• A sclerosis multiplex társbetegségei és kezelésük

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Milyen betegségek kísérhetik a sclerosis multiplexet (szklerózis multiplex, SM), és hogyan kezelhetőek ezek?

        Az SM téma fontos cikkei
        7/1 A sclerosis multiplex
        7/2 Hogyan alakul ki a sclerosis multiplex?
        7/3 A sclerosis multiplex kivizsgálása
        7/4 A sclerosis multiplex kezelése
        7/5 A sclerosis multiplex társbetegségei
        7/6 SM - Amit Ön is megtehet
        7/7 Mit tehetünk, ha szerettünk sclerosis multiplexben szenved?

        Vizeletürítési zavar

        A vizeletürítési zavar a sclerosis multiplex egyik fő tünete. A betegség elején mindössze a betegek 5 százalékában jelentkezik, de idővel növekszik a gyakorisága. Súlyossága általában korrelál a bénulás és a rokkantság súlyosságával.

        Az érintett izmok bénulásától függően két típusa jelentkezhet a vizeletürítési zavarnak: tárolási zavar és vizeletürítési nehezítettség. A folyamatban részt vevő két izomzat beidegződése különbözik egymástól, ezért egymástól függetlenül károsodhat.

        A tárolási zavar esetében gyakori és sürgető vizelési inger jelentkezik, gyakori az éjszakai vizelési inger, később teljes inkontinencia alakul ki (a beteg nem tudja kontrollálni a hólyag ürülését). Kezelésük elsősorban nem gyógyszeres: a folyadékbevitel csökkentése, főleg este, időzített vizeletürítés, hólyag- és intimtornák. Hólyaggyulladás kivédésére C-vitamin alkalmazása javasolt. Gyógyszeres kezelésre is van lehetőség - ezen készítmények fokozatosan titrálandók, és hozzászokás esetében szüneteltetésük hatékony lehet.

        A vizeletürítési nehezítettség esetében a hólyag kitágul, de nem ürül ki. A vizelet nem indul el az inger ellenére, a beteg  nem képes kiüríteni a hólyagot, majd a túlcsordult hólyagból a vizelet spontán kis mennyiségben szivárog. Ebben az esetben más típusú készítmények alkalmazása javasolt, illetve segíthet a hólyag területének masszírozása, szükség esetén önkatéterezés vagy tartós katéter felhelyezése a megoldás.   

        A két típusú vizeletürítési zavar kombinálódhat is. Ekkor is gyakori és imperatív (kényszerítő) a vizelési inger, de a vizelet ennek ellenére nehezen indul és a hólyag nem ürül ki.

        Gyakori panasz az SM-es betegeknél a székrekedés is, a betegek felénél fordul elő.

        Hirdetés

        Depresszió és egyéb pszichés tünetek

        A depresszió gyakori tünet a kezdeti  fázisban, ezt később a betegség homloklebenyre történő terjedésekor indokolatlan optimizmus és vidámság, valamint csökkent betegségbelátás és kritikai érzék váltja fel. Kényszersírás és kényszernevetés is jelentkezhet, amit emocionális labilitás és ingerlékenység kísér, mindez felkeltheti a bipoláris zavar gyanúját is, de lehet az SM tünete is. Depresszió esetében SSRI készítmények használhatóak.

        Ritkán fordul elő, hogy szkizofreniára hasonlító pszichotikus állapot vezeti be a schubot (a betegség kiújulását). Ezt a pszichózist, mint a depressziót is, nem önálló kórképnek tekintik, hanem az SM egyik tünetének.

        Fáradékonyság, alvászavar

        A fáradékonyság a legtöbb betegnél jelen van a betegség kezdetétől fogva. A gyógyszeres kezelés által előidézett emelkedett testhőmérséklet ezt a panaszt fokozza. A legkifejezettebb délután és este. Az SM kezelésére használt gyógyszerek között az izomlazítók és a beta-interferon okoz fáradékonyságot. Célszerű a napi programot tervezni, több pihenő időszakot betervezni, nagy melegben légkondicionálást alkalmazni. Gyógyszeresen amantadin használható. Vannak biztató tanulmányok az L-karnitin hasznosságáról kóros fáradékonyságban.

        Az alvászavar háromszor gyakoribb SM-ben, mint az egészséges populációban, és a fáradékonyság egyik okának tartják. Az alvászavar mögött állhatnak az SM-re jellemző fokozott izomtónus-belövellések, nyugtalan láb szindróma (Restless legs), ezek kezelése jelentősen javítja az alvást és ezzel együtt a fáradékonyságot.

        Paroxysmalis jelenségek

        Epilepsziának véleményezik a ritkán kialakuló, ismétlődő, rohamszerű  tónusvesztéssel (izmok hirtelen ellazulása eleséssel, összecsuklással) járó eszméletvesztéseket. Bár epilepsziás roham is jelentkezhet SM-ben, az esetek felében a roham oka nem az SM-betegség, ezért ezeket a jelenségeket elkülönítve kezelik az SM-től. Viszont az SM tüneteihez sorolják azokat a paroxysmalis (hirtelen jelentkező) jelenségeket, melyek az SM betegek 10-15%-ában vannak jelen. Jellemzőjük, hogy pár héten át naponta akár több százszor jelentkeznek és fél-egy percig tartanak, majd elmúlnak. Rendszerint agytörzsben és gerincvelőben elhelyezkedő SM-es gócokhoz társulnak. Ez lehet Lhermitte-jel (villámszerű, gerincbe és a váll felé sugárzó érzés a fej előhajtásakor), arcidegzsába, rövid ideig tartó heveny szédülés, egyensúlyzavar, beszédzavar, kettős látás, illetve a nyak és a váll bőrének égő zsibbadása. A hirtelen jelentekező, rövid ideg tartó végtagbénulás, végtagmegfeszülés, intenzív izomfájdalom (mialgia) a capsula interna és pedunculus gócaival korrelál. EEG-elváltozás nincs, de antiepileptikus hatású carbamazepinre jól reagálnak, amit pár hónapig kell szedni.

        Fájdalom

        A fájdalom a betegek 50-60%-ában jelentkezik, és korrelál a rokkantság fokával, a betegség időtartamával, gyakoribb a nőkben. Az SM-es betegek izomfájdalmai nem mutatnak összefüggést a depresszióval, és elsősorban a betegségre jellemző fokozott izomtónussal, valamint mozgáskorlátozottsággal korrelálnak. Ennek ellenére első választandó gyógyszercsoport a triciklikus antidepresszánsok. Ezek fájdalomcsillapító hatása csak 1-2 hét szedés után kezdődik, a mellékhatások viszont azonnal (szájszáradás, székrekedés, vérnyomás csökkenése).

        Amennyiben a beteg nem képes megszokni a triciklikus antideprsszánsokat, akor SSRI, kombinált antidepresszívum, gabapentin, topiramat próbálható. Arcidegzsába esetén elsőként választandó szer a carbamazepine, vagy gabapentine, pregabalin, amitriptyllin, topiramat, fenitoin adható. Ezen gyógyszerek mindegyikét egyénileg fel kell titrálni, a szokásos „3x1 tabletta” séma ezeknél a fájdalmaknál nem alkalmazható.  

        Gyógyszerekre nem csökkenő izomfájdalmak esetében elektromos idegstimuláció (TENS) javasolt.

        Az USA-ban számos szájon át adható cannabioidot fogadtak el az SM betegek állandó generalizált vázizomfájdalmának kezelésére, az európai hatóság (EMA) a dronabiolt regisztrálta centrális és perifériás neuropátiás fájdalom kezelésére. A szer esetleges gyógyító hatását vizsgálták biztató állatkísérletek alapján, de a III. fázisú tanulmány nem tudta bebizonyítani a dronabiol gyógyító hatását SM-ben. Magyarországon a drogériákban elérhető cannabis nincs törzskönyvezve gyógyszerként, ezért az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet állásfoglalása szerint, ha a cannabist valamelyik betegnek orvos írja fel, azt külföldi gyógyszertárban kell beszereznie.

        Egyéb betegségek

        Az SM mint az idegrendszer krónikus gyulladásos betegsége járhat együtt más autoimmun betegségekkel, bélgyulladásokkal, pajzsmirigybetegséggel és myasthenia gravissal (súlyos izomgyengeség).

        A sclerosis multiplex kezeléséről

        Folytatás Mit tehetünk, ha szerettünk sclerosis multiplexben szenved?

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva neurológus és gyermekneurológus

        Módosítva: 2020.01.27 14:35, Megjelenés: 2020.01.27 14:35
      • Cikkajánló

        COVID-19 - európai körkép

        COVID-19 - európai körkép

        WEBBeteg.hu

        Nem nagy a választék, ha Magyarországnál bizton- ságosabb úti célt keres valaki.

        Autizmus lányoknál

        Autizmus lányoknál

        Cs. K., fordító

        Lányoknál gyakran nehezen ismerik fel. Mit tegyen, ha úgy véli, hogy gyermeke autista?

        A sclerosis multiplex

        A sclerosis multiplex (SM, átírással szklerózis multiplex) egy krónikus, potenciálisan rokkantsághoz vezető betegség, amely a központi idegrendszert, azaz az agyat és a gerincvelőt érinti. A betegség világszerte mintegy egymillió embert érint.

        Sclerosis multiplex - progresszió vagy fellángolások?

        Milyen gyakorlati nehézségekre kell felkészülnie a betegnek a betegség progresszív típusaiban, és milyenekre a betegség relapszáló-remittáló formájában?

        Agyi ciszták

        A ciszta egy tokkal körülvett folyadék- vagy gáztartalmú üreg definíció szerint. Ilyen eltérések minden szervben, többek között az agyban is előfordulhatnak. A központi idegrendszer speciális helyzetben van, ugyanis egy zárt térben helyezkedik el, így minden itt lévő, növekedő eltérés súlyos tüneteket tud okozni az agyszövet összenyomása miatt, így banális eltérések is ijesztő tüneteket tudnak okozni.

        Új terápiák a sclerosis multiplex kezelésében

        Biológiai terápiák, őssejt-transzplantáció, speciális fájdalomcsillapítási lehetőségek, orvosi kannabisz... Hogyan működnek ezek? Milyen eredmény várható az alkalmazásuktól?

        Intő jel lehet a zsibbadás

        Mindannyian tapasztaltunk már rövidebb vagy hosszabb ideig tartó zsibbadást valamelyik testrészünkben. Gondoljunk arra, amikor beütjük a könyökünket egy érzékeny ponton, vagy éjjel elalusszuk a kezünket, a karunkat. Tipikus eset az is, ha úgy ülünk, hogy testsúlyunkkal elnyomjuk a magunk alá húzott lábunkban futó idegeket, ereket tanulás vagy más tevékenység közben. Ezek kellemetlen, de ártalmatlan zsibbadások, és nem is tartanak hosszú ideig. A hirtelen jelentkező szokatlan, vagy hosszabb ideje fennálló, esetleg visszatérő fájdalmak mögött azonban súlyos betegségek állhatnak!

        Mit tehetünk, ha szerettünk sclerosis multiplexben szenved?

        A sclerosis multiplex (szklerózis multiplex, SM) betegek hozzátartozóinak igen fontos szerepe van a betegek életében, segítésében és támogatásában. Mindenképpen érdemes elkísérni a beteget az őt gondozó neurológushoz, és megbeszélni minden kezelést, valamint azt is, hogy milyen módon segíthet a család a beteg aktivitásának fenntartásában.

        Sclerosis multiplex - Az EDSS skála (Kurtzke-féle skála)

        A sclerosis multiplexben (szklerózis multiplex), azaz SM-ben szenvedő betegeknél a rokkantság és a klinikai progresszió mértékét az EDSS (angolul Explanded Disability Status Scale) pontszámmal, illetve annak változásával mérik.

        Hogyan alakul ki a sclerosis multiplex?

        Az orvosok és a kutatók jelenleg nem tudják pontosan, mi váltja ki a sclerosis multiplexet előidéző autoimmun folyamatot, ám úgy tűnik, hogy az arra érzékeny betegekben egy kiváltó tényező szükséges a folyamat elindításához.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.