• Tüdőembólia, szívinfarktus, mélyvénás trombózis

        Szerző: WEBBeteg

        A tüdőembólia – a szívinfarktussal karöltve – azok közé a súlyos, nemritkán halállal végződő betegségek közé tartozik, amelyek kialakulása ellen személy szerint igen sokat tehetünk. Mi is pontosan a tüdőembólia? Hogyan alakul ki? És hogyan előzhető meg?

        A tüdőembólia

        A tüdőembólia során gyakorlatilag a tüdőartériának, vagy annak kisebb oszlási ágainak hirtelen elzáródásáról van szó. A tüdő károsodásának mértéke természetesen az elzárt ér átmérőjétől is nagyban függ: amennyiben a főtörzs károsodik, nemritkán hirtelen halál is bekövetkezhet.

        Leggyakrabban egy máshonnan leszakadt vérrög okozza az elzáródást, melynek forrása általában az alsó végtag mélyvénáinak trombózisa.

        Hirdetés

        Ritkábban előfordulhat, hogy a hosszú, csöves csontok (pl. felkar-, combcsont) törésekor a velőüregben levő zsírszövetből kiszabaduló zsírcsepp akad fenn az érben. Daganatos megbetegedésben szenvedőknél a tumor termelhet olyan kémiai anyagokat, melyek a vér alvadékonyságát erőteljesen fokozzák, elősegítve ezáltal a trombusok kialakulását. Szepszisben, súlyos bakteriális fertőzésben a keringéssel áramló baktériumok gyüleme szintén elzáródást okozhat.

        A mélyvénás trombózisról

        Az alsó végtag mélyen futó vénáinak falában elkezdődő lerakódás előbb-utóbb vérrög kialakulásához vezethet. Ezek a vérrögök aztán a vénás rendszeren keresztül bekerülnek a szívbe, majd onnan a tüdőartérián keresztül az egyre szűkülő artériás rendszeren keresztül előbb-utóbb fennakadnak valahol, tüdőembóliát okozva.

        Ötpercenként meghal valaki vérrög vagy trombózis miatt

        Jóval több, mint ezer ember halálát okozza évente trombózis Magyarországon, ahogyan más nyugati állomokban is súlyos a helyzet. Prof. dr. Blaskó György véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus rizikófaktorokról és a betegség jeleiről beszélt. Ötpercenként meghal valaki vérrög vagy trombózis miatt>>

        A trombózis kialakulását elősegíti bármilyen tényező, mely a vér alvadékonyságának fokozódásával jár (tumorok, vérképzőrendszeri betegségek); bármi, ami az erek falát károsítja, és így elindítja a vérlemezkék kitapadását, szervülését (mechanikai ártalmak katéter bevezetésekor, izgató anyagok befecskendezése, kórokozók okozta érfali gyulladás).

        A felsoroltakon túl trombózist okozhat bármi, ami elősegíti, hogy a vénákban lassuljon a keringés, és pangjon a vér (tartós fekvés pl. műtétek után, szülés, szívelégtelenség).

        A mélyvénás trombózist több esetben csak a már lezajlott tüdőembólia után fedezik fel. Szerencsénk van, ha előbb észleljük: járhat az alsó végtag fájdalmával, ami inkább álláskor, járáskor jelentkezik, mikor a lábat felpolcoljuk, a fájdalom szűnik. Nemritkán boka, alszár vizenyő alakul ki, krónikus esetben a lábszár bőre barnásan elszíneződhet.

        A trombózisra hajlamosító tényező többek között a stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Ezek azok a tényezők, melyeket kis odafigyeléssel ki lehet iktatni az életünkből, s így akár hosszú távon megelőzhetjük a trombózis és a tüdőembólia kialakulását.

        Diagnózis, terápia

        A szívinfarktushoz hasonlóan az embólia esetében is döntő fontosságú a tünetek kialakulásától a kezelés megkezdéséig eltelt idő: ezért fontos, hogy a nem egyértelmű panaszok esetén is gondoljunk a tüdőembóliára.

        Nagyobb trombusoknál lehetőség van sebészi eltávolításukra, vagy „vérrögoldó” befecskendezésére. A terápia alapját mind a mélyvénás trombózis, mind a tüdőembólia esetében a véralvadásgátló szerek képezik. Ágynyugalomra csak rövid ideig van szükség, törekedni kell a korai mobilizációra.

        A kezelőorvossal való szoros együttműködéssel, s a rizikótényezők csökkentésével igen jó esély van az ismétlődés elkerülésére.

        (WEBBeteg)

        A Bayer Hungária Kft. által támogatott tartalom.

        Módosítva: 2013.06.05 13:21, Megjelenés: 2013.06.05 13:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az arc zsibbadása

        Az arc zsibbadása

        Dr. Kerekes Éva

        Érdemes neurológushoz fordulni, aki kideríti a zsibbadás okát.

        Helyes lázmérés

        Helyes lázmérés

        Cs. K., fordító

        Cikkünkből többet megtudhat a modern lázmérési módszerekről.

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        Az ülőmunka megnöveli a tüdőembólia veszélyét

        Az emberek többsége ülőmunkában dolgozik, melynek bizony megvannak a hátulütői is. A mozgáshiány ugyanis számtalan betegség kialakulásának kockázatát megnöveli, például lényegesen gyakrabban fordul elő 2-es típusú diabétesz, elhízás, magas vérnyomás azok körében, akik szinte egész nap az irodában ülnek.

        A mélyvénás trombózis tünetei és okai

        A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

        A tüdőembólia és tünetei

        A tüdőembólia gyakori tüdőbetegség, melyet az esetek csak közel egyharmadában sikerül időben diagnosztizálni. Hátterében leggyakrabban a mélyvénás trombózis áll. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdőartériába jutva annak hirtelen elzáródását okozza.

        A fiamnak át kell mosni a tüdejét. Mit jelent ez? - Az orvos válaszol

        A fiamnak tüdőembóliája van. Szeretném tudni, hogy mit jelent az, hogy át kell mosni a tüdejét. Mennyire komoly ez a betegség? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Szúró mellkasi fájdalom - Mikor forduljon orvoshoz?

        A hirtelen kialakuló szúró jellegű, légzésre és köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom tüdőembóliára vagy légmellre utal. A tüdőembólia és a légmell is magas halálozási aránnyal járó, katasztrofális állapot. Gyanúja esetén a beteg azonnal mentővel kórházba szállítandó.

        A tüdőembólia kockázata autoimmun betegeknél

        Az autoimmun betegségekkel, például reumás sokízületi gyulladással vagy Crohn-betegséggel kórházban kezelt pácienseknél jóval nagyobb az életveszélyes tüdőembólia kialakulásának kockázata - számoltak be tanulmányuk eredményéről svéd kutatók a The Lancet című brit orvosi folyóiratban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.