Minek a jele a gyakori ásítás?

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos megjelent:

Az ásítás nem feltétlenül az unalom vagy a fáradtság jele. Néha az agy hőmérsékletének szabályozása érdekében van rá szükség.

Amerikai kutatók felfedezték, hogy az ásítás gyakorisága évszakos változást mutat. Nyáron, amikor a külső hőmérséklet megegyezik az emberi testhőmérséklettel vagy magasabb annál, ritkábban ásítozunk, a meleg levegő belélegzése ugyanis nem hűtené az agyat. Télen ezzel szemben megéri ásítani, az állkapocs megmozgatása fokozza az agy vérellátását, így a hőmérsékletét is könnyebb szabályozni. A mélyen belelélegzett külső levegő hozzájárul a szürkeállomány hűtéséhez.

Fertőző ásítás – Az empátia jele?

A Connecticut Egyetem kutatói a Child Development szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban arról írnak, hogy a fertőző ásítás az empátia jele lehet, a tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a jelenség hátterében húzódó empátia és mimikri csak lassan fejlődik ki az élet első négy évében.

Bővebben a fertőző ásításról

A vizsgálatokban 80 felnőtt személy vett részt. A kísérletet kora nyáron, 37 oC-os külső hőmérsékleten és télen, 22 oC-os külső hőmérséklet mellett végezték.

Az ásítás ragályos

A kutatók azt is vizsgálták, hogy a tesztszemélyek milyen gyakran ásítottak, ha ásító emberek fényképét mutatták nekik. Tudjuk, hogy az ásítást „el lehet kapni”, de az évszaktól is függ, hogy milyen mértékben. Télen a résztvevők 45%-a ásított az ásító kép láttán, nyáron viszont csak a 24%-uk. Az eredményt más tényezők is befolyásolták, így például az, hogy a tesztszemély mennyire volt kipihent a vizsgálatok elvégzésekor.

Az agyhűtés hipotézist a környezet hőmérsékletének és az ásítás gyakoriságának összefüggése támasztja alá. Ennek értelmében az ásítás kontraproduktív, így ha a környezet hőmérséklete azonos a testhőmérséklettel vagy alacsonyabb annál, akkor nem ásítunk.

SM és epilepszia

A kutatók elsőként bizonyították, hogy az ásítás frekvenciája a különböző évszakokban más és más. Ez a felismerés az olyan betegségek jobb megértését is szolgálja, amelyek hőszabályozási zavarokkal és gyakori ásítással járnak, mint például a szklerózis multiplex és az epilepszia.

A feltűnően gyakori ásítás segíthet diagnosztizálni a csökkent termoregulációval járó betegségeket.

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Cikkajánló

Szervadományozás
Szervadományozás

A szervtranszplantáció hazai szabályozása.

Lázcsillapítási módszerek
Lázcsillapítási módszerek

Mi a teendő láz esetén?

WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.