A nyírfapollen-allergia

A nyírfapollen az egyik legjelentősebb tavaszi allergén: erős tüneteket okoz, az allergiás náthára jellemző légúti és szempanaszok mellett jellemző rá a bizonyos ételekre adott keresztallergia is.

A nyírfa az egyik legerősebb allergén pollenforrás a tavaszi hónapokban, allergológusok tapasztalatai szerint előfordulása az elmúlt néhány évtizedben jelentősen növekedett. Ennek hátterében részben a klímaváltozás, a városi környezetben történő intenzív ültetés, valamint a levegőszennyezés immunmoduláló hatása állhat.

Szezonja március második felétől májusig tart, ekkor jelentkeznek az allergás náthára (allergiás rhintitis) jellemző panaszok az allergénre érzékenyekben. Természetesen az adott év időjárásától függően ez kissé eltérhet, az utóbbi években a legtöbb allergén növény virágzása korábbra tolódott.

Hogyan állapítható meg a nyírfapollen-allergia?

A tavasszal szezonális allergiás tüneteket mutató betegek jelentős része érzékeny a nyírfapollenre, de nagyjából azonos időszakban virágzó, hasonlóan erős allergén még az éger, a fűzfa, a kőris, a tölgy és a gesztenye is, továbbá elsősorban a pázsitfűfélék (pollennaptár). Éppen ezért a panaszok jelentkezésének ideje alapján nem állapítható meg biztosan az érzékenység, bár a lehetséges allergének köre leszűkíthető. Az is gyakran előfordul, hogy egy allergiás beteg egyszerre több növény pollenjére is érzékeny, sőt a botanikai rokonság miatt ez kifejezetten jellemző.

Az, hogy valaki valóban allergiás-e a nyírfapollenre, vizsgálattal (bőrpróba) állapítható meg, ezt azonban szezonban nem lehet elvégezni. A légúti allergia kivizsgálásának bőrpróbával történő időszaka október-január hónapok, mivel szezonban a fokozott reakciókészség fals pozitv eredményt adhat. Alternatív lehetőség a specifikus IgE vérvizsgálat, amely egész évben elvégezhető, nem függ a pollenszezontól. Nem befolyásolja az antiszisztamin szedése sem, és akkor is elvégezhető, ha a bőrpróba ellenjavallt (pl. bőrbetegség miatt).

Tünetek nyírfapollen-allergia esetén

A nyírfapollen nagyon apró, széllel nagy távolságra eljut, ezért olyanok is produkálhatnak allergiás tüneteket, akik közvetlen környezetében nem található nyírfa. Napos és szeles időben a panaszok erősödnek.

A vezető tünetek nyírfapollen-allergia esetén is az általános szénanáthás panaszok:

• tüsszögés
• orrfolyás, orrdugulás
• torokviszketés, torokkaparás
• orrviszketés
• szemiszketés, fokozott könnytermelés
• köhögés
• súlyos esetben asztmás tünetek, sípoló légzés

Egyes betegeknél fáradtság, koncentrációcsökkenés és alvászavar is jelentkezhet, amely az életminőséget jelentősen ronthatja.

Az allergia bármilyen életkorban jelentkezhet, leggyakrabban tinédzser és fiatal felnőttkorban tapasztalhatóak először a panaszok.

Gyakori a keresztallergia

A nyírfapollen gyakran vált ki keresztreakciót, a pollen-étel keresztreakció nyírfapollen-allergiások esetében a Budai Allergiaközpont tapasztalatai szerint eléri a 30 százalékot. A nyírfapollen fő allergén komponense a Bet v 1 fehérje, amely több más növényben is megtalálható, ez magyarázza a nyírfapollen-allergia esetén előforduló gyakori keresztreakciókat.

A keresztallergia nem szénanáthás tünetekkel, hanem az úgynevezett orális allergia szindróma tüneteivel jelentkezik: a szájnyálkahártya viszketése és bizsergő érzése, ajak és nyelv enyhe duzzanata. A keresztallergia nem szezonális, a reakciót kiváltó növények fogyasztásakor az év bármely szakaszában hasonló panaszok alakulnak ki.

A nyírfapollen keresztallergénjei a következők: csonthéjasok (pl. mogyoró, mandula), számos gyümölcs (pl. alma, körte, sárga- és őszibarack, kiwi, cseresznye), továbbá egyes zöldségek (zeller, sárgarépa, burgonya) is. Gyakran csak nyers formában jelentkezik a reakció, a főzés/sütés csökkenti vagy megszünteti azt.

Ritkán súlyosabb, szisztémás reakciók is előfordulhatnak, ezért új tünet esetén allergológiai kivizsgálás javasolt.

Kezelési lehetőségek

A betegek többségénél más pollenallergiákhoz hasonlóan a kezelés alapját az antihisztaminok jelentik. Ezek a gyógyszerek akkor fejtik ki legjobban a hatásukat, ha a tabletták szedése már a szezon várható kezdete előtt legalább egy héttel megkezdik és a pollenszezon időtartama alatt rendszeresen szedik. Az átmenetileg felerősödő panaszok esetén alkalmilag bevett gyógyszer nem kellően hatékony, így a panaszok és a légúti következmények is fennmaradnak.

Középsúlyos vagy súlyos tünetek esetén intranazális szteroidok (szteroidos orrspray) alkalmazása javasolt, amelyek hatékonyan csökkentik az orrnyálkahártya gyulladását.

Hosszabb távú panaszcsökkentést eredményezhet az allergénspecifikus immunterápia. A immunterápia az immunrendszer működését befolyásolja, ezen keresztül képes jelentősen csökkenteni az allergiás tüneteket. Az eredmény eléréshez átlagosan három évig tartó terápia szükséges. Bár legtöbbször nem végleges és nem érhető el a teljes panaszmentesség, az eljárás tartósan és jelentős mértékben képes javítani a panaszokon, egyénenként eltérő mértékben.

Természetesen fontos az pollenexpozíció elkerülése is. Az allergiások környezetében ne ültessünk nyírfát és kerüljük a nyírfaerdőket (jellegzetes a fa törzsének fehéres kérge), pollenszezonban mérsékeljük a szabadtéri programok számát vagy időtartamát, segíthet a napszemüveg és a maszk viselése is. Segíthet még, ha a szellőztetés, ablaknyitás inkább eső után vagy késő este történik, illetve a pollenszűrős klíma vagy légtisztító használata is. Erős tünetek esetén praktikus, ha hazaérkezés után átöltözünk, és akár hajat is mosunk.

WEBBeteg - Lektorálta Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta