Napsütés és szívbetegség

A szív- és érrednszeri betegségek szempontjából mit érdemes tudni a nyár, napsütés és intenzív napsugárzás kapcsán? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tundivalókat a témában.

A nyár és a napsütés a legtöbb ember számára a pihenést, a feltöltődést és a szabadtéri programokat jelenti. A napfénynek valóban számos kedvező hatása ismert: javítja a közérzetet, segíti a D-vitamin-képződését, valamint hozzájárul a szervezet biológiai ritmusának szabályozásához. Ugyanakkor a tartós hőség és az intenzív napsugárzás jelentős terhelést ró a szív- és érrendszerre. Különösen igaz ez azoknál, akik magas vérnyomásban, koszorúér-betegségben, szívelégtelenségben vagy szívritmuszavarban szenvednek.

A napfénynek számos kedvező hatása is ismert

A mérsékelt napfény nemcsak a hangulatunkat javítja, hanem több élettani folyamatot is kedvezően befolyásol. A bőrben ultraibolya (UV-B) sugárzás hatására D-vitamin képződik, amely elsősorban a csontanyagcserében játszik szerepet, de az immunrendszer működésére is hatással van. Bár jelenlegi ismereteink szerint a D-vitamin-pótlás önmagában nem csökkenti igazoltan a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását, hiányának rendezése fontos része az általános egészségmegőrzésnek. A napsütés emellett fokozza a szerotonin termelődését, javítja a hangulatot, csökkentheti a stresszt, valamint segíti az egészséges alvás-ébrenlét ciklus fenntartását. A bőrben felszabaduló nitrogén-monoxid (NO) átmeneti értágulatot okoz, amely kis mértékben hozzájárulhat a vérnyomás csökkenéséhez.

Miért jelenthet veszélyt a nagy meleg?

A problémát nem maga a napsütés, hanem elsősorban a tartós hőség jelenti. Amikor a külső hőmérséklet emelkedik, a szervezet igyekszik megakadályozni a túlmelegedést. Ennek érdekében kitágulnak a bőr erei, fokozódik az izzadás, nő a folyadékvesztés és emelkedik a pulzusszám. A szívnek ilyenkor lényegesen több munkát kell végeznie ahhoz, hogy biztosítsa a szervek megfelelő vérellátását és a test hőleadását. Egészséges embereknél ez többnyire nem okoz gondot, azonban szívbetegek esetében a tartalékok gyakran korlátozottak, ezért könnyebben alakulhat ki rosszullét vagy állapotromlás.

Kik számítanak fokozott kockázatúnak?

A nyári hőség különösen megterhelő lehet azok számára, akik:

• magas vérnyomásban szenvednek,
• koszorúér-betegségük vagy korábbi szívinfarktusuk volt,
• szívelégtelenségben szenvednek,
• pitvarfibrillációjuk vagy más szívritmuszavaruk van,
• billentyűbetegségük ismert,
• cukorbetegek,
• krónikus vesebetegek,
• idősebb életkorúak.

Náluk a szervezet alkalmazkodóképessége csökkent, ezért a hőség súlyosabb következményekkel járhat. Nyáron az izzadással jelentős mennyiségű folyadék és elektrolit távozik. Ha ezt nem pótoljuk megfelelően, kiszáradás alakulhat ki.

Ennek következménye lehet:

• vérnyomásesés,
• szédülés,
• ájulás,
• gyors pulzus,
• ritmuszavar,
• romló vesefunkció,
• fokozott trombózishajlam.

A megfelelő folyadékbevitel ezért kiemelten fontos. Egészséges felnőtteknél általában napi 2–2,5 liter folyadék fogyasztása javasolt, azonban szívelégtelenség vagy súlyos vesebetegség esetén mindig a kezelőorvos által meghatározott folyadékbevitel az irányadó.

Hogyan befolyásolja a hőség a vérnyomást?

A meleg hatására az erek kitágulnak, ezért sok embernél csökken a vérnyomás.

Ennek tünetei lehetnek:

• gyengeség,
• szédülés,
• bizonytalanságérzés,
• ájulásközeli rosszullét.

