Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

A stroke kockázatát számos nem befolyásolható adottság, befolyásolható életmódtényező, illetve kezelhető betegség is növeli. A rizikófaktorok többsége egyben az érszűkületnek és a szívinfarktusnak is kockázati tényezői. A fennálló hajlam életmóddal nagymértékben csökkenthető.

A stroke (agyi érkatasztrófa) a rokkantság vezető oka és a halálozás egyik leggyakoribb tényezője. Fél évvel a stroke után a 65 év feletti betegek mintegy ötöde tartós segítségre szorul és majdnem felük kognitív zavaroktól szenved. Összességében a stroke-on átesett betegek mintegy ötöde tudja a korábbi életvitelét folytatni, így nagyon fontos az érkatasztrófa megelőzése.

A stroke-nak vannak befolyásolható és nem befolyásolható tényezői. Ahogy az alábbi felsorolásból látszik, a stroke-hoz - akár az érelzáródáshoz, akár az agyvérzéshez - vezető okok többsége befolyásolható. Megfelelő életmóddal és a kockázatot növelő alapbetegségek kezelésével a stroke rizikója 90%-kal csökkenthető.

Nem befolyásolható tényezők

Életkor - Minél idősebb valaki, annál magasabb az agyi érkatasztrófa bekövetkeztének valószínűsége. A stroke mindkét típusának előfordulása 40 éves életkor alatt még rendkívül ritka, majd különösen 55 éves életkor felett nő meg. Ennek hátterében ugyanakkor sokszor a korábbi évek egészségtelen életmódja és a több évtized alatt kifejlődő érbetegség igazolható. 55 éves kortól tízévente kétszeresére nő a kockázat.

Nem - Nők esetében összességében kisebb az előfordulási gyakoriság férfiakhoz képest, de klimax után ez a különbség már nem kifejezett. Ezt a női nemi hormon, az ösztrogén védő hatásának tulajdonítják leginkább, ami fiatalabb életkorban érvényesül, ám menopauza után megnő a nők stroke-rizikója is és közelít a férfiakéhoz. A korai menopauza ezért jelentős kockázatnövekedéssel jár.

Alacsony születési súly - Nagy vizsgálatok igazolták, hogy a kis súllyal (< 2500 g) született emberek hajlamosabbak a későbbiekben stroke-ra, elsősorban a gyakoribb elzáródásos (ischaemiás) formájára. Önmagában koraszülöttség esetén az összefüggés mérsékelt.

Genetikai faktorok - A családban korábban előforduló agyérbetegség hajlamosítja a leszármazottakat a későbbi érkatasztrófára. A stroke előfordulási valószínűsége nagyobb, ha szülei, testvérei már kaptak stroke-ot, volt TIA-juk vagy szívinfarktusuk, továbbá előfordult a családban agyi aneurizma vagy más agyi érmalformáció. Noha a családi halmozódás valóban kockázatnövelő tényező, egyértelmű összefüggés nem figyelhető meg, sokkal meghatározóbb az életmódbeli tényezők szerepe.

Rassz - Fehér bőrtípus esetén némileg alacsonyabb a stroke-rizikó, mint pl. afrikai vagy ázsiai származás esetében.

Korábbi stroke vagy TIA - Ha valakinek már volt stroke-ja, akkor egy következő stroke kialakulásának fokozott a kockázata. Akinek volt már TIA-ja (átmeneti agyi keringészavar), sokkal nagyobb valószínűséggel fog stroke-ot kapni, mint az, akinek nem volt.

Migrén - Az aurás migrén összefüggést mutat a stroke (akár aurás időszakban, akár attól függetlenül) bekövetkezésével. Nem befolyásolható rizikómarkernek tekinthető, mivel a migrén kezelése nem csökkenti a stroke előfordulását. Aurával járó migrénben szenvedőknek azonban érdemes rizikótényezőként számba venni és fokozottan figyelni a rizikócsökkentés egyéb lehetőségeire (pl. dohányzás mellőzése, testsúlykontroll).

Befolyásolható tényezők

Életmódtényezők

Mozgáshiányos életmód - A fizikai inaktivitás közvetett módon a legfontosabb rizikótényezők egyike, ugyanis fokozza több közvetlen tényező előfordulását, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint. Heti 3-4 alkalommal kivitelezett 30-40 percen át tartó legalább közepesen megterhelő mozgás (pl. intenzívebb séta, kocogás, kerékpározás) védő szerepe egyértelműen bizonyított.

