Betiltott dohányzás

Munkahelyen, étteremben, szórakozóhelyen – azaz minden zárt légterű nyilvános helyen - az év második felétől teljes lehet a dohányzási tilalom, ha az országgyűlés elfogadja a pénteken (február 25-én) benyújtott képviselői indítványt, mely szerint a közoktatási és egészségügyi intézményekben, még a hozzájuk tartozó külterületen, a szabad ég alatt sem lehetne rágyújtani.

Kivételt mindössze két helyszín jelenthet: a hotelek dohányzószobái és a pszichiátriai osztályok.

Az egészségügyben dolgozó szakértők véleményét ismételve, politikusok is úgy vélik, a szigorítás már akár egy éven belül látványos egészségnyereséggel járna, amit a teljes lakosság, maguk a dohányosok is érezhetnének, tapasztalhatnának.

A „Dohányfüst-expozíció elleni védelemről” szóló törvény

A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását jelentő indítvány részleteiről dr. Mucsi János tüdőgyógyász, belgyógyász szakorvost kérdeztük, aki a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagjaként, maga is részt vett az előkészületi munkákban. Felkért szakértőként február 1-én előterjesztett javaslattervezetét a NET egyhangúlag elfogadta, így tehát szakmai sikerként értékeli a pénteki fejleményeket. Az eredmény igazolásaképpen adatokat sorolt a WEBBeteg olvasói számára.

Magyarországon a 14 évesnél idősebb lakosság 34 százaléka rendszeresen dohányzik (a nők részesedése 28, a férfiaké 40%), ezzel az EU országok negatív listáján miénk az ötödik hely. A tendencia ráadásul romlik, a nők és a fiatalok körében folyamatosan nő a cigarettázók száma, riasztó arány, hogy a húsz év alattiak több mint 40%-a már e szenvedély rabja.

Ami pedig a „passzívak” helyzetét illeti, a dolgozó felnőttek 53 és a fiatalok 80%-a passzív dohányosként szívja be a környezeti dohányfüstöt – e téren különös figyelmet érdemel egy budapesti adat, miszerint minden harmadik óvodáskorú kénytelen elviselni mások (például a szülei) dohányzásának következményeit. Mindez pedig súlyosan befolyásolja a hazai közegészségügyi állapotokat.

A statisztikák tanúsága szerint 18 percenként történik haláleset olyan betegség miatt, ami a dohányzással hozható összefüggésbe, állítja a tüdőgyógyász. Ezen a helyzeten akartak változtatni tehát a szakértők, amikor a dohányzók számának, arányának jelentős csökkentésére, a dohányzás következményeként kialakuló morbiditási mutatók javítására igyekeztek megnyerni a politikai döntéshozókat is.

Sokan támogatják a tiltó rendelkezéseket

A változtatásra már korábban megérett az idő, mondja dr. Mucsi János, egy 2007-es felmérés alanyainak 86%-a fejezte ki „vágyálmát”, hogy munkahelye dohányfüsttől mentes legyen, 85% pedig azt állította, szívesen venné, ha a zárt köztereken is tiltanák a „füstölgést”. Ugyanilyen magas arányban (82%) nem engedélyeznék a megkérdezettek a rágyújtást az éttermekben, 62% pedig a kocsmából, kávézóból is kitiltaná a cigarettázó vendéget.

Ami napjainkat illeti, minden második dohányos támogatja a tiltás szigorítására vonatkozó kezdeményezést, idéz egy meglepő adatot a tüdőgyógyász. A nemdohányzók pedig - szinte teljes számban - a dohányzás visszaszorításáért küzdő szövetség oldalán állnak, állítja a szervezet elnöke.

A várhatóan júniustól életbe lépő törvény mostani parlamenti sikerét a tüdőgyógyász a józan ész győzelmének tulajdonítja, mert úgy véli, még a dohányosok többsége sem szeret úgy étkezni, ha más az orra alá fújja a füstöt. Mint mondja, sokakat gondolkodtat el, ha megtudja, hányféle rákkeltő anyag van a kifújt füstben, vagy ha szembesül azzal a ténnyel, hogy a füsttel belélegzett finom szemcsék tömege - a léghólyagocskák falán átjutva -, véralvadási folyamatot indít be, amit a hő-kamera ki tud mutatni. Látható, hogy már 1 órával a füstös térbe lépés után a kézen lévő hajszálerekben megindult az érösszehúzódás.

A vendéglátóiparban dolgozók vannak kitéve leginkább a füst veszélyeinek

Az égő cigaretta füstjének belélegzése tartós köhögést, gége-, nyálkahártya gyulladást, szemészeti panaszokat, fejfájást okoz, krónikus hörghurutot, tüdőgyulladást, szívritmuszavarokat idézhet elő, hosszú távon pedig növeli a trombózis, a tüdő-, gégerák kockázatát, terheseknél vetéléshez vezethet. Az ártalomnak leginkább a vendéglátóiparban dolgozók vannak kitéve, számukra egyáltalán nincs biztosítva az egészséges munkahelyhez való jog, hiszen a pincér, a biztonsági embernek nincs szabad döntése, arra kényszerül, hogy napi 8-10 órán át, folyamatosan szívja mások füstjét.

A dohányzással összefüggő betegségek következtében évente mintegy ötmillió ember hal meg a világon, Magyarországon harmincezer. A passzív dohányzás áldozatainak száma (évi 2300-3000) mintegy háromszorosa a közlekedési balesetek miatt meghaltakénak (2010-ben). Tehát jogos az igény, mondja Mucsi doktor, hogy legalább annyi figyelmet és erőforrást fordítson a kormányzat a passzív dohányzás megszűntetésére, mint a közlekedési balesetek visszaszorítására. A tiltás következtében már egy év múlva akár 15-20 százalékkal csökkenhet a keringési megbetegedés – erre utal a nemzetközi tapasztalat is. Skóciában a zárt éttermekben való tiltás hatására az akut szívkoszorúér elzáródás miatt kórházba kerültek száma országosan 17%-kal csökkent egy évvel a tilalom bevezetését követően.

A kardiológusok, tüdőgyógyászok, háziorvosok, prevenciós szakemberek, valamint a szív- és érbetegek szervezeteinek példátlan összefogásával – már rövidtávon is várható eredmény, véli dr. Mucsi János, ám népegészségügyi szinten 15-20 év után fog megmutatkozni a kedvező irányú változást követő nagymértékű egészségügyi haszon.

Az új szabályozást előkészítő szakemberek munkájának eredményeként mindenképpen elérhető, hogy a jövőben, akaratán kívül, senkinek ne kelljen mások füstjét beszívnia!

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)