Másoknál azonban a kiszáradás vagy a fokozott stresszhormon-termelődés miatt éppen ellenkezőleg, átmeneti vérnyomás-emelkedés jelentkezhet. Éppen ezért a nyári hónapokban ajánlott a vérnyomás rendszeres otthoni ellenőrzése, különösen gyógyszeres kezelés mellett.

A szívgyógyszerekre is figyelni kell

Számos kardiológiai gyógyszer befolyásolja a szervezet alkalmazkodását a hőséghez. A vízhajtók fokozzák a folyadék- és sóvesztést, ezért nőhet a kiszáradás veszélye. Az ACE-gátlók, az angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB), illetve az ARNI-készítmények kiszáradás esetén átmeneti vesefunkció-romlást okozhatnak. A béta-blokkolók csökkenthetik a pulzus alkalmazkodását a terheléshez, ezért a szervezet nehezebben reagálhat extrém melegben. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszereket önkényesen nem szabad elhagyni vagy módosítani. Tartós alacsony vérnyomás, ismétlődő rosszullét vagy jelentős fogyás esetén kezelőorvosával kell egyeztetni.

Befolyásolja-e a hőség a ritmuszavarokat?

Igen. A kiszáradás, az elektrolitvesztés és a fokozott szimpatikus aktivitás kedvezhet bizonyos ritmuszavarok kialakulásának. Pitvarfibrillációban szenvedő betegek gyakrabban tapasztalhatnak szívdobogásérzést, míg másoknál kamrai vagy pitvari extrasystolék jelenhetnek meg. Megfelelő folyadékbevitel, és a túlzott fizikai megterhelés kerülése jelentősen csökkentheti ezek kialakulásának esélyét.

Szabad-e napozni szívbetegként?

Igen, de néhány szabályt érdemes betartani. Lehetőleg kerülni kell a közvetlen napozást 11 és 16 óra között, amikor a legerősebb az UV-sugárzás és a legmagasabb a hőmérséklet.

Javasolt:

• árnyékban tartózkodni,
• világos, jól szellőző ruházatot viselni,
• kalapot hordani,
• magas faktorszámú fényvédőt használni,
• rendszeresen folyadékot fogyasztani.

Sportolhatnak a szívbetegek nyáron?

A rendszeres testmozgás továbbra is ajánlott, azonban célszerű a kora reggeli vagy esti órákra időzíteni.

A legalkalmasabb időszak:

• reggel 6–10 óra között,
• illetve este 18 óra után.

Hőségriadó idején kerülni kell az intenzív fizikai terhelést, különösen a déli órákban.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

A következő tünetek sürgős kivizsgálást igényelnek:

• mellkasi fájdalom,
• nyugalomban jelentkező fulladás,
• ájulás,
• zavartság,
• erős szívdobogásérzés,
• hideg verejtékezés,
• tartós, 40 °C körüli testhőmérséklet.

Ezek akár szívinfarktus, súlyos ritmuszavar vagy hőguta jelei is lehetnek.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A legtöbb nyári szövődmény néhány egyszerű szabály betartásával megelőzhető:

• fogyasszon elegendő folyadékot;
• kerülje a déli órákban a közvetlen napsütést;
• rendszeresen ellenőrizze vérnyomását és pulzusát;
• ne hagyja gyógyszereit forró autóban;
• viseljen könnyű, világos ruházatot;
• csak a hűvösebb napszakokban sportoljon;
• gyógyszereit kizárólag kezelőorvosa utasítására módosítsa.

Összefoglalás

A napsütés önmagában nem ellensége a szívnek, sőt mérsékelt mértékben kedvező élettani hatásokkal is rendelkezik. A tartós hőség, a kiszáradás és a fokozott keringési terhelés azonban jelentős kockázatot jelenthet a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára. Megfelelő folyadékpótlással, a déli órákban a napon való tartózkodás kerülésével, rendszeres vérnyomás-ellenőrzéssel, valamint a kezelőorvos utasításainak betartásával a legtöbb nyári szövődmény megelőzhető. A tudatos felkészülésnek köszönhetően a szívbetegek is biztonságosan élvezhetik a napsütés és a nyári hónapok előnyeit.

Tovább Szívbetegségek és hőség: Hogy lehet könnyebben elviselni?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus