• Mennyit aludjanak a szívbetegek?

        Szerző: WEBBeteg - Sz. M., fordító, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        A szívbetegségen átesett betegeknek hetente kétszer intenzíven mozogniuk kell, megfelelő légzésszám-emelkedés eléréséig (állapotfüggő, hogy ez a mozgás hányadik percében következik be).

        Ez derült ki egy friss kutatásból, amely szerint a heti két intenzív mozgásnál több már nem javítja meg lényegesen a beteg állapotát, viszont az állandó pihenés, vagy csak a napi „alig” mozgás ront az életkilátásokon. A megoldást az emberek fejében kell keresni, sokan ugyanis attól félnek, hogy az intenzív mozgás ismét infarktushoz (vagy stroke-hoz) vezet és ebből a csapdából nehéz kitörni.

        Ám rögtön itt egy másik kérdés, amelyet a Pennsylvania Orvostudományi Főiskolán vizsgáltak meg: mennyit alhatnak napközben a szívbetegek? Ehhez több mint 1600, 20 és 74 év közötti felnőttet vizsgáltak meg, akiknek magas vérnyomása, cukorbetegsége, szívbetegsége vagy stroke-ja volt. 20 évre visszatekintve azt a következtetést vonták le, hogy a "halálos kombináció" az, ha ezek a betegek naponta 6 óránál kevesebbet alszanak! Azok, akik magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvedtek és általában kevesebb mint hat órán át aludtak éjszaka, kétszer olyan valószínűséggel haltak meg szívbetegségben vagy stroke-ban.

        Hirdetés

        Ugyanakkor, akik szívbetegségben vagy stroke-ban szenvedtek és tipikusan kevesebb mint hat órát aludtak éjjel, háromszor nagyobb valószínűséggel hunytak el rákban. „Vizsgálatunk azt sugallja, hogy a legalább hét órányi éjjeli normál alvás védelmet nyújt az ezeknek a kockázatoknak kitett emberek számára" - mondta Julio Fernandez-Mendoza, a tanulmány vezető szerzője. A konkrét alvási panaszokkal küzdő embereknek erről tudniuk kell és a problémájukat kezelni kell ahhoz, hogy hosszabb távon jó minőségben élhessenek és kevesebbet járjanak egészségügyi intézményekbe – tette hozzá.

        Forrás: WEBBeteg
        Szegő Miklós, fordító;
         medicalxpress.com
        Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Módosítva: 2019.12.03 17:05, Megjelenés: 2019.12.03 17:05
      • Cikkajánló

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Táplálkozás

        Táplálkozás

        Dr. Zsuga Judit

        Ételallergia vagy ételintolerancia? Ön tudja, hogy mi a különbség?

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        Szívbetegségre hajlamosíthat a korai menzesz és menopauza

        Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a további hajlamosító tényezőkről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.