Kismedencei gyulladás (a petefészek és környezetének gyulladása)

Dr. Tekse István
szerző: Dr. Tekse István, szülész-nőgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

A kismedencei gyulladás (PID: pelvic inflammatory disease) a női nemi szervek fertőzése. Leggyakrabban akkor fordul elő, amikor a szexuális úton terjedő baktériumok átterjednek a hüvelyből a méhbe, a petevezetékekbe vagy a petefészkekbe.

A kismedencei gyulladás jelei és tünetei időnként olyan szegényesek lehetnek, hogy nehéz észrevenni a betegség jelenlétét. Sok esetben a nő nem tapasztal semmilyen jelet vagy tünetet. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy nem veszi észre, hogy átesett egy kismedencei gyulladáson, csak később, amikor nem esik teherbe vagy komplikált esetben krónikus kismedencei fájdalma lesz. Szerencsére az esetek zömében jelentkezik tünet és így a kezelés időben megtörténhet.

Tünetek

Amikor a kismedencei gyulladás jelei és tünetei jelen vannak, ezek leggyakrabban a következők:

  • Fájdalom – enyhétől a súlyosig terjed – az alhasban és a kismedencében
  • Szokatlan vagy erős hüvelyváladék, amely kellemetlen szagú lehet
  • Szokatlan vérzés a hüvelyből, különösen szex közben vagy után vagy két menstruáció között
  • Fájdalom szex közben
  • Láz, néha hidegrázás
  • Fájdalmas, gyakori vagy nehéz vizelés

Okok

Sokféle baktérium okozhat kismedencei gyulladást, de a gonorrhoea vagy a Chlamydia-fertőzések a leggyakoribbak. Ezeket a baktériumokat rendszerint védekezés nélküli szex során kaphatják el.

Ritka esetben a baktériumok a meggyengült méhnyakbarrieren keresztül is bejuthatnak a reproduktív traktusba. Ez megtörténhet menstruáció alatt, valamint szülés, vetélés vagy abortusz után. Ritkán a baktériumok bejuthatnak a reproduktív traktusba egy méhen belüli eszköz (IUD) behelyezése során is – ez a hosszú távú születésszabályozás egyik formája – vagy bármilyen olyan orvosi eljárás alkalmával, amely során műszereket helyeznek a méhűrbe.

Kockázati tényezők

Számos tényező növelheti a kismedencei gyulladásos betegségek kockázatát:

  • 25 évesnél fiatalabb nők esetében a szexuális aktivitás
  • Több szexuális partner
  • Szexuális kapcsolatban lenni valakivel, akinek több szexpartnere van
  • Óvszer nélküli szexuális élet
  • Rendszeres – normál szám feletti – intim zuhanyozás, ami felborítja az egészséges „jó” és a káros baktériumok egyensúlyát a hüvelyben gyulladást okozva és emellett el is fedheti a tüneteket
  • Ha a kórelőzményében kismedencei gyulladásos betegség vagy szexuális úton terjedő fertőzés szerepel

Az intrauterin eszköz (IUD) behelyezése után csak kismértékben növekszik a kismedencei gyulladás kockázata. Ez a kockázat általában a behelyezést követő első három hétre korlátozódik.

Komplikációk

A kezeletlen kismedencei gyulladásos betegség összenövéseket, hegszövetet, krónikus kismedencei fájdalmat, petevezető-elzáródást, subfertilitást okozhat a reproduktív traktusban. Ezek maradandó károsodást okozhatnak a nemi szervekben.

Kismedencei gyulladás, petefészek-gyulladás

Ennek a károsodásnak a szövődményei a következők lehetnek:

  • Méhen kívüli terhesség: A kismedencei gyulladás a fő oka a petevezetékben kialakuló (ectopiás) terhességnek, amely akár életet veszélyeztető állapotot okozhat. Méhen kívüli terhesség akkor fordulhat elő, ha a kezeletlen kismedencei gyulladás hegszövetet okozott a petevezetékben. A hegszövet megakadályozza, hogy a megtermékenyített petesejt a petevezetéken keresztül bejusson a méhbe. Ehelyett a pete beágyazódik a petevezetékbe. A méhen kívüli terhesség súlyos, életveszélyes vérzést okozhat, és sürgősségi orvosi ellátást igényel.
  • Meddőség: A reproduktív szervek károsodása meddőséget – a teherbe esés képtelenségét – okozhat. Minél többször volt kismedencei gyulladás, annál nagyobb a meddőség kockázata. A kismedencei gyulladás kezelésének késleltetése drámaian növeli a meddőség kockázatát is.
  • Krónikus kismedencei fájdalom: A kismedencei gyulladásos betegség hónapokig vagy évekig tartó kismedencei fájdalmat okozhat. A petevezetékben és más kismedencei szervekben kialakuló hegesedés fájdalmat okozhat a közösülés és az ovuláció során.
  • Petevezető-, petefészektályog: A kismedencei gyulladás tályogot – gennygyülemet – okozhat a reproduktív traktusban. A tályogok leggyakrabban a petevezetéket és a petefészket érintik, de kialakulhatnak a méhben vagy más kismedencei szervekben is. Ha egy tályogot nem kezelnek, életveszélyes fertőzés alakulhat ki.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Keresse fel nőgyógyászát vagy jelentkezzen a területileg illetékes kórház SBO-ján, ha az alábbiakat tapasztalja:

  • Erős alhasi fájdalom
  • Hányinger és súlyosabb fokú hányás (képtelen visszatartani bármit)
  • Láz, 38 oC-nál magasabb hőmérséklettel
  • Zavaros hüvelyi folyás

Ha a tünetei nem súlyosak, akkor is a lehető leghamarabb keresse fel nőgyógyászát vagy a területi nőgyógyászati ambulanciát. Ha az eddig említett tünetei jelentkeznek (kellemetlen szagú hüvelyi váladék, fájdalmas vizelés, szabálytalan – esetleg szex utáni – hüvelyi vérzés), mielőbb forduljon orvoshoz. A kismedencei gyulladás azonnali kezelése segíthet megelőzni a krónikus gyulladást annak minden következményével együtt.

Diagnózis felállítása

Sajnos nincs olyan specifikus teszt, amely pontosan diagnosztizálná a kismedencei gyulladást. Ehelyett a nőgyógyász az alábbi eredmények kombinációjából állíthatja fel a diagnózist:

  • Kórtörténet: A nőgyógyász valószínűleg megkérdezi szexuális szokásait, a szexuális úton terjedő fertőzések történetét és a fogamzásgátlás módszerét.
  • Jelek és tünetek: Tájékoztassa nőgyógyászát az Ön által tapasztalt tünetekről, még akkor is, ha azok enyhék.
  • Kismedencei vizsgálat: A vizsgálat során az orvosa ellenőrzi a kismedencei régió érzékenységét. Ha szükséges, akkor hüvelyből és a méhnyakból mintavétel történhet tenyésztésre. A mintákat egy laboratóriumban megvizsgálják kórokozók kimutatására, mint pl. a gonorrhoea és a Chlamydia.
  • Vér- és vizeletvizsgálatok: Ezeket a teszteket terhesség, HIV vagy más szexuális úton terjedő fertőzések tesztelésére, illetve a fehérvérsejtszám vagy a fertőzés vagy gyulladás egyéb markereinek mérésére lehet használni.
  • Ultrahangvizsgálattal szintén szűrhetjük a kismedencei gyulladásos jeleket.

Ha a diagnózis még mindig nem egyértelmű, további vizsgálatokra lehet szükség, például:

  • Laparoszkópia: Minimál invazív beavatkozás, kezdődhet diagnosztikus műtétként, majd – ha szükséges – a talált elváltozás azonnali operatív megoldása megtörténhet.
  • Endometriumbiopszia: Az eljárás során egy vékony pipellán keresztül vesznek mintát a méhnyálkahártyából. A szövetet fertőzés- és gyulladásmarkerekre, kórokozókra vizsgálják.

Kezelési lehetőségek

Az azonnali gyógyszeres kezelés meggyógyíthatja a kismedencei gyulladást az akut fertőzéstől. Sajnos a krónikus kismedencei gyulladás által okozott hegesedés vagy károsodás gyógyszeresen már nem visszafordítható. A kismedencei gyulladás kezelése leggyakrabban az alábbiakból áll:

  • Antibiotikumok: Orvosa első vonalú kezelésként antibiotikumkombinációt indíthat. A később elkészülő laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján ez a kezelési mód változhat. Feltétlenül vegye be az összes gyógyszert, még akkor is, ha néhány nap után jobban érzi magát.
  • A partner kezelése: A szexuális úton terjedő betegségekkel történő újrafertőződés megelőzése érdekében szexuális partnerét vagy partnereit meg kell vizsgálni és kezelni kell. Előfordulhat, hogy a fertőzött partnereknek nincsenek észrevehető tünetei.
  • Ideiglenes absztinencia: A kezelés befejezéséig és a tünetek megszűnéséig kerülje a szexuális kapcsolatot.
  • Ha Ön terhes, súlyosan beteg, tályoggyanúja van, vagy nem reagált a szájon át szedett gyógyszerekre, kórházi kezelésre lehet szüksége. Kaphat intravénás antibiotikumot, majd szájon át szedett antibiotikumot.

Megelőzés

A kismedencei gyulladás kockázatának csökkentése érdekében az alábbiak javasolhatóak:

  • Biztonságos szex: Használjon óvszert minden szexuális kapcsolat alkalmával, korlátozza partnereinek számát, és kérdezze meg potenciális partnere szexuális történetét.
  • Beszéljen nőgyógyászával a fogamzásgátlásról: A fogamzásgátlás számos formája nem véd a kismedencei gyulladás kialakulása ellen. A védekező módszerek, például az óvszer használata segít csökkenteni a kockázatot. Még ha fogamzásgátló tablettát is szed, használjon óvszert minden alkalommal, amikor új partnerrel szexel, hogy megvédje magát a szexuális úton terjedő betegségektől.
  • Legyen tesztelve: Ha fennáll a szexuális úton terjedő betegség kockázata, kérjen időpontot nőgyógyászához a vizsgálat elvégzésére. Ha szükséges, állítson össze rendszeres szűrési ütemtervet orvosával. A szexuális úton terjedő betegség korai kezelése biztosítja a legjobb esélyt a kismedencei gyulladás elkerülésére.
  • Kérje partnere tesztelését: Ha kismedencei gyulladásos betegsége vagy szexuális úton terjedő betegsége van, javasolja partnerének, hogy végezzen vizsgálatot és kezelést. Ez megakadályozhatja a szexuális úton terjedő betegségek terjedését és a kismedencei gyulladásos betegség esetleges kiújulását.
  • Intim zuhanyt legfeljebb csak ritkán használjon: Az intim zuhany felborítja a baktériumok egyensúlyát a hüvelyben.

Tovább

Dr. Tekse István, szülész-nőgyógyászForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Tekse István, szülész-nőgyógyász

Cikkajánló

Zollinger-Ellison-szindróma
Zollinger-Ellison-szindróma

Ritka daganatos betegség.

Egyéni védőeszközök
Egyéni védőeszközök

Mit kötelező biztosítania a munkaadónak?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Németh Zoltán, szülész-nőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Benyó Mátyás, urológus, andrológus
WEBBeteg - Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.