Mikor beszélünk magas vérnyomásról?

A magas vérnyomás (hipertónia) határértéke 140/90 Hgmm. Ezen érték felett már életmódváltás és/vagy gyógyszeres kezelés szükséges az egyébként panaszokkal nem rendelkezők számára is a káros következmények rizikójának csökkentéséhez.

A magas vérnyomás határértéke

A 140/90 Hgmm határértéket több mérés összesített eredményeként kell értelmezni. A hipertónia nem állapítható meg egyetlen mérés alapján, hanem több napon keresztül különböző időpontokban (reggel, napközben, este) szükséges mérni a vérnyomást, majd vérnyomásnaplóban rögzíteni az eredményeket. Ezen adatok összesített értékelése alapján mondható ki a magasvérnyomás betegség diagnózisa.

A vérnyomásmérés nyugalomban, ülő helyzetben, 5 perc pihenés után történjen, alátámasztott és ellazított karral, egymás mellé helyezett lábakkal, közvetlenül a bőrre helyezett vérnyomásmérővel (azaz ne ruhán keresztül). A helyes vérnyomásmérés fontos a megbízható eredmények eléréséhez. Ennek érdekében a háziorvosok gyakran azt tanácsolják, hogy a páciens egymás után háromszor mérje meg a vérnyomását, és a mért értékek átlagát vezesse a vérnyomásnaplóba.

A magas vérnyomás jellemzően tünetmentes vagy tünetszegény, panaszokat csak hosszabb távú szövődmények vagy súlyos vérnyomáskiugrás esetén okoz. A tünetek jelentkezése ezért nem szempont a diagnózisban, kizárólag a vérnyomásmérési eredmények az irányadóak.

Speciális esetek az eredményekben

Csak az egyik vérnyomásérték magasabb a határértéknél

Amennyiben az egyik (szisztolés vagy diasztolés) érték magasabb a határértéknél, az már hipertóniának számít abban az esetben is, ha a másik érték alatta van. Optimális vagy normális vérnyomásról csak akkor beszélhetünk, ha a vérnyomás mindkét értéke 140, illetve a 90 Hgmm alatt mérhető.

Az eltérést mutató szám alapján az alábbi két kategória határozható meg:

• Izolált szisztolés magas vérnyomás - Amennyiben a vérnyomás első, szisztolés értéke 140 Hgmm vagy magasabb.
• Izolált diasztolés magas vérnyomás - Amennyiben a vérnyomás második, diasztolés értéke 90 Hgmm vagy magasabb.

Általában a szisztolés érték esetében figyelhető meg az emelkedés az életkor előrehaladtával, a magas diasztolés érték ritkább. A diasztolés értéknek nagyobb a jelentősége a szív-érrendszeri betegségek szempontjából, de a diasztolés érték is fontos mutató.

Nem mindig haladja meg az eredmény a határértéket

A vérnyomáseredményeket orvosa összességében értékeli. Amennyiben például csak az orvosi rendelőben mérhető enyhe magas vérnyomás (fehérköpeny-szindróma), az önmagában nem indokolja a gyógyszeres kezelés megkezdését. Félrevezető azonban az is, ha csak a stresszmentes, nyugodt időszakokban, otthon mért eredményekből indulunk ki, hiszen a napunk jelentős részében más hatások érik az embert. Érdemes a munkahelyen vagy más szokásos napi tevékenységek közben is mérni a vérnyomást, sőt akár éjszaka megébredéskor is. Amennyiben otthoni nyugodt környezetben is rendszeresen 135 Hgmm-nél magasabb a szisztolés vérnyomás, az legtöbbször már a magas vérnyomást jelzi.

Eltérő vérnyomásérték a két karon

A két karon mért vérnyomáskülönbség bizonyos mértékben természetes jelenség, 10-15 Hgmm eltérés normális. Az eredmény értékelése során azonban a magasabb értékből kell kiindulni. Ehhez az javasolt, hogy első alkalommal mindkét karunkon mérjük a vérnyomást, majd azon a karon kövessük nyomon az alakulását, amelyiken magasabb volt az érték. A 15 Hgmm-nél nagyobb eltérés szívbetegségre utalhat, kardiológiai kivizsgálás javasolt.

Tévhitek a magas vérnyomás határértékeiről

Tévhit, hogy különböző életkorokban eltérőek a hipertónia határértékei. Az életkor emelkedésével valóban gyakoribb a határértéket meghaladó vérnyomás, ez azonban nem azt jelenti, hogy idősebb életkorban magasabb vérnyomás a normális, hanem azt, hogy gyakoribbá válik a magasvérnyomás betegség.

Az életkort mégis figyelembe veszi az eredmények értékelésében orvosa. A fiatalkorban jelentkező magas vérnyomás alaposabb kivizsgálást igényel és rejtett betegség gyanúját veti fel, míg az életkorral jelentkező vérnyomásemelkedés esetén, idősebb életkorban sokszor elegendő a megengedőbb (130-139/90 közötti) céltartomány elérése. A döntéshez figyelembe kell venni a társbetegségeket, panaszokat és más vizsgálati eredményeket is.

Vérnyomáskategóriák értelmezése

A magas vérnyomást jelentő határérték, azaz a 140 Hgmm szisztolés és/vagy 90 Hgmm diasztolés vérnyomás elérése azt jelenti, hogy a szövődmények kockázatának csökkenése érdekében mindenképp meg kell kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát, ami lehet életmódterápia és gyógyszeres vérnyomáscsökkentés is, legtöbb esetben a kettőt együtt kell alkalmazni.

Nem a 140/90 Hgmm-es érték azonban az egyetlen, figyelmet érdemlő vérnyomásérték. Meghatározó az is, hogy a vérnyomás milyen mértékben közelítette meg ezt a szintet, illetve hipertónia esetén mennyivel magasabb annál. Ezalapján az alábbi vérnyomáskategóriák határozhatók meg.

A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) és az Európai Hypertonia Társaság (ESH) által javasolt vérnyomásosztályok.

Az optimális vérnyomás minden esetben a 120/80 Hgmm alatti vérnyomásérték. Ezen szint alatt a legalacsonyabb a veszélyes szív-érrendszeri szövődmények kialakulásának kockázata.

Normális vérnyomás esetén az egészséges életmód fenntartása és a Magyar kardiológusok Társaságának ajánlása szerint legalább háromévenkénti vérnyomásmérés javasolt.

Az emelkedett vérnyomás még a normál tartományba esik, de életmódbeli változtatás nélkül idővel nagy valószínűséggel magas vérnyomássá alakul át.

I. fokozatú, enyhe magas vérnyomás esetén a kezelést mindenképpen meg kell kezdeni. A hangsúly az életmódváltáson van, de legtöbbször vérnyomáscsökkentő is szükséges a megfelelő vérnyomás eléréséhez.

II. fokozatú, középsúlyos magasvérnyomás betegségben az életmódterápia mellett kombinált vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezeléssel érhető el eredmény.

III. fokozatú, súlyos vérnyomásemelkedés esetén speciális gyógyszerekkel csökkentendő fokozatosan a vérnyomás, amennyiben pedig panaszok (légszomj, gyengeség, zsibbadás, mellkasi fájdalom, látás- és beszédzavar) is társulnak a kiugró vérnyomásértékekhez, a mentőket kell hívni (112).

Célértékek - Meddig kell csökkenteni a vérnyomást?

A vérnyomáscsökkentő terápia célja az esetek többségében nem csupán annyi, hogy éppen a határértéket jelentő 140/90 Hgmm-es szint alá csökkenjen az érték. Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) és az Európai Hipertónia Társaság (ESH) 2024-ben frissített ajánlásai alapján a legtöbb kezelt beteg esetében a célérték a 130 Hgmm alatti szisztolés érték elérése lett.

Fontos az alacsonyabb célérték elérése a fokozott szív-érrendszeri kockázattal élő magasvérnyomásos betegek számára. Ezek:

• Ismert szív-érrendszeri betegség, pl. koszorúér-szűkület, korábbi szívinfarktus, stroke.
• Egyéb rizikófaktort jelentő társbetegség: pl. cukorbetegség, vizeletfehérje kóros mennyiségű ürítése (albuminuria), vesebetegség.
• Életmóddal összefüggő rizikófaktorok egyidejű fennállása: dohányzás, elhízás, magas vérzsírszintek.

Elegendő a határérték alatti értékek elérése, azaz a 130-139 Hgmm közötti szisztolés tartomány elérése terhességi hipertónia esetén és a más rizikótényezővel nem rendelkező időskori hipertóniások számára.

Kerülni kell a célérték alatti tartományt is, idősek körében veszélyes lehet a túlzottan alacsony, 120/80 Hgmm alatti vérnyomás is.

A célvérnyomás elérése elengedhetetlen a sikerhez. A vérnyomás célértékeket nem önkényesen állapították meg, hanem nagy betegszámot magába foglaló klinikai vizsgálati eredmények alapján. Ezeknek a vizsgálatoknak az elemzésekor azt találták, hogy a vérnyomás célértéket elérő betegekben, kevesebb szív- és érrendszeri szövődmény fordul elő, mint a célértéket el nem érő populációban.

Kapcsolódó cikkek

• A helyes vérnyomásmérés módja
• Magas vérnyomás és életmód
• Mire utal a pulzusszám, mennyi az optimális tartomány?

WEBBeteg összeállítás
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta