Gyermektervezés cikkek

Teherbe esés előtt sokan kivizsgáltatják magukat, hogy a baba a legideálisabb körülmények közt foganjon meg, ugyanis így nem csak maga a megtermékenyülés és a beágyazódás megy könnyebben, de megfelelő értékek mellett csökken a vetélés és a koraszülés kockázata is.

Az antifoszfolipid szindróma egy olyan autoimmun megbetegedés, melyet antifoszfolipid antitestek következtében kialakult vénás vagy artériás trombózisok, vagy habituális abortusz jellemeznek. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa szerint ennek ellenére teljes értékű életet lehet a szindrómával élni, sőt, fokozott felügyelet mellett még gyermeket is lehet vállalni.

A vetélés esélye hétről hétre változik a terhesség során. Azt általánosságban megállapíthatjuk, hogy minél több hét telik el, minél fejlettebb és életképesebb a terhesség, annál kisebb az esélye a terhesség elvesztésének.

Amikor valaki elhatározza, hogy kisbabát szeretne, sokszor megfogalmazódik az a gondolat is, hogy vajon mit tehetnénk, hogy egészséges terhességünk és egészséges újszülöttünk legyen. Van néhány egyszerű dolog, amire könnyen odafigyelhetünk, és kevés odafigyeléssel is sokat tehetünk magunkért és a kisbabánkért is.

Habár a petesejt megtermékenyítéséhez csak egy spermiumra van szükség, az oda vezető út nem olyan egyszerű. Ugyanis minél több egészséges spermája van egy férfinak, annál nagyobb a megtermékenyítés esélye.

Egy Down-szindrómás gyermek születése után az újabb terhességet vállaló szülők általában készek elfogadni az új baba érkezésével fellépő helyzetet, akár Down-szindrómás, akár egészséges lesz. Ugyanakkor számos olyan felmerülő félelem és aggodalom van, mely a legtöbb ilyen szülőben felmerül.

Napjainkban egyre nő a valamilyen fogamzásgátló módszert használó nők száma, világszerte több százmillióan védekeznek ily módon a nem kívánt terhesség ellen. Különösen nő a tablettaszedő tinédzserek aránya, akik még az első gyermekvállalás előtt akár már egy évtizeddel valamilyen hormonális készítményt szednek.

A legújabb kutatások szerint az orális egészség befolyásolja, hogy egy nő mennyi idő múlva esik teherbe, a férfiaknál pedig a fogínybetegségek és a fogszuvasodás gyenge minőségű spermiumokat eredményez.

A családi öröklődés, az életkor, az életmód és a testsúly mellett a szülés a visszértágulat egyik leggyakoribb rizikófaktora. Amennyiben Ön már visszérbetegségben szenved, a terhesség előtt érdemes kezeltetnie visszérproblémáit.

A koronavírus-fertőzés, a COVID-19 betegség alatt kialakult ellenanyag nem befolyásolja negatívan a petefészkekben lévő tüszőket.

Több vizsgálat is kimutatta, hogy a COVID-19 fertőzésből felépült férfiak spermiumképe rosszabb, mint a fertőzésen nem átesetteké. Mi lehet ennek az oka? Mit lehet tenni ellene? Harminc év múlva a természetes úton való fogantatás ritkaságszámba fog menni? Számos kérdés, melyről Dr. Mikus Endrét, a LabMagister ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Az IVF - azaz a lombikbébi program - összetett okokból egyre több pár esetén válik szükségessé napjainkban. Mivel ekkor maga a teherbeesés sem a megszokott úton történik, így a terhesgondozás során is érdemes kiemelt figyelemmel kísérni a kismamákat és babájukat.

Anyasági hormonként is ismert, sok esetben mégis épp túlzott termelődése akadályozza a teherbeesést. Mi okozhatja a prolaktinszint emelkedését és hogyan kezelhető?

Az elhízás összefügg a meddőséggel, különösen, ha a testsúlyproblémák miatt úgynevezett PCOS (policisztás ovárium szindróma) is kialakul. A kapcsolódási pontokról és a megoldási lehetőségekről dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza beszélt.

A fogamzás kérdése és képessége nem csupán a nők ügye és felelőssége. Noha az emberek többsége gyakorta hajlamos az asszonyok alkalmatlanságának tulajdonítani, ha nem érkezik a baba a párok életében. Sokszor ugyanis a férfiak hibája, betegsége miatt ütközik akadályba a megtermékenyülés, ez viszont alaposan kihat a párkapcsolatra és a férfiak önbecsülésére.