Túlsúly és elhízás - Közvetve, a stroke-hoz vezető kóros állapotok (koleszterinszint, érelmeszesedés, diabétesz, magas vérnyomás) kiváltó okaként növeli a stroke rizikóját. Az úgynevezett BMI index kiszámítása szükséges a testsúly pontosabb megítéléséhez. Ilyenkor a testmagasságot (cm-ben mérve), elosztjuk a testsúly (kg-ban mérve) négyzetével. Ha a kapott érték 25 alatti, az érték normális, 25 és 29 közötti (túlsúlyos) és 30 feletti (elhízott) értékeknél mihamarabbi életmódváltás és testsúlycsökkentés ajánlott. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza.

Egészségtelen táplálkozás - Egyértelmű az összefüggés a túlzott sófogyasztással és a telített zsírok (különösen a transzzsírok) túlzott fogyasztásával, ezek ugyanis növelik a vérnyomást és a kóros vérzsírértékeket. A zöldségekben/gyümölcsökben gazdag, telítetlen zsírsavakat is tartalmazó, alacsony kalóriaértékű és sószegény étkezésnek stroke-megelőző hatása van.

Krónikus stressz - A tartósan fennálló stressz érrendszerre gyakorolt káros hatásain keresztül fokozza a stroke kockázatát. A hirtelen, jelentős érzelmi stresszhatás közvetlenül is provokáló tényező, de a krónikus stressz okozhat olyan kedvezőtlen eltéréseket a szervezet működésében, amelyek végül hozzájárulnak a stroke bekövetkezéséhez.

Káros szokások

Dohányzás: a dohányzás mindenféle érbetegség létrejöttében szerepet játszik, célszerű ennek abbahagyása. A dohányzás abbahagyása után mintegy 1-5 év elteltével az érbetegség rizikója csökken, a kedvezőtlen hatások visszafordíthatóak, 10-15 év elteltével már nem magasabb a soha nem dohányzókéhoz képest.

Alkoholfogyasztás - A rendszeres alkoholfogyasztás növeli mind a vértelen stroke, mind az agyvérzés előfordulását. Alkalmi és kis mennyiségű (1-2 dl vörösbor, illetve 1 pohár sör) megengedhető, az ennél nagyobb mennyiségek egyértelműen károsak. Kedvezőtlen hatású az úgynevezett rohamivás (alkalmi, ám nagy mennyiségű alkoholfogyasztás) is, ez elsősorban az agyvérzés kockázatát növeli.

Drogfogyasztás - A drogfogyasztás (különösen a kokain, illetve amfetamin) megnöveli a stroke rizikóját. A stimulánsok agyvérzést is előidézhetnek, de az agyi érelzáródás előfordulása is gyakoribb a drogfogyasztóknál.

Kórképek

Magas vérzsírszint (hiperlipidémia) - A magas koleszterinszint és az érelmeszesedés közötti szoros összefüggés régóta ismert. Az érelmeszesedés a verőerek falának évek alatt kialakuló betegsége, ami végül érszűkülethez, érelzáródáshoz vezet. Ha ez a folyamat elsősorban az agyi ereket érinti, akkor stroke-ot okoz (agyi infarktus), ha a szívereket, akkor szívinfarktust, ha az alsó végtag ereit, akkor alsóvégtagi érszűkületet. A vérzsírok különböző típusai közül a legfontosabb az LDL-koleszterin szintje, amit határérték alatt kell tartani, továbbá a védő hatású HDL-koleszterin, amit hatérték fölötti értéke a kedvező. Egyes rizikóbecslések a különböző koleszterinek arányát figyeli, az a kedvező, ha minél magasabb a HDL aránya az összkoleszterin-szinten belül. Az összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt normális. A triglicerid mérsékeltebb arányban függ össze az agyi érkatasztrófával.

Magasvérnyomás-betegség (hipertónia) - A nem vagy nem megfelelően kezelt vérnyomásbetegség az agyi keringészavarok legfontosabb oka, az esetek mintegy 70%-ában kimutatható. Növeli mind az agyi érelzáródások, mind a vérzések előfordulását. A hirtelen vérnyomáskiugrás a stroke közvetlen provokáló tényezője, de a tartósan fennálló, kezeletlen vérnyomás az, ami elsősorban rizikónövelő tényező. Mivel a magas vérnyomásnak sokáig nincsenek tünetei, a stroke akár a hipertónia elő jele is lehet. Amennyiben a vérnyomás meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket, életkortól függetlenül célszerű háziorvosához fordulni a kezelési lehetőségek megbeszélése céljából.

Szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegség - Számos szív- és érbetegség fokozza a stroke kockázatát. A stroke kialakulásának legfontosabb rizikófaktora a pitvarfibrilláció, aminek a hátterében a szív ereinek meszesedése áll, leginkább a 60 év felettieket érinti. Mivel a pitvarban kialakuló trombusokból kis vérrögök szakadhatnak le, a pitvarfibrilláció egyértelműen megnöveli a vértelen stroke (érelzáródásos stroke) rizikóját, mintegy 9-10-szeresére, és különösen az idősek (>70 év) körében a stroke legfontosabb kiváltó oka. Akár a tartós, akár az átmeneti (paroxysmalis) formája áll fenn, a stroke-rizikó egyformán magas. Kezelés és a stroke megelőzésére ilyenkor vérhígító kezelés beállítása szükséges.

A szívbeli erek érelmeszesedése ugyanakkor azt jelzi, hogy a szervezet többi erében is fennáll a folyamat, ide értve az agyi ereket is. Éppen ezért a felismert koszorúér-szűkület (coronariasclerosis), nyaki verőér-szűkület (carotis stenosis) a korábbi szívinfarktus ugyancsak fokozott stroke-rizikót jelent. Ugyancsak fontos a stroke kockázatának csökkentése szívelégtelenség, a szívbelhártya fertőződése (endokarditisz), a szívbillentyű-betegségek és a szív véráramlási zavart okozó fejlődési rendellenességei esetén is.

Cukorbetegség - A diabétesz nem csak magas vércukorszinttel járó betegség, hanem egyben érbetegségnek is kell tekintenünk, ami felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Cukorbetegek körében nemcsak a stroke, hanem mindenféle érkatasztrófa előforduása is gyakoribb (szívinfarktus, trombózis), célszerű ilyenkor a vércukor mellett a vérzsírok és a vérnyomás szoros ellenőrzése, normál értéken tartása, a cukorbetegekre vonatkozó határértékek szigorúbbak, mint nem diabéteszesek esetében.

Alvásfüggő légzészavarok - A kezeletlen alvási apnoe (alvás közbeni légzéskimaradás) növelheti meg az agyi érkatasztrófa esélyét. Az alvási apnoe átmeneti oxigénhiányos állapotot (hipoxia) hoz létre, károsan befolyásolva az idegrendszer működését, a vérnyomást és a szív egészségét, közvetve növelve a stroke kockázatát. Az átmeneti légzésleállás közvetlenül is provokálhatja az éjjel, alvás közben bekövetkező stroke-ot, de általános hatásai miatt bármilyen napszakban stroke-rizikót növelő tényező.

Emelkedett homociszteinszint - Ez az aminosav-bomlástermék normálisan is jelen van a vérben, emelkedett szintje azonban növeli az érelmeszesedés kockázatát.

Fogamzásgátló és más hormonális készítmény szedése - A stroke kockázata azoknál a fogamzásgátló tablettát szedő nők esetében magasabb, akik 35 évnél idősebbek, dohányoznak, vagy veleszületett trombózishajlammal élnek. A fogamzásgátló felírását orvosi vizsgálat előzi meg, a magas rizikójú csoportba tartozó nőknek nőgyógyászuk más fogamzásgátlási módszert javasol, a hölgyek többsége számára azonban biztonsággal alkalmazhatók. A menopauza kezelésére alkalmazott hormonpótló terápia szintén enyhén magasabb stroke-kockázatot hordoz magában.

A stroke-ot közvetlenül kiváltó okok között szerepel több más tényező is (hőmérséklet), ezek azonban csak provokáló tényezők, nem valódi kiváltó okok, így a megelőzésben sem ezen tényezők csökkentésére kell hangsúlyt fektetni.

Lásd még Mit érezhet a stroke alatt, után és TIA esetén?

Kockázatbecslés

Napjainkban már igen korszerű kockázatbecslő skálák (pl. Framingham kockázatbecslő tábla) állnak rendelkezésre, melyekkel az 5-10 éves stroke-rizikó megjósolható. Ennek az a jelentősége, hogy kiszűrjük a magas rizikóval rendelkező betegeket és gyógyszeres kezeléssel megelőzzük az agyérkatasztrófát. A kockázatot leginkább meghatározó tényezők a nem és az életkor, a dohányzás, a koleszterinszint és a vérnyomás, ezek halmozódása esetén 30%-ot is meghaladhatja a stroke valószínűsége 10 éven belül. A testmozgás, a táplálkozás és más életmódtényezők rendkívül fontosak, de a koleszterinszinten és a vérnyomásértékeken keresztül érvényesül hatásuk a kockázatbecslés során.

Amennyiben több tényező is fennáll a fenti kockázati tényezőkből, figyeljen jobban oda életvitelére a stroke megelőzése érdekében!

Fontos tudni Stroke: minden perc számít!

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzőink: Dr. Zsuga Judit neurológus, Dr. Kerekes Éva, neurológus, Dr. Fehér Gergely, neurológus, agyérbetegség-specialista