Vashiányos vérszegénység téma

Milyen laboreltérések utalnak vashiányra? Milyen laboratóriumi vizsgálatok történnek vashiány gyanúja esetén? Mit jelent a súlyos vashiány?

Mire a vashiány diagnosztizálásra kerül, gyakran hosszú idő telik el, mivel a tüneteket a beteg legtöbbször másnak tudja be. Pedig, ha nem kezelik még idejében, úgy a hiány egyre fokozottabbá válik, mely komolyabb kezelést igényel. Azt a kérdést, hogy melyek a vaspótlás lépcsőfokai, dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője válaszolta meg.

A vashiány a leggyakrabban előforduló hiánybetegségek egyike, melynek változatos és nem kizárólag erre a kórképre jellemző tünetei olykor megnehezítik a felismerést. A vashiány ugyanakkor számos probléma kiváltó oka lehet, amelyek közül a vashiányos vérszegénység a legsúlyosabb.

A PABS-vitamin (para-aminobenzoesav) egy vízoldékony vegyület, amely a B-komplex család egyik tagja. A szervezetben szintetizálódhat, ezért nem életfontosságú vitamin.

A vashiány nagyon gyakori betegség, a világ lakosságának mintegy fele szenved különböző mértékű vérszegénységben, azon belül is 80 százalékuk nő. A kezdeti tünetek nem minden esetben észlelhetőek, például kiürülnek a vasraktárak, csökken a vastartalmú enzimek működése.

A közhiedelem azt tartja, hogy a vashiány és a vérszegénység között szoros összefüggés van, holott a vérszegénységként emlegetett állapot nem mindig származtatható vissza a vashiányra. Előfordulhat, hogy valaki fáradékony, szellemileg is, testileg is romlik a teljesítőképessége, ám a szervezet vasellátottságának elégtelen voltára a laborleletei nem utalnak.

A nőknél a terhesség, a szoptatás, a menstruáció miatt is kialakulhat vashiányos vérszegénység, ami még a vegetáriánusok körében a leggyakoribb - mondta Várkonyi Judit, a Semmelweis Egyetem 3. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense.

A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb betegség a világon. A növekedéssel járó magasabb vasszükséglet miatt sokszor alakul ki gyermekeknél, a felnőttek között pedig a menstruáló vagy szülő nők között fordul elő gyakran - ismertette Dr. Várkonyi Judit. A Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense.

A vashiányos vérszegénység gyakori probléma a nők körében, mely sokszor a várandósság során alakul ki. Az állapot azonban akár veszélyes is lehet a magzatra nézve, így fontos a folyamatos monitorozás és kezelés.

A nők 12-14 éves koruktól közel 40 éven át havonta átlagosan 4-7 napig menstruálnak. Ha a menstruációk jóval hosszabbak vagy erősebbek a szokásosnál, az krónikus vérszegénységhez vezethet. A probléma okairól, kezelési lehetőségeiről dr. Hintalan Albert, nőgyógyász beszélt.