A hosszú utazás egészségügyi kockázata: mélyvénás trombózis
frissítve:
Valóban létezik összefüggés a hosszabb utazások és a mélyvénás trombózis kialakulása közt? Prof. dr. Blaskó György véralvadási szakértő hasznos tanácsai a hosszú útra készülőknek.
| A téma cikkei |
| 6/1 A hosszú utazás egészségügyi kockázata 6/2 Reflux és utazás - Hasznos tippek 6/3 Utazás kisbabákkal, gyerekekkel 6/4 Utazás diabétesszel 6/5 Higiénia és biztonságos utazás 6/6 Utazók betegsége |
A mélyvénás trombózis kezelést igényel
A mélyvénás trombózis (MVT) elsősorban a láb mélyben futó vénáit érinti, akkor is kialakulhat, ha a betegnek nem ”klasszikusan visszeres” a lába. Mindig gondolni kell rá egyoldali fájdalmas, duzzadt láb esetén. Jóval ritkábban, de a karokban is előfordulhat mélyvénás trombózis.
Belső szervek vénáiban is kialakulhat trombózis (pl.: agy, máj, vese, lép, belek, a gyomor, a belső nemi szervek, a méhlepény), a tünetek ilyen esetben az adott szerv keringészavaraira utalnak, és kórházi kezelést igényelnek. Fontos tudni, hogy akinek már egyszer valahol a szervezetében volt trombózisa, annak a veszélyeztetettsége az ismételt trombózis kialakulására jelentősen megnő.
Az utazás rizikófaktor?
Már évekkel ezelőtt ismeretes volt, hogy egyes utasok hosszabb repülőutak alatt, vagy közvetlenül utána hirtelen összeestek és tüdőembóliában haltak meg. Egy 2014-es amerikai tanulmány is bizonyítja, hogy az utazás bizonyos mértékben növeli a MVT kockázatát.
A trombózis kockázatai |
| A trombózis ma Magyarországon szinte népbetegségnek számít, hiszen 40 ezer ember hal meg évente aterotrombózis miatt. Mivel az öröklött hajlamon kívül számos életmódbeli tényező is elősegíti a kialakulását, megfelelő életvezetéssel és rendszeres szűréssel sokat tehetünk egészségünkért. A trombózis kockázatának csökkentése |
A Harvard School of Public Health tudósai más kutatókkal együtt a téma ellentmondásossága miatt kezdték vizsgálni a lehetséges kapcsolatot. A kutatók számos forrásból dolgoztak: jól ismert orvosi adatbázisokból, más tudományos munkákból és kiadványokból. Végül forrásaikat leszűkítették azokra a munkákra, amelyek bármilyen típusú utazást és az MVT összefüggéseit vizsgálták, illetve e téren összehasonlították az utazókat a nem utazókkal. Így az 1560 tanulmány közül 14-et találtak döntő jelentőségűnek. Végül meta-analitikus módszerekkel összegezték az adatokat és a következő eredményekre jutottak:
-
a nem utazókkal összehasonlítva az utazók MVT kockázata a duplája,
-
a korábbi ellentmondások oka az lehetett, ahogyan a tanulmányokhoz kiválasztották a kontrollszemélyeket - például egyes tanulmányokban kifejezetten rákérdeztek a trombózisra, míg másokban nem,
-
az utazók trombózis kockázata minden kétórányi időtartam hosszabbodással 18 %-kal nő (bármilyen közlekedési eszközt használtak),
-
a repülés okozta kockázat még nagyobb: kétóránként 26%-kal növekszik.
A kutatók hangsúlyozták, hogy ezek az adatok csakis a nyugati államok populációjára vonatkoznak. Bár valószínűsíthetően ugyanezek a megállapítások érvényesek a Keleten élőkre is, erre vonatkozóan nem voltak adatok. Mindazonáltal úgy találták, hogy az eredmények a legerősebb bizonyítékokkal szolgálnak az összefüggések tekintetében.
Főleg azok a betegek veszélyeztettek, akik nem is tudnak arról, hogy genetikailag hajlamosak lennének trombózisra (nincsenek kivizsgálva), nem fogyasztanak elég folyadékot az úton, és nem végzik el az utaskísérők és az ismertetők által ajánlott, a repülés alatt is végezhető tornagyakorlatokat. A fentiek főleg a 6000 km-nél hosszabb repülőutakra vonatkoznak: az Európán belüli utak e tekintetben nem jelentenek lényeges rizikót.
Egyszerű ellenszerek
Normális esetben, járás közben az izompumpa segíti a vér visszaáramlását a visszerekben a lábaktól a szív felé. Tartós mozdulatlanság, egy helyben ülés, hosszabb, főként a 6 órát meghaladó repülőutak alatt azonban akár órákra is kieshet az izompumpa működése, emiatt az alsó végtag vénáiban a vér pangása alakul ki, különösen a kitágult visszerekben - mondta el prof. dr. Blaskó György.
A pangás miatt, különösen az erre hajlamos egyénekben, kisebb-nagyobb vérrögök alakulhatnak ki az alsó végtagok vénáiban, mélyvénás trombózishoz vezetve. A mélyvénás trombózis lehet tünetmentes, de jellemzően a láb fájdalmas feszülése, dagadása formájában jelentkezik.
Visszérbetegség |
| A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti, míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei. A visszérbetegség kialakulása |
Ugyanakkor senkit sem lemondania az utazásról, mindössze olyan egyszerű „ellenszereket” kell alkalmaznia, mint a hosszabb utazások alatti mozgás, séta, egyszerű torna vagy éppen a bőséges vízivás. Akinél azonban korábban már ismert volt az ún. trombofília, jól teszi, ha a hosszabb repülés előtt egy „injekciónyi” heparint írat fel az orvosával és az utazás előtt 1-3 órával beadja saját magának.
(TrombózisKözpont - Prof. dr. Blaskó György)
