki a hólyagkő?
A húgyhólyagban kialakuló kövek képződésének alapja a vizelet pangása: ha a hólyag nem tud teljesen kiürülni, a vizelet besűrűsödik, majd az ásványi anyagok (kalcium, foszfát, húgysav, cisztin stb.) kicsapódhatnak, kristályosodhatnak, mint egy túltelített oldatban. A folyamat lassú, és nagyon sokáig tünetmentes lehet. Más esetben a kövek a vesében is képződhetnek, majd a vesekövek a húgyhólyagba kerülnek és itt méretük tovább növekszik.
Lehetséges okok és hajlamosító tényezők
Leggyakrabban középkorú és idősebb férfiaknál fordul elő, de bármely életkorban előfordulhat. Nőkben is kialakulhat a kő, de náluk az anatómiai viszonyok miatt (rövidebb húgycső) sokkal ritkábban.
A hólyagkövek kialakulása gyakoribb az alábbi állapotok fennállása esetén:
- Prosztatamegnagyobbodás (BPH) – leggyakoribb ok férfiaknál.
- Húgycsőszűkület, hegesedés – akadályozza a vizelet szabad áramlását.
- Idegrendszeri eredetű hólyagzavar (neurogén hólyag) – pl. gerincvelő sérülés, sclerosis multiplex.
- Tartós katéterviselés – különösen, ha a katéter nem steril körülmények között kerül cserére.
- Hólyag-diverticulum (fali kiboltosulás) – vizelet panghat benne.
- Ismétlődő húgyúti fertőzések – főleg ureáz-termelő baktériumok (pl. Proteus) okozta fertőzések.
- Veséből lehúzódott kő – ha a vesekő nem tud távozni, a hólyagban megakad és tovább nő.
- Idegen test (pl. varrat, katéterdarab) körül is kialakulhat kőmag.
Tünetei – Mikor gyanakodjunk hólyagkőre?
A tünetek sokszor a kő méretétől és helyzetétől függenek. Gyakori tünetek:
- Vizelési nehézség, elakadás – a kő elzárhatja a húgycsövet.
- Hirtelen jelentkező, alhasi fájdalom vizeléskor.
- Sürgető vizelési inger, gyakori vizelés, de csak kevés vizelet ürül.
- Véres vizelet (haematuria) – a hólyagfal irritációja miatt.
- Égő, csípő érzés, húgyúti fertőzés tünetei.
A kisebb hólyagkövek mozgékonyak, így vizelés közben változhat a panasz erőssége. Időnként a vizelés megszakad, majd testhelyzet-változtatás után újraindul – ez tipikus hólyagkő-tünet. Nagyobb hólyagkövek esetén a vizelés teljesen elakadhat, ami sürgősségi állapot!
| Hólyagkő vagy vesekő? |
| A húgyhólyagkövességnek jellegzetes tünetei vannak, melyek megkülönböztetik a vesekövek esetén kialakuló tünetektől. Hólyagkövesség esetén a fájdalom az alhasban jelentkezik és inkább égő jellegű, míg vesekő esetén a deréktáji, görcsös fájdalom jellemző. A vesekő ritkábban jár vizelési panaszokkal és jelentkezése nem függ össze a mozgással, míg hólyagkövesség esetén tipikus a vizelési nehézség, a sürgető vizelési inger és a vizelet testhelyzetfüggő akadozása. |
Diagnózis, szükséges vizsgálatok
A diagnózis általában gyorsan felállítható, ha a beteg urológushoz kerül. Alapvető vizsgálatok:
- Anamnézis, fizikális vizsgálat – panaszok, vizeletürítés jellege, korábbi kőbetegség, családon belüli halmozódás, prosztata tapintásos vizsgálata.
- Vizeletvizsgálat – laboratóriumi analízis segítségével vér, genny, baktérium, kristályok kimutatása.
- Ultrahang – egyszerű, fájdalommentes, a legtöbb hólyagkő jól látható.
- Röntgen (natív hasi felvétel) – a legtöbb kő sugárfogó, jól felismerhető.
- Cisztoszkópia (hólyagtükrözés) – endoszkópos vizsgálat, mellyel a kő mérete, száma, elhelyezkedése pontosan megállapítható, kicsi kőméret esetén terápiás megoldás is lehet.
- CT (komputertomográfia) – szükség esetén, ha a diagnózis nem egyértelmű vagy több szerv érintett.
A húgyhólyagkövek típusai
A kövek kémiai összetétele és kialakulásuk háttere eltérő lehet.
| Leggyakoribb hólyagkő-típusok | ||
| Kőtípus | Jellemző | Háttere |
| Kalcium-oxalát / foszfát | Leggyakoribb | Vizeletpangás |
| Húgysavkő | Savanyú vizelet, húgysavtúltengés | Pl. köszvény, purinban gazdag étrend |
| Struvit (magnézium-ammónium-foszfát) | Ureáz-termelő baktériumok hatására | Fertőzéses eredetű |
| Cisztinkő | Már fiatalon jelentkezhet | Ritka, öröklött anyagcserezavar (cisztinuria) |

Veséből leszálló hólyagkő
Kezelés hólyagkövesség esetén
1. Konzervatív kezelés
Kisebb kövek esetén lehet törekedni a kövek spontán (természetes úton, a vizelettel történő) távozásának elősegítésére, valamint a kőképződést elősegítő okok rendezésére. A konzervatív, azaz invazív beavatkozással nem járó kezelés részei:
- Bőséges folyadékbevitel (2,5–3 liter/nap)
- Fizikai aktivitás (a kőmozgás elősegítésére)
- Fertőzés esetén antibiotikum
- Vizelet pH beállítása (pl. húgysavkő esetén lúgosítás)
A legtöbb hólyagkő nem ürül ki magától, ezért általában urológus által végzett orvosi beavatkozás szükséges.
Az alternatív gyógymódok, teák, lúgosító italok, enyhíthetik a panaszokat, de a követ nem oldják fel.
2. Endoszkópos (minimálisan invazív) eljárások
- Transzurethrális kőzúzás (cystolitholapaxia): A húgycsövön keresztül bevezetett eszközzel a követ lézerrel, ultrahanggal vagy mechanikusan zúzzák, majd eltávolítják. Ez a leggyakrabban alkalmazott módszer, rövid kórházi tartózkodást igényel.
- Percutan hólyagkő-eltávolítás: Ha a kő nagy, vagy a húgycső nem átjárható (pl. prosztata miatt), a hólyagon keresztül kis metszésből végzik.
- Nyílt műtét (cystolithotomia): Ritkán szükséges, csak nagy, sok vagy komplikált kő esetén.
Az endoszkópos beavatkozás és műtét altatásban vagy gerincérzéstelenítésben történik, a beteg nem érez fájdalmat.
A legtöbb beteg a beavatkozás után gyorsan panaszmentessé válik.
A kezeletlen hólyagkövesség szövődményei
Kezelés nélkül a hólyagkövesség:
- Krónikus húgyhólyag-gyulladást okozhat
- Fokozhatja a húgyúti fertőzések, akár vesemedence-gyulladás (pyelonephritis) kockázatát
- Húgyhólyagfal-megvastagodáshoz, sebesedéshez, véres vizethez vezethet
- Teljes vizeletelakadást (retentio urinae) idézhet elő
- Tartós irritáció esetén hólyagdaganathoz hasonló elváltozásokat okozhat, ezért minden esetben kezelendő!
Megelőzés és utógondozás
A legfontosabb a vizeletpangás elkerülése és a hajlamosító tényezők kezelése. Az alábbi tanácsok fontos a hólyagkövek kialakulásának és újraképződésének megelőzésében is.
A vizeletpangás elkerülése érdekében:
- Napi 2–3 liter folyadék fogyasztása.
- Gyakori vizeletürítés – ne tartsa vissza hosszasan!
A hajlamosító tényezők megelőzése vagy kezelése:
- Fertőzések kezelése, katéterezés minimalizálása.
- Prosztata-probléma esetén urológiai vizsgálat és kezelés.
- Rendszeres ultrahangos kontroll, főként visszatérő eseteknél.
- Húgysavkő esetén lúgos vizelet tartása (pl. citrátkészítményekkel).
A húgyhólyag kövesség sajnos idővel kiújuló, visszatérő probléma lehet. A legtöbbször a háttérben megoldatlan alapbetegség (pl. prosztatamegnagyobbodás, húgycsúszűkület vagy neurogén hólyag) áll. A kiújulás megelőzése érdekében ezért a kezelést követő utógondozás részeként is fontos a bő folyadékfogyasztás, a rendszeres kontroll, valamint a hajlamosító betegségek kezelése.
Összefoglalás
A húgyhólyagkövesség nem életveszélyes állapot, de kezeletlenül súlyos szövődményekkel járhat. A korai felismerés, a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés (leggyakrabban endoszkópos kőzúzás) teljes gyógyulást eredményez.
A kulcs a megelőzés: a vizeletpangás elkerülése, a bőséges folyadékbevitel és az alapbetegségek kezelése.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász