• Koronavírus: védettség, mutáció, és a járvány lehetséges kimenetele

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Néhány hónap alatt világjárvánnyá alakult a SARS-CoV-2 koronavírus okozta fertőzés. Naponta látnak napvilágot új kutatási eredmények a jelen helyzettel, a lehetséges gyógykezeléssel, védőoltással, a védettség kialakulásával és a járvány lehetséges kimenetelével kapcsolatban. Mit tudunk most a koronavírussal kapcsolatban? Hogyan lehetne vége a járványnak?

        A jelenlegi pandémia végét az jelentetné, amikor vagy a népesség nagyobb része védetté válna a fertőzéssel szemben, vagy a vírusok jelentős része elpusztulna.

        A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha a vírus fertőzőképessége csökkenne (de ez a kialakuló mutációk mellett nem valószínű), illetve a vírusok elpusztulnának. Ezzel kapcsolatban csak találgatások vannak.

        A másik lehetőség a védettség kialakulása. Ez két úton érthető el, egyrészt az úgynevezett nyájimmunitás kialakulásával, másrészt az egyéni védettség védőoltással történő kialakításával.

        Nyájimmunitás

        Eltérőek a becslések, de egy ember átlagosan 2-6 másik embernek adja tovább a fertőzést (a 2 talán alulbecslés, vagy a járvány korai szakaszában végzett statisztikai számítások alapján volt feltételezhető inkább). A fertőzésen átesettek esetén kialakuló ellenanyagok, illetve keringő memóriasejtek az esetükben már biztosítják a későbbi fertőzés elleni hatékony és gyorsan kialakuló védelmet.

        A várt nyájimmunitáshoz legalább a népesség 60-80 százalékának kellene átesnie a fertőzésen. Ezzel szemben jelenleg a legsúlyosabb helyzetben lévő országokban is csak maximum pár százalék a fertőzésen átesett emberek aránya. Fertőzéssel tehát lassan "szerezhető" meg a nyájimmunitás, nem is lehet ezzel rövid távon számolni. Még azokban az országokban sem (pl. Svédország), ahol jelenleg enyhe korlátozások vannak csak érvényben.

        Hirdetés

        Számos kérdést vet fel a nyájimmunitás elérésének módja is. Egyrészt a korlátozások és karantén lassítja a természetes immunitás elérését, vagyis az átfertőzöttséget - ami persze a célja is. A járvány lassú terjedése esetén évekig is elhúzódhat a jelenlegi állapot.

        Másrészt a korlátozások nélküli hirtelen kialakuló tömeges fertőzések - amellett hogy etikai kérdést is felvetnek - nyilvánvalóan hirtelen nagyarányú terhelést rónának az egészségügyre, jelentős halálozással járnának, akár megmentendő vagy megmenthető emberéletek közötti döntést is kell hozniuk az ellátó személyzetnek. Ugyanakkor elméletileg, ha gyorsan átesne a lakosság a fertőzésen, hamarabb kialakulna a védettség, kisebb esélye lenne a mutációk kialakulásának is.

        Egyes vélemények szerint a fertőzésen bizonyítottan átesetteket (ehhez tömeges tesztelés szükséges!) vissza lehetne engedni a munkába, tovább védve a veszélyeztetetteket, de a gazdasági szempontokat is figyelembe véve.

        A védettség sem élethosszig tart

        Jelenleg nem ismert, milyen távon alakul ki védettség a SARS-CoV-2 esetében, hiszen néhány hónapja jelent meg a vírus. Feltételezhető azonban, hogy van védettség, de örökké semmiképp nem tart, valószínűleg nagyon hosszú távra sem. A fertőzésen történő átesés tehát a jelenlegi ismeretek alapján csak néhány hónapra, esetleg néhány évre jelent védettséget, és nem jelenti azt, hogy a járvány esetleges későbbi hullámaiban ne betegedhetnének meg ismét a korábbi fertőzöttek. Ez egyéni szinten és a nyájimmunitás szempontjából is jelentős tényező.

        Bővebben Koronavírus: nem bízhatunk mindent az immunitásra

        A mesterséges immunizálás

        A másik út a "mesterségesen kiváltott" védettség, vagyis a védőoltás. Kifejezetten sok, ellenanyagot tartalmazó vakcina áll egyrészt kifejlesztés, másrészt már klinikai vizsgálat fázisában. A védőoltás a gyors immunválasz kialakulását hozhatná. Amennyiben a lakosság jelentős része beoltható lenne, sok immunis ember közt nehezen terjedne a vírusfertőzés is. Elvileg 1,5-2 év is szükséges lehet egy védőoltás bevezetésére, de több gyógyszercég már pár hónapon belülre ígéri a feltehetően hatásos oltóanyag előállítását. Kérdés, hogy ez ténylegesen mikor valósul meg, milyen ütemben gyárthatóak a védőoltások, kik kapnak majd oltást.

        Mutálódik a vírus

        Számolni kell azonban a vírusmutációk kialakulásának lehetőségével, ami bizonyos esetben csökkenteni fogja mind a védőoltások hatékonyságát, mind a természetesen szerzett védettséget. A mutációk számának kialakulása pedig a járvány idejének elhúzódásával biztosan növekedni fog.

        A védőoltás ugyan kialakít védettséget, de ez nem tart örökké, nem tudjuk mennyi ideig tart, és nem tudjuk azt sem, hogy a mutáció miatt megváltozott vírus ellen milyen szinten ad majd védelmet. Azok a védőoltások lehetnek majd hatékonyak, amelyek a koronavírus nem mutálódó vagy nem mutálódott részeihez - mint antigénhez - kapcsolódó ellenanyagot tartalmaznak. Ilyen lehet a hemagglutinin-észteráz is.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
        Tanácsadó: Dr. Nemes József, mikrobiológus

        Módosítva: 2020.04.18 11:35, Megjelenés: 2020.04.18 11:35
      • Cikkajánló

        Autizmus lányoknál

        Autizmus lányoknál

        Cs. K., fordító

        Lányoknál gyakran nehezen ismerik fel. Mit tegyen, ha úgy véli, hogy gyermeke autista?

        Szúnyogcsípés

        Szúnyogcsípés

        B. M., szakfordító

        A szúnyogcsípés veszélyei és megelőzése. Hogyan kerülheti el a szúnyogcsípést?

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Elkészült az első hazai fejlesztésű COVID-teszt

        Elkészült az első hazai fejlesztésű COVID-teszt prototípusa, amely lényegesen pontosabb az eddig ismert gyorsteszteknél - jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.

        9 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma

        Mindössze 9 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4123 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: tényleg védettek a fertőzésen átesettek?

        A COVID-19 vírusfertőzésen átesettek szervezetében termelődött antitesteknek (ellenanyagok) nemcsak a betegség legyőzésében van szerepük, hanem az újabb fertőzés ellen is védelmet nyújthatnak? De mennyi ideig él ez a védettség és pontosan mi ellen nyújt védelmet?

        Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?

        Érdemes pár fogalmat tisztázni, hogy az információáradatban ne vesszünk el, a koronavírussal kapcsolatban sem. A koronavírus kapcsán is többféle hatású készítménnyel folynak a kutatások, amelyek máshogy hatnak és más-más fázisban jelenthetnek segítséget a járvány ellen. A védőoltás a megelőzést szolgálja, míg az antitest terápiának és az antivirális gyógyszereknek a betegség terápiájában van szerepük.

        Lelki egészségünket is fenyegeti a koronavírus

        Még a világjárvány kezdeti időszakában járunk. Magyarországon március 4-én jelentették hivatalosan az első koronavírus-fertőzést, és március 15-én az első halálesetet. Mégis, mintha hosszú idő telt volna el a kezdetek óta. Megváltozott az időérzékelésünk is...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.