Tudnivalók a méhen kívüli terhességről

Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be. A fel nem ismert komplikáció belső vérzést, sok esetben életveszélyes állapotot eredményezhet.

Mi a méhen kívüli terhesség?

Élettani körülmények között a tüszőrepedést követően a petesejt a petevezetőben találkozik a hímivarsejttel és itt történik a megtermékenyülés. Ezt követően a méh ürege felé vándorol, ahol 5-7 nappal a megtermékenyítést követően a méhnyálkahártyába ágyazódik be, és itt fejlődik tovább.

Kóros esetben a megtermékenyített petesejtnak a méh üregébe való eljutása zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik. Ez az összes terhesség 0,8-1 százalékában fordul elő. Döntő többségben (98%) a petevezetőbe ágyazódik be a terhesség, ritkábban előfordulhat azonban az is, hogy a hashártyán, vagy a máj felszínén tapad meg. Előfordulhat egyidejű méhen kívüli és méhen belüli terhesség létrejötte is.

A méh üregén kívül megtapadt, megtermékenyített petesejt sorsa sokféleképpen alakulhat.

• Amennyiben olyan helyen tapad meg, ahol a vérellátás nem megfelelő a terhesség további fejlődéséhez, ott korai stádiumban akár tünetmentesen felszívódhat, vagy későbbi stádiumban elhalhat.
• Amennyiben a terhesség növekedik, akkor a környező szövetek roncsolásával súlyos szövődményt idézhet elő.
• Nagyon ritkán a hasüregben fejlődő terhesség kiviseléséről is hallhatunk híreket, ezek azonban csak rendhagyó esetek.

Milyen veszélyei vannak?

A méhüregbe történő beágyazódás normál esetben a megtermékenyülés után 9-10 nappal megtörténik, de a zigóta már 4-5 nappal később eljut a méh üregébe. Hogy ez bekövetkezik-e, az tehát már a terhesség korai szakaszában eldől. A nehézséget az jelenti, hogy az anya ebben az időszakban sokszor még a terhesség fennállásáról sem tud, így nem történik kivizsgálás.

Amennyiben a terhesség fejlődésnek indul és a magzat a méhen kívül növekszik, az legtöbbször az 5. héttől kezd el tüneteket okozni és a 6-8. héten okozhat kritikus problémát. A magzat növekedése megrepesztheti a petevezetéket vagy a hashártyát, hasűri vérzést okozhat, amely egy gyorsan kialakuló életveszélyes állapothoz vezethet.

Mivel a legtöbb nő a 4-6. héten ismeri fel a terhességet, kiemelt fontosságú, hogy minél korábban megtörténjen a nőgyógyász által végzett vizsgálat, felismerve vagy kizárva az esetleges méhen kívüli terhességet. Sajnos a méhen belüli terhességhez hasonlóan ilyenkor is van egy időszak, amikor még nem mutatható ki egyértelműen ultrahangos vizsgálattal a terhesség, és így nem állapítható meg annak a helye. Elég, hogy ha a méhen kívüli terhesség gyanúja felmerül, már akkor is kórházi bennfekvés, orvosi megfigyelés szükséges, míg egyértelmű diagnózis fel nem állítható.

Mi hajlamosíthat a méhen kívüli terhességre?

A méhen kívüli terhesség hátterében gyakran szervi eltérések, például vékony petevezetők állhatnak, ez már a terhesség előtt ellenőrizhető petevezeték átjárhatósági vizsgálattal. Korábbi kismedencei gyulladások (pl. chlamydia fertőzés következtében), endometriózis, vagy korábban a petevezetéken végzett műtétek miatt a méhkürt hegesedhet, összenövések alakulhatnak ki, melyek akadályozzák a megtermékenyített petesejt mozgását.

Egyéb nőgyógyászati betegségek, például petefészekciszták, valamint a petevezető méhbe való beszájazásánál kialakuló miómák is hajlamosítanak méhen kívüli terhesség előfordulására. Bizonyos hormonzavarok esetén is gyakoribb, mivel a petevezeték mozgása ilyenkor nem megfelelő.

Annál, akinél korábban már kialakult méhen kívüli terhesség, a későbbi fogantatások során is fokozottabb rizikóval kell számolni. Ez természetesen csak hajlamot jelent, de normál módon is bekövetkezhet a beágyazódás.

Meg kell említeni a méhen belüli fogamzásgátló eszközöket, melyeknek célja éppen a beágyazódás megakadályozása. Viselésük kismértékben hajlamosít méhen kívüli terhességre.

Az életmód is befolyásolja a rizikót, dohányzó nőknél jelentősen gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása.

A méhen kívüli terhesség tünetei

Méhen kívüli terhesség esetén is jelentkeznek ugyanazok a terhességi jelek, mint amiket a méhen belüli terhesség kapcsán jól ismerünk. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás lép fel és kimarad a menstruáció, a terhességi teszt pozitív.

A méhen kívüli terhességre jellemző specifikus tünet lehet az, ha a vérzés kimaradása után a terhességi teszt pozitív, ugyanakkor barnás, úgynevezett kávéaljszerű vérzés jelentkezik. Ebben az esetben mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert ez az első jele lehet a korai vetélés mellett a méhen kívüli terhességnek is. Jellemző tünet még a szúró jellegű, általában egyik oldali hasi fájdalom, a húzó jellegű deréktáji fájdalom, továbbá a végbélfájdalom. A tünetek sokszor nem egyértelműek, és nem csak a méhen kívüli terhességre jellemzőek.

Ha a petevezetőben beágyazódott magzat még korai stádiumban elhal, akkor nyom nélkül felszívódhat és nem károsítja a petevezetőt. Amennyiben tovább növekedik és megrepeszti a kürt falát, az a hasüregbe történő belső vérzést (hasűri vérzést) okozhat. Ha ez bekövetkezik, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés), vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés tapasztalható. Ez sürgősségi állapot, amivel azonnal orvosi segítséget kell kérni.

Meg lehet előzni?

A méhen kívüli terhesség létrejöttét kivédeni nem lehet, bizonyos fokú kockázat minden terhességben fennáll. Amennyiben ismert a kialakulásában szerepet játszó tényező megléte, akkor a vérzés kimaradása esetén a terhesség korai kivizsgálása javasolt. Ezzel nem csak az életet veszélyeztető súlyos hasűri vérzés előzhető meg, de a legkisebb beavatkozással járó kezelés alkalmazására is lehetőséget ad.

A terhesség előtt felismert petevezető károsodás esetén egyes esetekben lehetséges helyreállító műtét végzése, az átjárhatóság biztosítását követően csökken a méhen kívüli terhesség kialakulásának rizikója.

Beavatkozások méhen kívüli terhesség esetén

Méhen kívüli terhesség esetén mindig a súlyosságnak megfelelő beavatkozást kell elvégezni.

Spontán megszűnő és korai szakaszban azonosított terhesség

Amennyiben a rossz helyen lévő terhesség tünetmentesen felszívódik, a beteg kezelés nélkül, spontán módon panaszmentessé válik. Ilyenkor az utóvizsgálatokon kívül más teendő nincs.

A korán felismert méhen kívüli terhesség gyógyszerekkel, műtéti beavatkozás nélkül megszűntethető. Ilyenkor a rossz helyen lévő terhességbe juttatnak gyógyszert ultrahangos képalkotás mellett, vagy a másik lehetőség a vérpályába adott gyógyszer alkalmazása. A terhesség ennek hatására elhal, nyom nélkül felszívódhat. A beavatkozás ritkán jár szövődménnyel.

Előrehaladott méhen kívüli terhesség esetén

Egyéb esetben, amennyiben a terhesség nagysága miatt a gyógyszeres kezelés nem alkalmazható, hastükrözés (laparoscopia) elvégzése szükséges. Altatásban három-négy kisebb metszést ejtenek a hasfalon, ezeken keresztül vezetnek a hasüregbe kamerát és operáló eszközöket.

Laparoszkópia során a terhességet lehetőség szerint vagy kiágyazzák a petevezetőből, vagy előrehaladottabb esetben a petevezetékkel együtt távolítják el. Amennyiben a méhen kívüli terhesség a kürtben helyezkedik el és roncsolta a petevezetőt, nem lehetséges a petevezető megtartása. Ez azonban csak műtét közben dől el, a terhesség nagyságától függően.

A laparoszkópos műtéttel a nagy metszés elkerülhető és a beteg felépülése jelentősen hamarabb következik be. Ilyenkor a kórházban töltött idő sokkal rövidebb, mint hagyományos nyílt hasi műtét végzése esetén.

Sürgősségi beavatkozást igénylő esetben

Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél, amennyiben a méhen kívüli terhesség szövődményeként már hasűri vérzés lépett fel, sürgősen hasi műtétet (laparotomia) kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása. A beteg sokszor vérátömlesztésre is szorul, és intenzív osztályos megfigyelést igényel a műtétet követően.

Ebben a stádiumban a petevezető mindig súlyosan károsodott, elkerülhetetlen az eltávolítása. Előfordulhat az is, hogy a petefészek kivétele is szükséges.

A műtétet követő ötödik-hatodik napon történik a varratszedés, mely után a beteget, amennyiben panaszmentes, otthonába bocsátják. Hat hét a teljes sebgyógyulás, ekkor nőgyógyászati kontroll végzése indokolt.

Gyermekvállalás a műtét után

Méhen kívüli terhesség zajlása után a petevezető károsodottnak tekintendő, mind a kóros terhességhez vezető eredeti ok, mind a rajta végzett műtét miatt. Következő terhesség vállalása előtt ezért javasolt szülész-nőgyógyász szakorvos felkeresése. A leletek birtokában kell értékelni, hogy természetes úton létrejöhet-e terhesség, illetve hogy a méhen kívüli terhesség ismétlődésének mekkora a kockázata.

Amennyiben legalább az egyik oldali kürt ép marad, akkor a későbbiekben várható spontán terhesség létrejötte. A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani.

Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség. A lombikbébi kezelés (IVF) segítségével a terhesség létrejötte jó eséllyel várható.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos