Az óriássejtes arteritisz tünetei, diagnózisa és kezelése

Az óriássejtes arteritisz (GCA) egy nagy- és közepes ereket érintő gyulladásos betegség, amely leggyakrabban a fej artériáit, különösen a halántéktáji ereket érinti. Kezeletlen esetben súlyos szövődményekhez – elsősorban látásvesztéshez, ritkábban stroke-hoz – vezethet, ezért sürgős felismerése és kezelése kiemelten fontos.

Az óriássejtes arteritisz tünetei

A betegség leggyakoribb tünete az újonnan jelentkező, tartós fejfájás, amely többnyire a halántéktájon jelentkezik. Gyakran társul általános gyulladásos tünetekkel, így a betegek sokszor influenzaszerű panaszokról számolnak be.

Legjellemzőbb tünetek:

• új keletű, erős, lüktető fejfájás
• fejbőr érzékenysége (pl. fésülködéskor)
• állkapocsfájdalom rágás közben (úgynevezett „jaw claudicatio”)
• látászavarok (homályos látás, kettőslátás)
• hirtelen látásvesztés az egyik szemen
• láz, fáradtság, fogyás
• tapintható, megvastagodott, pulzációt nem mutató halántéki ér

A betegek mintegy felénél jelentkezik a polimialgia rheumatica, amely váll- és csípőtáji fájdalommal, reggeli merevséggel jár.

Mi okozza az óriássejtes arteritiszt?

A betegség során az artériafal gyulladása alakul ki, amely az ér beszűküléséhez vezet. Ez rontja a szövetek vérellátását, különösen a szem és az agy területén.

A pontos ok nem ismert, de:

• genetikai hajlam
• immunrendszeri működészavar
• környezeti tényezők

is szerepet játszhatnak.

Milyen szövődményekkel járhat?

Kezelés nélkül súlyos következmények alakulhatnak ki:

• Vakság – a legrettegettebb szövődmény, gyakran hirtelen jelentkezik
• Aorta aneurizma – évekkel később is kialakulhat, ezért hosszú távú követés szükséges
• Stroke – ritkább, de súlyos következmény

Hogyan diagnosztizálható?

A diagnózis több lépésből áll, mivel a tünetek nem specifikusak.

Alapvizsgálatok:

• részletes anamnézis és fizikális vizsgálat
• vérvizsgálatok (süllyedés, CRP – általában emelkedettek)

Képalkotás:

• ultrahang (halo-jel) – ma első vonalbeli vizsgálat
• MR-/CT-angiográfia
• PET-CT (nagyérérintettség gyanúja esetén)

Szövettan:

• temporális artéria biopszia: továbbra is fontos diagnosztikus módszer, de negatív eredmény nem zárja ki a betegséget

Hogyan kezelhető?

Az óriássejtes arteritisz sürgősségi állapot, a kezelést a diagnózis gyanúja esetén azonnal el kell kezdeni.

1. Szteroid kezelés (alapkezelés)

• nagy dózisú kortikoszteroid (pl. prednisolon)
• látászavar esetén intravénás kezelés szükséges

A tünetek általában gyorsan javulnak, azonban a kezelés hónapokig–évekig tarthat, fokozatos dóziscsökkentéssel.

2. Szteroidspóroló kezelés (modern terápia)

A mai irányelvek szerint:

• tocilizumab (IL-6 gátló) alkalmazható: csökkenti a relapszusok számát és a szteroidigényt

Egyes esetekben:

• methotrexát adása is szóba jön

3. Kiegészítő kezelés

• alacsony dózisú aszpirin mérlegelendő
• csontritkulás megelőzése (Ca, D-vitamin, szükség esetén biszfoszfonát)

A szteroidok mellékhatásai miatt rendszeres ellenőrzés szükséges:

• vércukor
• vérnyomás
• csontsűrűség
• fertőzések

Kockázati tényezők

Az óriássejtes arteritisz kialakulásának pontos oka nem ismert, de bizonyos tényezők növelik a betegség valószínűségét:

• Életkor: szinte kizárólag 50 év felett jelentkezik, leggyakrabban 70–80 éves korban
• Nem: nőknél kb. kétszer gyakoribb
• Genetikai hajlam: egyes családokban halmozottan fordul elő
• Származás: észak-európai (skandináv) populációban gyakoribb
• Polimialgia rheumatica: a betegek jelentős részénél társul
• Autoimmun háttér: az immunrendszer kóros működése szerepet játszhat

Fontos: a klasszikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok (pl. dohányzás, magas vérnyomás) nem elsődleges kiváltói a betegségnek, de a szövődmények kockázatát növelhetik.

Életmód és házi praktikák

Az óriássejtes arteritisz kezelésének alapja a gyógyszeres terápia, de az életmódnak is fontos szerepe van – különösen a mellékhatások csökkentésében és az általános állapot javításában.

Táplálkozás

A szteroidkezelés miatt fokozott a csontritkulás, a vércukorszint-emelkedés és a testsúlynövekedés kockázata, ezért:

• fogyasszon kalciumban gazdag ételeket (tejtermékek, zöld leveles zöldségek)
• biztosítsa a megfelelő D-vitamin-bevitelt
• részesítse előnyben a mediterrán étrendet (zöldség, gyümölcs, hal, olívaolaj)
• csökkentse a cukor- és sóbevitelt
• kerülje a túlzott kalóriabevitelt (testsúlynövekedés megelőzése)

Mozgás

A rendszeres mozgás segít:

• megelőzni a csontritkulást
• csökkenteni a szteroidok mellékhatásait
• javítani az általános közérzetet

Ajánlott:

• napi séta, könnyű aerob mozgás
• kíméletes izomerősítés
• egyensúlyfejlesztő gyakorlatok (elesések megelőzésére)

Fontos: mindig az aktuális állapothoz igazítsa a terhelést!

Csontvédelem

A hosszú távú szteroidkezelés miatt kiemelten fontos:

• kalcium- és D-vitamin-pótlás
• rendszeres csontsűrűség-vizsgálat
• elesések megelőzése (biztonságos környezet, stabil cipő)

Pihenés és stresszkezelés

• biztosítson elegendő, pihentető alvást
• alkalmazzon stresszcsökkentő technikákat (pl. légzőgyakorlatok, relaxáció)
• kerülje a túlzott fizikai és pszichés megterhelést

Fertőzések megelőzése

A szteroidok gyengíthetik az immunrendszert, ezért:

• kerülje a fertőző betegekkel való szoros kontaktust
• tartsa be az alapvető higiénés szabályokat
• javasolt az életkornak megfelelő védőoltások egyeztetése orvossal

Gyógyszerszedés és ellenőrzés

• a gyógyszereket pontosan az előírás szerint szedje
• ne hagyja abba hirtelen a szteroidot
• figyelje a mellékhatásokat (pl. vércukor, vérnyomás, testsúly változása)
• járjon rendszeres kontrollvizsgálatokra

Figyelmeztető jelek

Azonnal forduljon orvoshoz, ha:

• látásromlást vagy kettőslátást tapasztal
• hirtelen új típusú fejfájás jelentkezik
• állkapocsfájdalom lép fel rágáskor

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus