A rheumatoid arthritis kivizsgálása - Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával?

Ízületi fájdalmat számos kórkép okozhat, pontos diagnózis csak szakember felkeresése és kivizsgálás után adható. Rheumatoid arthritis (RA) gyanújára ad okot, ha a test mindkét oldalán, és egyidejűleg több ízületben jelentkezik fájdalom és duzzanat, de a klinikai tünetek, a labor- és képalkotó vizsgálatok eredményei együttesen teszik lehetővé a diagnózis felállítását.

Mikor indokolt a reumatológiai kivizsgálás?

Keresse fel orvosát, ha tartósan fennálló kellemetlenség érzést vagy fájdalmat tapasztal ízületeiben, illetve ha a test mindkét oldalán több ízületet érintő duzzanat áll fenn! A korszerű szemléletben nem szükséges megvárni, hogy az ízületi panaszok hónapokig fennálljanak vagy több ízületben jelentkezzenek. A tartós synovitis (ízületi belhártya gyulladása) önmagában elegendő ok lehet a reumatológiai kivizsgálásra, egy ízület érintettsége esetén is.

Különösen indokolt mielőbb orvoshoz fordulni, ha:

• egy vagy több ízület tartósan megduzzad,
• a kéz vagy a láb kisízületei több héten át fájnak és duzzadtak,
• a reggeli ízületi merevség tartós,
• a panaszok pihenés után rosszabbak és mozgásra enyhülnek,
• több ízületben egyszerre jelentkeznek gyulladásos tünetek,
• a panaszokat kifejezett fáradtság, hőemelkedés vagy fogyás kíséri,
• korábban már volt ismeretlen eredetű ízületi gyulladás,
• elsőfokú rokonnál rheumatoid arthritis vagy más autoimmun betegség fordul elő.

A korai felismerésnek kiemelt jelentősége van, mert az RA kezelésének célja ma már nem pusztán a tünetek enyhítése, hanem a tartós remisszió vagy legalább alacsony betegségaktivitás elérése, az ízületi károsodás és a funkcióvesztés megelőzése.

Diagnosztizált RA-betegként forduljon orvoshoz akkor is, hogyha a rheumatoid arthritis szedésére használt gyógyszereinek mellékhatásai alakulnak ki! Ilyen mellékhatás lehet az émelygés, bizonytalan hasi rossz érzés, a fekete, vagy szurok széklet, a széklet mozgások változása, székrekedés, illetve az aluszékonyság.

A rheumatoid arthritis diagnózisa

A rheumatoid arthritisre utaló tünetekkel reutatológushoz fordulók esetében az első találkozáskor fizikális vizsgálat és a kórelőzmény felvétele történik. Fontos információ, hogy mióta állnak fenn a tünetek, mely ízületekben és milyen jellegűek a panaszok. Ezt követően laborvizsgálatokra és az érintett ízületekről készített képalkotó vizsgálatokra kerül sor a diagnózis felállításához.

A rheumatoid arthritis több klasszifikációs kritérium egyidejű fennállása esetén állapítható meg. (Az ACR/EULAR kritériumok elsősorban kutatási és egységes klasszifikációs célból készültek, de a mindennapi klinikai gyakorlatban diagnosztikai segítséget is jelentenek.)

1. A klasszifikáció központi eleme a legalább egy ízületben igazolt klinikai synovitis, amelyet nem magyaráz jobban más betegség. Ez alapkritérium, egyszerű ízületi fájdalom esetén synovitis nélkül nem állítható fel a rheumatoid arthritis diagnózisa.
2. Ezt követően az érintett ízületek száma és típusa, a laborvizsgálatok eredményei (RF/ACPA szerológia, CRP vagy süllyedés), valamint a tünetek fennállásának időtartama alapján lehet pontozni.

A klasszifikációs rendszerben a 6/10 vagy magasabb pontszám rheumatoid arthritisnek felel meg. Az nem zárja ki az RA-t, ha a beteg kezdetben nem éri el a 6 pontos küszöböt, mivel a betegség korai stádiumban még gyakran nem egyértelmű. Ebben az esetben követni kell a beteg állapotát és később még igazolódhat az RA-gyanú.

Autoantitestek: rheumatoid faktor és anti-CCP/ACPA

A rheumatoid arthritis diagnosztikájában két fontos autoantitest a rheumatoid faktor (RF), valamint az ACPA, amelynek leggyakrabban használt vizsgálata az anti-CCP. Az ACPA különösen hasznos marker, jelenléte a betegség egyes formáiban nagyobb progressziós, illetve strukturális károsodási kockázattal társulhat.

Fontos azonban, hogy egyik autoantitest sem önmagában diagnosztikus. A rheumatoid faktor egészséges személyekben és más betegségekben is pozitív lehet, míg a rheumatoid arthritis egy része szeronegatív (RF- és ACPA-negatív). Vagyis a negatív RF vagy anti-CCP eredmény nem zárja ki a rheumatoid arthritist, és pozitív eredmény önmagában sem jelenti azt, hogy a betegnek RA-ja van. A diagnózis felállításához ezért több kritérium együttes értékelése szükséges.

Gyulladásos paraméterek: CRP és vérsüllyedés

A CRP és a vérsüllyedés a gyulladás aktivitásának megítélésében használható laborérték. Mindkettő emelkedhet aktív RA-ban, ugyanakkor normális CRP vagy süllyedés mellett is fennállhat aktív ízületi gyulladás. A gyulladásos paramétereket ezért mindig a klinikai képpel együtt kell értékelni.

Vérkép és egyéb laborvizsgálatok

A diagnosztikai kivizsgálás része lehet a teljes vérkép, máj- és vesefunkció, illetve egyéb vizsgálatok elvégzése is. Ezek nemcsak az RA-hoz társuló eltérések – például anaemia – felismerésében fontosak, hanem a differenciáldiagnózisban és a későbbi gyógyszeres kezelés biztonságos megkezdésében is szerepet kapnak.

Képalkotó vizsgálatok

A hagyományos röntgenvizsgálat fontos a strukturális károsodás, például erosiók és ízületi résbeszűkülés kimutatásában, de a korai RA-ban a röntgenfelvétel még teljesen normális lehet.

Az ízületi ultrahang ezzel szemben a betegség korai stádiumában egyre nagyobb hangsúlyt kap. Képes kimutatni többek között:

• az ízületi belhártya gyulladásának (synovitis) jeleit;
• az ízületi folyadékot;
• az ízületi belhártya fokozott keringését (aktív synovialis hyperaemia), amely Doppler-jellel igazolható és ugyancsak gyulladásra uta;
• ínhüvelygyulladást (tenosynovitis);
• a porcfelszín erózióját, károsodását.

Az ultrahang különösen hasznos lehet olyan esetekben, amikor a fizikális vizsgálat és a laboreredmények alapján nem egyértelmű, hogy fennáll-e aktív ízületi gyulladás.

Az MRI ennél érzékenyebb lehet a synovitis, csontvelőödéma és korai strukturális eltérések kimutatására, de a rutin diagnosztikában nem minden betegnél szükséges.

Folytatás A rheumatoid arthritis kezelése

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász