Magas vérnyomás gyermekkorban

A magas vérnyomás gyerekeknél sok esetben nem okoz tüneteket, a betegség általában csak háziorvosi vagy óvodai, iskolai szűrővizsgálatok során véletlenszerűen derül ki.

Gyermekkorban a magas vérnyomás sokkal ritkábban fordul elő, mint felnőttkorban. Az esetek 75-80 százalékában valamilyen szervi eltérés, alapbetegség húzódik meg a háttérben, ezt szekunder magas vérnyomásnak nevezzük, kis százalékukban pedig alapbetegség nélkül jelentkezik. Ez utóbbit esszenciális magas vérnyomásnak hívjuk. Felnőttkorban pont fordított a helyzet, ott főleg az esszenciális magas vérnyomás fordul elő.

A gyermekkor sajátos helyzetére utal, hogy a vérnyomásértékek életkor, testtömeg, testmagasság szerint különbözőek. Például egy 2 év körüli gyermek vérnyomása 95/55 Hgmm átlagosan, míg egy 12 éves gyermeknek már 115/70 Hgmm érték mérhető.

Az életkorok szerinti átlagos vérnyomások megállapítását táblázatok segítik, melyeket percentil táblázatoknak hívunk. A percentilek 0-100-ig ábrázolnak. Az 50 percentiles értékek mutatják meg, hogy az adott életkorban, testmagasságnál mi az átlagos, normálisnak elfogadott vérnyomás, 0 felé haladva az átlagon aluli, míg 50 felett az átlagnál magasabb vérnyomások vannak jelölve. Az utóbbi időben már külön nemek és testmagasság szerint tüntetik fel a vérnyomásértékeket.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a gyermek vérnyomásértéke a 95 percentil felett helyezkedik el. Az esszenciális magas vérnyomás hátterében alapbetegség nem áll. Ezekben a gyerekekben azonban általában ki lehet mutatni, hogy jobban sózva fogyasztják ételeiket, általában túlsúlyosak, stressz kimutatható az életükben, illetve a családjukban magas vérnyomás van általában, így a genetikai hajlamot örökölték.

A gyakrabban előforduló szekunder vérnyomásbetegek esetében valamely alapbetegség mutatható ki (ez leggyakrabban vesebetegség):

• vesegyulladás, veseelégtelenség,
• valamilyen húgyúti szűkületet okozó kórkép,
• vesedaganat,
• fejlődési rendellenesség,
• ritkábban szívbetegség (coarctatio aortae: itt az aortán, a főverőéren található szűkület), veseartéria, illetve vesevéna szűkülete, például trombus által,
• immunbetegség,
• endokrin betegség: például mellékvesevelő, mellékvesekéreg, mellékpajzsmirigy hormontermelő daganata, pajzsmirigy-túlműködés stb.

Magas vérnyomást okozhat még az agyvérzés (stroke), az agyi trauma, az agyvelőgyulladás, csecsemőkorban pedig főleg a köldökartéria katéterezése, illetve valamelyik veseartéria trombózisa okozza a betegséget.

A magas vérnyomás tünetei

Akiknél tüneteket okoz a magas vérnyomás, ott már általában régebb óta fent áll, illetve szervi eltéréseket is okoz. A leggyakoribb tünet a fejfájás, hányinger, látásromlás, szédülés. Nemegyszer a magasabb vérnyomásértékre a spontán elinduló orrvérzés hívja fel a figyelmet.

Fontos rákérdezni, hogy a magas vérnyomás milyen körülmények között jelentkezik: ugyanis a hirtelen fellépő, abroncsszerű fejfájás, mely gyakran kivörösödéssel jár, mellékvesevelő hormontermelő daganata felé tereli a gyanút. Ezeket a tüneteket, ugyanis a mellékvesevelő által termelt és szakaszosan kiválasztott adrenalin, noradrenalin okozhatja.

A nagyon magas vérnyomás sürgősségi állapotot jelent, amikor azonnali kórházi kezelés válik szükségessé, ilyenkor aluszékonyság, epilepsziás görcs léphet fel a hányás, szédülés mellett. Csecsemőkorban is görcsölés, illetve ingerlékenység lehet a magas vérnyomás első tünete. Természetesen, ha az emelkedett vérnyomást valamilyen alapbetegség okozza, akkor ennek tüneteit is észleljük.

Kivizsgálás

Gyermekek esetén nagyon fontos, hogy a vérnyomásmérés a megfelelő méretű mandzsettával történjen, különben a mért vérnyomásérték nem a valós értéket mutatja. Ugyanakkor mind a négy végtagon meg kell mérni először a vérnyomást, ez a fent említett coarctatio aortae kiszűrésére szolgáló módszer.

Ha magas vérnyomásértéket mértek, akkor azt több alkalommal vissza kell mérni. Gyerekek esetében ugyanis a „fehérköpeny magas vérnyomás” ismert jelenség, amikor is, ha a gyermek orvoshoz megy, a félelem, az izgulás miatt vérnyomása eleve magasabb lesz.

Érdemes elbeszélgetni a kicsivel, megnyugtató körülményeket teremteni és többször visszamérni vérnyomását. Ha ezek után is magas értékeket mértek, akkor annak megállapítására, hogy a vérnyomása valóban magas vagy csak „fehérköpeny magas vérnyomása van” 24 órás vérnyomás monitort helyeznek fel a gyermekre. Ez egy egyszerű vérnyomásmérő műszer, mely adott időközönként méri a vérnyomást a nap 24 órájában. A mért értékeket a gép rögzíti, majd ezt kiértékelik.

A gyermek vizsgálata során szívbetegségre, vesebetegségre utaló elváltozásokat keres az orvos, illetve különböző szervi eltéréseket, mely a magas vérnyomás hátterében állhat. Laborvizsgálatokkal, vér- és vizeletvizsgálattal, hasi ultrahanggal, EKG-vizsgálattal, mellkas röntgennel és egyéb képalkotó vizsgálatokkal szintén a különböző eltéréseket keresik.

Hogyan kezelhető a magas vérnyomás?

A kezelés két alappillére a nem gyógyszeres és a gyógyszeres kezelés. A nem gyógyszeres kezelést főleg az esszenciális magas vérnyomásosoknak lehet javasolni. Tapasztalati tény, hogy a túlsúlyos gyermekek esetében a fogyás, a sószegény diéta, a rendszeres testmozgás a vérnyomásérték normalizálódását válthatja ki. Ha mindezek után is magas a vérnyomás, akkor gyógyszeres kezelés válhat szükségessé.

Az alapbetegségtől függően természetesen a szekunder magasvérnyomás-betegségben különböző műtéti és egyéb eljárásokat végeznek. Ami nagyon fontos, hogy vannak az úgynevezett határérték magas vérnyomásosak, ezek a 90-95 percentil közötti vérnyomással rendelkezők. Nekik a gondozásuk, nyomon követésük, rendszeres vérnyomásmérésük nagyon fontos, ugyanis ők veszélyeztetettek arra, hogy későbbiekben magas vérnyomásos betegek legyenek.

Forrás:   WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász