Agykutatás - Mire adhatóak válaszok?

Az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek nem tesznek fel olyan kérdéseket, mint amilyenekről az Agykutatás Hete rendezvényein szó lesz. Fel sem merül bennük, hogy a különböző funkciókban milyen szerepeket játszhat az agy.

Prioritásként kell kezelni az agykutatást - hangsúlyozta Freund Tamás akadémikus, a Magyar Idegtudományi Társaság elnöke abból az alkalomból, hogy március 16-21-e között az Agykutatás Hetét tartják az egész világon, így Magyarországon is.

A fővárosi rendezvénynek a Millenáris Park ad otthont, ahol agykutatók, orvosok, ellátásszervezők találkoznak az érdeklődőkkel. Ezzel párhuzamosan három vidéki nagyvárosban, Szegeden, Debrecenben és Pécsett is tartanak egynapos rendezvényeket.

"Ez tulajdonképpen az agyi tudatosság hete: legyünk tudatában annak, hogy mi is az a szerkezet a fejünkben, amellyel gondolkodunk. Az agy a legfontosabb szervünk, amely valamennyi más szervünket irányítja. Az emberiség legnagyobb kihívása, hogy képes-e megismerni önmagát a megismerő szerkezetet" - fogalmazott az akadémikus az MTI-nek, hozzátéve: bár az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek nem tesznek fel olyan kérdéseket, mint amilyenekről az Agykutatás Hete rendezvényein szó lesz. Fel sem merül bennük, hogy a különböző funkciókban milyen szerepeket játszhat az agy.

Alzheimer-kór, Parkinson-kór, depresszió és szorongás

"A másik okot, amely miatt nagyon fontosnak tartjuk a figyelemfelkeltést, a betegségek jelentik. Két olyan agyi betegségcsoport is létezik, amelynek egyre nő a társadalmi és gazdasági jelentősége.

Az egyikbe az Alzheimer-kór, Parkison-kór és a különböző időskori elbutulások tartoznak, a másikba a depresszió és a szorongás. Az előbbiek gyakorisága hihetetlen gyorsasággal nő az öregedő társadalmakban, ami óriási terhet ró az egészségügyi ellátásra, a társadalomra és az érintett családokra - magyarázta Freund Tamás.

- A második betegségcsoport rohamos terjedésének oka a globalizálódó világunkban bekövetkezett információrobbanás, ami miatt olyan adaptációs nyomásnak van kitéve az emberi agy, amelyhez nehezen tud alkalmazkodni.

A biológiai alkalmazkodás nyilván több ezer évet vesz igénybe, addig viszont óriási a jelentősége, hogy az emberek milyen megbirkózási stratégiákat képesek találni, vagy hogyan próbálnak kibújni az adaptációs vagy szelekciós nyomás alól. Egyre gyakoribb menekülési útvonal, de nyilvánvaló zsákutca a alkoholizmus, a drogok világába való menekülés".

Mások válogatás nélkül "habzsolják" az információt. Ez a próbálkozás eleve sikertelenségre van ítélve, frusztrációhoz vezet, hiszen nincs olyan agy, amely képes lenne ekkora információmennyisét feldolgozni. Több magyarázata is van annak, miért jelent az információrobbanás ilyen jelentős adaptációs nyomást az agyra, és hogy ez miért növeli a neuropszichiátriai betegségek előfordulását.

(MTI)