A rheumatoid arthritis szövődményei és társbetegségei

A rheumatoid arthritis megjelenését követően a mindennapi tevékenység végzése nehézkessé válhat, a szövődmények köre pedig szélesebb az ízületi károsodásnál. Ugyanakkor a mozgáskorlátozottsággal és súlyos szervi károsodásokkal járó hosszú távú szövődmények a korszerű terápiának köszönhetően napjainkban már ritkábban alakulnak ki, mint régen.

Mozgásszervi szövődmények rheumatoid arthritis esetén

Mozgáskorlátozottság - A múltban a rheumatoid arthritistől szenvedő betegek idővel kerekesszékbe kerültek, mert az ízületek károsodása olyan mértékű volt, hogy a betegek már járásképtelenné váltak. Ma már ez nem így van, mivel sokkal jobb gyógyszerek és öngondozási módszerek állnak rendelkezésre.

Csontritkulás - A rheumatoid arthritis jelenléte fokozhatja az oszteoporózis kockázatát, különösen akkor, ha a páciens kortikoszteroid kezelésben is részesül.

A rheumatoid arthritis nem ízületeket érintő szövődményei és társbetegségei

A rheumatoid arthritis szisztémás gyulladásos betegség, ezért jóval több szervet és testrészt érinthet, mint az ízületek.

Szív- és érrendszeri betegségek - A tartós szisztémás gyulladás fokozza az érelmeszesedés és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. RA-ban nagyobb lehet többek között a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség kockázata. A kockázat mértékének megítélésében az általános rizikótényezők mellett a gyulladás aktivitása is fontos tényező. A korszerű RA-kezelés egyik fontos célja éppen ezért nemcsak az ízületi károsodás megelőzése, hanem a teljes gyulladásos terhelés csökkentése is.

Tüdőérintettség - Az RA egyik klinikailag legfontosabb nem ízületi megjelenési formája a rheumatoid arthritishez társuló intersticiális tüdőbetegség (RA-ILD). Emellett mellhártyagyulladás (pleuritis), mellkasi folyadékgyülem, ritkábban légúti keringési eltérések is kialakulhatnak. Az RA-ILD különösen jelentős lehet, mert a tüdőfibrózis fokozatos légzésfunkció-romláshoz vezethet. Tartós köhögés vagy terhelésre jelentkező, fokozódó nehézlégzés esetén ezért RA-ban pulmonológiai kivizsgálás is indokolt.

Szem- és nyálmirigy-érintettség - Az RA-hoz szemszárazság és szájszárazság is társulhat, részben azért, mert más autoimmun betegség, például Sjögren-szindróma is kialakulhat mellette. Több szemészeti gyulladásos eltérés (pl. episcleritis és scleritis) is előfordulhatk. A fájdalmas, vörös szem vagy látásromlás nem tekinthető egyszerű „reumás panasznak”: ilyen esetben sürgős szemészeti vizsgálat szükséges.

Vérképzőszervi eltérések - A tartós gyulladás miatt gyakran kialakulhat vérszegénység. Ritkábban a vérlemezkék számának emelkedése, illetve egyes speciális betegségek, például a Felty-szindróma is előfordulhat.

Érgyulladás (vasculitis) - A rheumatoid vasculitis, vagyis az erek gyulladása ma már ritka, de súlyos szövődmény. Főként régóta fennálló, súlyos, szeropozitív RA esetén fordulhat elő, és a bőrt, a perifériás idegeket vagy más szerveket is érintheti.

Nyaki gerinc érintettsége - A rheumatoid arthritis a nyaki gerincet is érintheti, különösen hosszabb ideje fennálló betegségben. Az első és második nyakcsigolya közötti (atlantoaxialis) instabilitás ritka, de súlyos szövődmény lehet, ezért neurológiai tünetek, nyaki fájdalom vagy bizonyos beavatkozások előtt szükség lehet célzott kivizsgálásra.

Pszichés terhek

A tartós fájdalom, a fáradtság, a mozgás beszűkülése és a mindennapi élet korlátozottsága szorongást, lehangoltságot vagy akár depressziós tüneteket is okozhat. A betegség kiszámíthatatlansága megnehezítheti az alkalmazkodást és nehezebbé teszi az állapot feldolgozását. Fontos, hogy a család és a környezet ne csak a fizikai segítségnyújtásra, hanem a beteg lelki támogatására is figyeljen, ebben betegszervezetek, a családtagok és barátok egyaránt sokat tehetnek, szükség esetén szakember bevonásával.

Ez is érdekelheti Életviteli javaslatok rheumatoid arthritiszes betegeknek

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász