Tudnivalók a méhen kívüli terhességről

Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be. Ez az összes terhesség 0.8-1 százalékában fordul elő. Hazánkban évente 1000-1500 ilyen eset van.

Tekintettel arra, hogy emiatt az anya, aki sokszor még a terhesség fennállásáról sem tud, életveszélyes állapotba kerülhet, kiemelt fontosságú ismerni ezt a kórképet.

Élettani körülmények között a tüszőrepedést követően a petesejt a petevezetőben találkozik a hímivarsejttel és itt történik a megtermékenyülés.

Ezt követően a méh ürege felé vándorol, ahol 5-7 nappal a megtermékenyítést követően a méhnyálkahártyába ágyazódik be, és itt fejlődik tovább. Kóros esetben a méh üregébe való eljutás zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik.

Mi hajlamosíthat a méhen kívüli terhességre?

A döntő többségben (98%) a petevezetőbe ágyazódik be a terhesség. Előfordulhat azonban akár az is, hogy a hasüreget borító hashártyán vagy a máj felszínén tapad meg. A betegség hátterében akár szervi eltérések, például vékony petevezetők állhatnak.

Korábbi kismedencei gyulladások vagy korábban a petevezetéken végzett műtétek miatt a méhkürt hegesedhet, összenövések alakulhatnak ki, melyek akadályozzák a megtermékenyített petesejt mozgását.

Petefészekciszták, valamint a petevezető méhbe való beszájazásánál kialakuló eltérések (miomák) is hajlamosítanak méhen kívüli terhesség előfordulására.

Meg kell még említenünk a méhen belüli fogamzásgátló eszközöket, melyeknek célja éppen a beágyazódás megakadályozása. Éppen ezért viselésül kismértékben hajlamosít méhen kívüli terhességre.

Hogyan ismerhető fel?

Méhen kívüli terhesség esetén is jelentkeznek ugyanazok a terhességi gyanú és valószínűségi jelek, mint amiket a méhen belüli terhesség kapcsán jól ismerünk. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás lép fel és kimarad a menstruáció. A terhességi teszt pozitív.

Amennyiben a vérzés kimaradása után a terhességi teszt pozitív és barnás, úgynevezett kávéaljszerű vérzés jelentkezik, akkor orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az első jele a méhen kívüli terhességnek vagy a korai vetélésnek.

A méhen kívüli terhességre jellemző tünet még a hasi fájdalom, húzó jellegű deréktáji fájdalom, végbélfájdalom. Ha a petevezetőben beágyazódott magzat még korai stádiumban elhal, akkor nem károsítja a petevezetőt, nyom nélkül felszívódhat. Amennyiben tovább növekedik, akkor megrepesztheti a kürt falát, ami hasüregbe történő vérzést okozhat.

Ha ez bekövetkezett, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés) vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés.

Megelőzése lehetséges?

Sajnos a méhen kívüli terhesség létrejöttét kivédeni nem lehet. Amennyiben ismert a kialakulásában szerepet játszó tényező megléte (például súlyos kismedencei gyulladás az előzményben, a petevezetőn történt korábbi műtét, a kórelőzményben szereplő méhen kívüli terhesség, spirál viselése) akkor a vérzés kimaradása esetén a terhesség korai diagnosztizálása javasolt, ezzel nem csak az életet veszélyeztető súlyos hasűri vérzés előzhető meg, de a legkisebb beavatkozással járó kezelés alkalmazására is lehetőséget ad.

A terhesség előtt felismert petevezető károsodás esetén egyes esetekben lehetséges helyreállító műtét végzése.

Hogyan kezelhető a méhen kívüli terhesség?

A nagyon korai időben felismert méhen kívüli terhesség gyógyszerekkel, műtéti beavatkozás nélkül megszűntethető, egyéb esetben hastükrözés (laparoszkópia) elvégzése szükséges. Laparoszkópia során a terhességet kiágyazzák a petevezetőből, vagy előrehaladottabb esetben a petevezetékkel együtt eltávolítják.

Ha a másik oldali kürt ép, egészséges, akkor spontán terhesség létrejötte a későbbiekben várható. Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél hasi műtétet végeznek (laparotomia), ilyenkor viszont elkerülhetetlen a petevezető, vagy akár a petefészek kivétele.

Amennyiben mindkét oldali kürt károsodott, akkor lombikprogramba utalják a gyermeket tervező nőt, mert a kétoldali petevezeték lezártsága esetén csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos