Mire kell figyelniük repülőn a szívbetegeknek?

A repülés a legtöbb stabil állapotú szívbeteg számára biztonságos, ugyanakkor – különösen hosszabb utazás esetén – bizonyos élettani változások fokozott terhelést jelenthetnek a szív- és érrendszer számára. Ezért szívelégtelenség, koszorúér-betegség, ritmuszavar, illetve korábbi szívinfarktus vagy szívműtét esetén fontos a megfelelő felkészülés.

Mi történik a szervezetünkkel repülés közben?

Repülés közben a kabin légnyomása alacsonyabb a tengerszinten megszokottnál, emiatt csökken a belélegzett oxigén parciális nyomása és a vér oxigéntelítettsége. Egészséges ember ezt általában könnyen kompenzálja, súlyos szív- vagy tüdőbetegségben azonban légszomj vagy mellkasi panasz jelentkezhet. Illetve a hosszan tartó ülés lassítja az alsó végtagok vénás keringését, ezáltal növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát, különösen négy órát meghaladó utazás során.

Mikor jelenthet nagyobb kockázatot a repülés?

A stabil, megfelelően kezelt magas vérnyomás vagy koszorúér-betegség általában nem akadálya a repülésnek. Nyugalmi fulladás, fokozódó lábdagadás, gyors testsúlynövekedés, ismétlődő mellkasi fájdalom, ájulás vagy tartósan szapora szívverés esetén azonban az utazás előtt orvosi vizsgálat szükséges. Akut vagy instabil szívbetegségben a repülőút elhalasztása indokolt. Koszorúér-beavatkozás, szívműtét vagy szívritmus-szabályozó eszköz beültetése után az utazás időpontját a kezelőorvossal kell egyeztetni. A várakozási idő az esemény típusától, a szövődményektől és az aktuális állapottól függ.

Szívelégtelenséggel lehet repülni?

Stabil, megfelelően kezelt szívelégtelenség mellett a legtöbb beteg biztonságosan utazhat. Előrehaladott betegségben azonban a kabin alacsonyabb oxigénszintje fokozhatja a panaszokat. Egyes betegeknek repülés közben kiegészítő oxigénre lehet szükségük. Ennek szükségességét orvossal, biztosításának feltételeit pedig a légitársasággal kell egyeztetni.

Hogyan előzhető meg a trombózis?

Hosszabb repülőút alatt rendszeresen mozgassuk át a lábunkat és a bokánkat, lehetőség szerint időnként álljunk fel és sétáljunk. Kerüljük a lábak hosszan tartó keresztezését, és ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre. Korábbi mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, aktív daganatos betegség, friss nagy műtét, jelentős mozgáskorlátozottság vagy több kockázati tényező esetén egyéni rizikóbecslés indokolt. Kompressziós harisnya viselése, illetve – magas kockázat esetén – gyógyszeres trombózisprofilaxis is szóba jöhet, de erről orvossal kell egyeztetni. Véralvadásgátló gyógyszert saját döntés alapján nem javasolt alkalmazni.

Rendszeresen szedett gyógyszerek alkalmazása utazás alatt

A rendszeresen alkalmazott gyógyszereket az utazás során is az előírásnak megfelelően kell szedni. Célszerű ezeket a kézipoggyászban, lehetőleg eredeti csomagolásukban tartani, hosszabb útra pedig néhány napnyi tartalékot is vinni. A rendszeresen szedett, szokásos kiszerelésű gyógyszerekhez általában nincs szükség külön orvosi igazolásra. Folyékony, injekciós vagy speciális gyógyszerek, illetve nagyobb gyógyszermennyiség szállítása esetén azonban célszerű orvosi igazolást is magunknál tartani, mivel azt a biztonsági ellenőrzés során kérhetik. Indulás előtt érdemes ellenőrizni az adott légitársaság, valamint a cél- és tranzitország gyógyszerszállításra vonatkozó előírásait. Időzónák átlépésekor egyes gyógyszerek adagolása előzetes tervezést igényelhet. A vízhajtó önkényes kihagyása nem javasolt, mert szívelégtelenségben folyadékvisszatartáshoz vezethet.

Pacemakerrel és ICD-vel is lehet repülni

A pacemaker vagy beültethető cardioverter-defibrillátor (ICD) önmagában nem akadálya a repülésnek. A biztonsági ellenőrzésnél célszerű jelezni a beültetett eszközt, és magunknál tartani annak azonosító kártyáját. Friss implantáció után az utazás időpontját a kezelőorvossal kell egyeztetni.

Mire érdemes még felkészülni?

Összetett szívbetegség esetén hasznos lehet egy rövid, külföldi utazásnál lehetőleg angol nyelvű orvosi összefoglaló a diagnózisokról, beavatkozásokról, beültetett eszközökről és az aktuális gyógyszerekről. Koszorúér-betegség esetén az orvos által elrendelt rohamoldó gyógyszer legyen könnyen hozzáférhető, ne a feladott poggyászban helyezzük el.

Mikor érdemes elhalasztani az utazást?

Új vagy fokozódó mellkasi fájdalom, nyugalmi nehézlégzés, rosszabbodó szívelégtelenség, tisztázatlan ájulás, nem kontrollált ritmuszavar vagy friss akut szív-érrendszeri esemény esetén először az állapot kivizsgálása és stabilizálása szükséges. Nem önmagában a kardiológiai diagnózis dönti el, hogy valaki repülhet-e, hanem elsősorban a betegség stabilitása és az aktuális terhelhetőség. Egy jól kezelt, stabil szívbeteg számára a repülés rendszerint biztonságos. Ismert szívbetegség esetén, különösen hosszabb út előtt, érdemes időben egyeztetni a kezelőorvossal.

Tovább A hosszú repülőutak veszélyeit érdemes komolyan venni

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus