• Petefészekciszták - Jó- és rosszindulatú elváltozások

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Szilvási Ferenc, nőgyógyász

        A legtöbb fiatal vagy termékeny korban lévő nő esetében jelentkező petefészekciszta jóindulatú, a változókor után azonban sokkal gyakoribb lesz a rosszindulatú elváltozás.

        A ciszta általában folyadékot tartalmazó, hártyával vagy vaskosabb fallal körülvett képletet jelent. A petefészekciszta - mint összefoglaló kifejezés - önmagában számtalan elváltozásra jellemző elnevezést takar. Nem minden esetben jelent betegséget vagy rákot, ugyanis az orvosi nyelv daganatnak nevez minden olyan elváltozást mely a szokványos méretét meghaladja.

        Hirdetés

        Mi utalhat petefészekcisztára?

        A ciszták - főleg a kisebb méretűek - gyakran tünetmentesek, és csak a nőgyógyászati vizsgálatokon ismerhetőek fel. Az elváltozásra utalhat a vérzés rendellenessége vagy elmaradása, amely a tömlők hormontartalmára vezethető vissza. Az alhasi fájdalom gyakori tünet, amit a hirtelen növekvő ciszták mellet a bevérzett, megrepedt vagy megcsavarodott tömlők is okozhatnak.

        A diagnózist felállító orvos számára a legtöbb segítséget az ultrahangos vizsgálat nyújtja. A legfontosabb eldöntendő kérdés a rosszindulatúság kérdése. A legtöbb fiatal vagy termékeny korban lévő nő esetében jelentkező petefészekciszta jóindulatú, sokkal gyakoribb a rosszindulatú elváltozás a változókor után.

        A petefészekciszta

        A petefészekciszták eredete

        A szakirodalom nem osztja be egységesen a cisztákat. A teljesség igénye nélkül a leggyakrabban előforduló cisztás elváltozásokat említjük.

        • A tapintható petefészek-daganatok jó része gyulladásos eredetű. Ezek nem valódi daganatok, de nőgyógyászati vizsgálat során néha nehézségbe ütközik az elkülönítésük bizonyos petefészektömlőktől.

        • Igen gyakori, a főleg termékeny korú nőkben előforduló úgynevezett follicularis ciszta. Havonta a petefészekben megrepedés előtt álló tüszők 1-2 cm-es átmérőjűek. Ha ez nem reped meg ovulációkor (peteéréskor, az érett petesejt petefészekből való kilökődésekor), akkor a benne lévő folyadék mennyisége tovább szaporodhat és akár a lúdtojásnyi nagyságot is elérheti.

        • Keletkezhet úgy is petefészekciszta, hogy a már megrepedt tüszőből visszamaradt úgynevezett sárgatestben szaporodik fel folyadék, és ez akár 5-6 cm-re is megnőhet.

        • Ezekhez hasonlóak (mind szerkezetükben, mind az általuk okozott panaszokban) a nem valódi petefészek eredetű úgynevezett álciszták. Ezek nem közvetlenül a petefészekből, hanem a méhet és a petefészket, petevezetőt borító hashártya lemezei között található sejtekből keletkezhetnek.

        • Igen gyakori még az egyre többet említett endometriózis talaján kialakult petefészekciszták előfordulása. Ezek a méh nyálkahártyájának sejtjeiből alakulnak ki a méh üregén kívül, így igen gyakran a petefészekben is. Ilyenkor a havonta jelentkező menstruációs váladék nem tud kiürülni; hiszen nincs összeköttetés a hüvellyel és így a külvilággal, tehát ez folyamatosan felszaporodik, majd egy idő után elfolyósodik. Jellegzetes, leginkább folyékony csokoládéhoz hasonlítható bennéket ad a cisztának, ezért is nevezik időnkét "csokoládétömlőnek".

        • A dermoid tömlő olyan különleges daganat, mely az embrionális fejlődés során visszamaradt vagy "eltévedt" sejtekből alakul ki. Ez gyakran tartalmaz zsír-, szőr-, hajszövetet, akár csont-, fog-, porc-, szem-, bél- és más elemeket is.

        A ciszták kezelése

        A jó- és rosszindulatú daganatok kezelése eltérő. A rosszindulatú elváltozások minél előbbi hasműtétet igényelnek, szükség esetén kiegészítve kemoterápiával. A sokkal gyakoribb jóindulatú ciszták esetében egészen más a helyzet. Gyakran a panaszt nem okozó, 5 cm-nél nem nagyobb, egyrekeszű, egyszerű tömlők várakozás után maguktól eltűnnek, felszívódnak.

        A növekvő, egyre inkább panaszokat okozó ciszták műtéti megoldást igényelnek. Legegyszerűbb és legkíméletesebb megoldás a ciszta leszívása (punkciója). Erre csak az egyszerű, csak folyadékot tartalmazó ciszták esetében van lehetőség. Hátránya, hogy ilyen esetben a cisztafal mindig visszamarad, gyakori a kiújulás esélye.

        Sokkal inkább jelent végleges megoldást a tömlő eltávolítása, melyet ma már leginkább hastükrözéses (laparoszkópos) úton történik. Ha valamilyen okból ez a módszer mégsem kivitelezhető, akkor hasműtétre (laparotómia) kerül sor. Természetesen a megfelelő kezelési módszert mindig egyénre szabottan és alapos kivizsgálást követően választják ki.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Szilvási Ferenc, nőgyógyász, Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Módosítva: 2018.06.12 17:25, Megjelenés: 2017.05.22 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A COPD és tünetei

        A COPD és tünetei

        Dr. Zsuga Judit

        A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség.

        Vastag- és végbélszűrés

        Vastag- és végbélszűrés

        Kor Kontroll Társaság

        A vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve szűrésének jelentősége.

        Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára

        Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.

        Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

        Petefészekciszta: érdemes megműttetni?

        Amennyiben nem okoz panaszt a ciszta, akkor is érdemes műtéti úton eltávolítani, hiszen növekedésével a petefészekszövetet roncsolja, így rontja a későbbi teherbeesés esélyét.

        A policisztás petefészek betegség (PCOS) - Tünetek és kezelés

        A PCOS egy mozaikszó, jelentése policisztás ovárium (petefészek) szindróma vagy ahogyan szerzői névvel jelölik: Stein-Leventhal-szindróma. Bár az elnevezés csak a petefészekre utal, valójában igen összetett, több szervet érintő betegségről van szó.

        A leggyakoribb PCOS-tévhitek

        A policisztás petefészek szindróma (PCOS) a leggyakoribb endokrin rendellenesség a fogamzóképes korú nők körében, ám még mindig rengeteg tévhit övezi a betegséget. Összeszedtük a leggyakoribbakat.

        Az állcsonti ciszta tünetei és kezelése

        A ciszta egy folyadékkal telt tokkal körülvett testüreg, hólyag vagy tömlő. Ciszták bárhol kialakulhatnak, így az állcsonton is, ezeket a cisztákat nevezzük állcsonti cisztáknak.

        Elrákosodhat-e a petefészek ciszta?

        Ultrahang vizsgálaton a bal ováriumban egy ciszta simplex ábrázolódik. Nagyon ijesztőnek tűnik ez a lelet, sohasem volt cisztám. A ciszta elrákosodhat-e? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.