Agykutatás téma

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.

Az Alzheimer-kór kialakulásának megértésében is segíthet az a kutatás, amely az agy eddig ritkán vizsgált területével foglalkozik. A Debreceni Egyetemen országosan egyedülálló módszerrel vizsgálják az idegsejtek és a gliasejtek egymásra hatását.

A daganatos agyi áttétek genetikájának jobb megértésén, genomikai elemzésén és egy ezt szolgáló szövetarchívum kialakításán dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program - NAP - keretében működő agymetasztázis kutatócsoport, amelynek vezetője Szállási Zoltán, a Semmelweis Egyetem II. Számú Patológiai Intézetének vendégprofesszora - közölte az egyetem az MTI-vel.

Az agyvelő regenerációs folyamatainak megértését segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése: a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) „B” alprogramja keretében olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket.

A robbanásszerű technikai fejlődés miatt napjaink agykutatása olyan, mint egy száguldó gyorsvonat, és aki nem száll fel, végleg lemarad. Ez a technikai fejlődés tette lehetővé annak az idegpályának a felfedezését, amely eddig nem ismert módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat.

Januártól szuperszámítógépek és új szoftverek segítik a magyar agykutatókat a különféle műszereken gyűjtött adatok elemzésében. Az új rendszer használatával növelhető az idegrendszeri betegségek diagnózisának pontossága és a betegek kezelésének hatékonysága.

A számítógépnek soha nem szabad helyettesítenie a 3D-s világot, azaz a képeskönyveket, a meséket, az édesanyát. Be kell látnunk, hogy a modern technika minden szinten jelen van ma már a gyerekek életében is, igen korán megtanulják a különféle okos kütyük használatát, de meg kell találni az egészséges egyensúlyt.

A gátló idegsejtek egyedülálló vizsgálati módszerét dolgozták ki az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) fiatal kutatói - Kisfali Máté és Lőrincz Tibor - Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas akadémikus irányításával.

Az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek nem tesznek fel olyan kérdéseket, mint amilyenekről az Agykutatás Hete rendezvényein szó lesz. Fel sem merül bennük, hogy a különböző funkciókban milyen szerepeket játszhat az agy.

A pszichoanalízis nem gyógyszerekkel kezeli a lelki bántalmakat, hanem megpróbálja a betegség okait a beteg tudatalattijában felfedni.

Német kutatóknak először sikerült bebizonyítaniuk, hogy ha nem használjuk a kezünket, kisebbedik az agy megfelelő területe, a tapintás pedig tompul.

Közismert tény, hogy az emberek, és egyes állatfajták képesek vizuálisan felmérni a mélységet, mivel két szemünk van, és az agy összehasonlítja a rajtuk át érkező képeket egymással. Azonban egy szemmel is képesek vagyunk felmérni a mélységet, és a tudósok ennek mikéntjét kutatták.

Az Ébren-álmodó robot egy nem mindennapi alkotás, mely kombinálja az emberi agyhullámokat és a REM (Rapid Eye Movement - gyors szemmozgás) fázisú alvás során mért adatokat a robotviselkedéssel.