Gyakran ismételt kérdések a magas vérnyomásról

A vérnyomás rendszeres mérése minden 40 év fölötti ember számára ajánlott. Sok esetben egy rutin vérnyomásmérés során derül fény a magasvérnyomás-betegségre, amely addigra - panaszok jelentkezése nélkül - már jelentős károsodást okozhatott az érrendszerben.

Mit jelentenek a vérnyomásértékek?

A vérnyomást két számmal jellemezzük: például 132/84 higanymilliméter (Hgmm). A higanymilliméter a nyomás egyik elfogadott mértékegysége. Az első szám, amit szisztolés értéknek nevezünk, az a nyomás, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben, és értéke mindig nagyobb a második számnál. A második szám (diasztolés érték) azt a nyomást mutatja, amely a szív elernyedésekor mérhető.

A vérnyomás nagyon változékony, értékét számos tényező befolyásolja, pl. éjszaka alacsonyabb, lelki vagy fizikai terhelés növeli. A kor előrehaladtával a vérnyomás szinte mindenkiben növekszik, ugyanakkor tévhit az, hogy idősebb korban a magasabb vérnyomás megengedett, az ugyanúgy kóros és betegség ebben az életkorban is.

Részletesen A szisztolés és a diasztolés vérnyomásértékek

Mi a magas vérnyomás?

Ha a vérnyomás tartósan a normálérték felett van, azt magas vérnyomásnak, idegen szóval hipertóniának nevezzük. Míg az optimális vérnyomás 120/80 higanymilliméter, magas vérnyomásról tartósan 140/90 Hgmm feletti értékek esetén beszélünk. Figyelembe véve, hogy a vérnyomás nagyon változékony, ezért egy mérés nem elégséges a diagnózis felállításához, hanem ahhoz ismételten kóros értékek szükségesek.

A magas vérnyomás az erek falát károsítja, ezáltal a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések veszélyét fokozza. A kezelés célja éppen ezen szövődmények megelőzése. A magas vérnyomás gyakori megbetegedés: a felnőtt lakosság körében előfordulása 30–40%, de a kor előrehaladtával ez az arány a 70%-ot is meghaladhatja.

Milyen tünetekkel jár a magas vérnyomás?

A magas vérnyomás a legtöbb betegnél semmilyen tünetet vagy panaszt nem okoz (emiatt gyakran „csendes gyilkos”-nak is nevezik), és sok esetben csak a már kialakult következményes szív-érrendszeri megbetegedések során kerül felismerésre. Bár néha tompa fejfájás, megszédülés, bizonytalanságérzés korábban is jelentkezhet, ugyanakkor ezek a tünetek nemcsak a magas vérnyomást jellemzik. Mindezek miatt a magas vérnyomás mind korábbi felismerésében nagy szerepe van az évenkénti családorvosi, munkahelyi szűrővizsgálatoknak és a vérnyomás-önellenőrzésnek.

Mi okozza a magas vérnyomást?

A magasvérnyomás-betegségnek két nagy típusa van: az elsőt primer vagy esszenciális hipertóniának hívják. Ez adja az esetek 80–90%-át, és az ebben a típusú hipertóniában szenvedőkben a kivizsgálás során nem találunk egyértelmű, a háttérben álló okot. Bár nem tudjuk az okát, a primer hipertónia szív- és érrendszeri szövődményei ugyanolyan súlyosak, mint az egyéb eredetű magas vérnyomásé, és kezelése ugyanúgy indokolt.

A betegek egy kisebb része szekunder vagy másodlagos magas vérnyomásban szenved – az ő esetükben a kivizsgálás során vese-, mellékvese- vagy egyéb, hormonális eltérésre, érszűkületre, esetleg gyógyszerhatásra (például fogamzásgátlók, egyes fájdalomcsillapítók) derül fény a hipertónia hátterében. Ezen kiváltó okok megszűntetése a vérnyomás csökkenésével járhat.

Mi a magas vérnyomás következménye?

Az érfalakat belülről feszítő nagyobb nyomás károsítja magát az érfalat és ezen keresztül létfontosságú szervek működésében zavarokat és megbetegedéseket okozhat. Így a nem megfelelően kezelt vagy kezeletlen magas vérnyomás

• az agyban szélütést, agyvérzést, memória- és gondolkodászavarokat,
• a szívben szívinfarktust és szívelégtelenséget,
• a vesékben keringési zavart és veseműködési elégtelenséget,
• a végtagok ereiben érszűkületet okozhat.

A magas vérnyomás kezelésének végső célja ezen szövődmények megelőzésén keresztül a hosszabb, jobb minőségű élet elérése.

Mi történik az orvosnál, ha magas vérnyomás miatt vizsgálja?

A rendelői vizsgálat célja:

• a magas vérnyomás diagnózisának megerősítése és a kezelés hatékonyságának ellenőrzése,
• az esetleges háttérben álló ok felismerése,
• a szervek már bekövetkezett károsodásának korai felismerése,
• a szív- és érrendszeri betegségek veszélyét növelő egyéb állapot (cukorbetegség, magas koleszterinszint) felmérése.

Mindezek miatt orvosa a vérnyomásmérésen és általános vizsgálaton felül EKG-, vér- és vizeletvizsgálatot, esetleg hasi és nyaki ultrahangvizsgálatot végez. Ezek eredményétől függően további tesztek is szükségesek lehetnek.

A rendelői vizsgálat során az orvos munkáját segíti, ha rendszeresen szedett gyógyszereit (vagy azokról egy listát) magával viszi, panaszait, tüneteit és kérdéseit előre leírja, hogy a vizsgálat közben semmiről se feledkezzen meg.

Mi a „fehér köpeny” magas vérnyomás?

Az orvosi/rendelői környezet a legtöbb emberben kivált egyfajta stresszt, ami a vérnyomás kisebb-nagyobb emelkedésével jár. Ennek az lehet a következménye, hogy a rendelői vizsgálat során a vérnyomás magas, ugyanakkor az a rendelői környezeten kívül, a szokásos tevékenység során a normális tartományban van. Ebben az esetben „fehér köpeny” magas vérnyomásról beszélünk. Ez az állapot a szív és érrendszerei betegségek szempontjából sokkal kisebb veszélyű, mint a valódi magas vérnyomás (amikor mind a rendelőben, mind azon kívül magasak a vérnyomásértékek). A „fehér köpeny” magas vérnyomás diagnózisához az szükséges, hogy a magas rendelői értékek ellenére a 24 órás automata vérnyomás-monitorozás vagy az otthoni ön-vérnyomásellenőrzés normális értékeket mutasson.

Milyen gyógyszerek vannak a kezelésre?

A vérnyomás csökkentésére és ezen keresztül a szív és érrendszeri szövődmények elkerülésére számos gyógyszercsoport áll rendelkezésre, melyek leggyakrabban az erek tágasságára, a szív vagy a vesék működésére hatva csökkentik a vérnyomást. A leggyakrabban használt gyógyszercsoportok az angiotenzinkonvertáló enzimet bénítók, az angiotenzinreceptor-bénítók, a vízhajtók, a kalciumcsatorna-bénítók és a béta-blokkolók. Az egyes gyógyszercsoportok körülbelül ugyanolyan mértékben csökkentik a vérnyomást, ugyanakkor a kísérőbetegségek meghatározhatják az egyik vagy másik gyógyszercsoport alkalmazásának előtérbe helyezését.

Nagyon sok betegnél nem egy, hanem kettő vagy akár három gyógyszer kombinációjával sikerül elérni a célvérnyomást. A gyógyszerek teljes hatásának kialakulásához akár négy hét is szükséges lehet, és a hatékony vérnyomáscsökkenés eléréséhez a nem-gyógyszeres kezelés, életmód-változtatás alapvető jelentőségű.

Mi a teendő, ha „nem lehet beállítani” a vérnyomást?

Egyes esetekben az életmód-változtatás és háromfajta gyógyszerrel (köztük az egyik vízhajtó) folytatott kezelés ellenére sem érhető el a célvérnyomás. Ezekben az esetekben kezelésre rezisztens magas vérnyomásról beszélünk. Ennek ellátása speciális magas vérnyomás ambulanciák feladata, ahol a diagnózis megerősítésén kívül általában további tesztekre (például érfestés, speciális hormonvizsgálatok stb.) lehet szükség, és ezek eredménye határozza meg az egyébként ritkábban használt gyógyszerekkel való kezelést. Néha műtéti vagy egyéb eszközös beavatkozás segíthet. Az ilyen ambulanciákon a vérnyomás az esetek 50-60%-ában sikeresen beállítható. Kísérleti stádiumban vannak újfajta vérnyomás csökkentési eljárások is.

Milyen nem-gyógyszeres kezelés és életmód-változtatás javasolt a magas vérnyomás kezelésében?

A gyógyszeres kezelés mellett – illetve a kezelés első lépéseként önmagukban is – az életmódban tett egyes változtatások bizonyítottan csökkentik a magas vérnyomást. Ezek közé tartozik:

• A rendszeres fizikai aktivitás, amely ideális esetben 30–60 perces, a hét 5–7 napján végzett gyaloglás, kocogás, úszás, kerékpározás, vagy bármi, ami örömet okoz. Ez az ideális mennyiség, és „minden kis lépés” segít.
• Egészséges táplálkozás, ami a zöldségben, gyümölcsben, kis zsírtartalmú tejtermékben, magvakban, rostokban gazdag, sovány húsokat tartalmazó étkezéseket helyezi előtérbe az előre elkészített vagy félkész, zsíros táplálékok kerülése mellett.
• A konyhasó (nátrium-klorid) fogyasztásának csökkentése. Bár a hazai étkezési szokások mellett gyakran nehéz elérni, a cél a napi 5 gramm alatti (ez körülbelül 1 teáskanál) konyhasó-bevitel. Ehhez kerülni vagy csökkenteni javasolt az asztalis sózást, a sós ételeket, a tartósított – előre elkészített – ételeket (a tartósítók a konyhasó mellett egyéb nagy nátriumtartalmú tartósítószert is tartalmaznak).
• Testsúlycsökkentés. Túlsúly vagy kövérség esetén a testsúly 5 kg-s csökkentése a vérnyomás 2-3 higanymilliméteres csökkenésével jár együtt.
• A dohányzás elhagyása nemcsak a vérnyomást csökkenti, hanem az erek falának károsodását is mérsékli, és emellett egyéb megbetegedések (például tüdődaganat, asztma) veszélye is csökken.
• Alkoholfogyasztás csökkentése. Férfiaknál napi kettő, nőknél napi 1 alkoholos ital (például 1 pohár bor vagy 1 üveg sör) fogyasztásánál több nem javasolt.
• A stressz csökkentése javíthatja az általános egészségi állapotot, a magas vérnyomás kialakulásának esélyét.

(Hypertonia Magazin - Dr. Tislér András)