A Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) kezelése - Harc a betegség ellen

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos és Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász

A betegség kezelésének a célja a beteg életkörülményeinek javítása. Ez gyógyszeres, fizioterápiás és műtéti módszerekkel lehetséges. Szerencsére, az elmúlt években - hála a kutatásoknak - a betegség effektív, génterápiás kezelése is megkezdődött igen biztató eredményekkel.

Gyermekkori izomelhalás (Duchenne-féle izomdisztrófia) - A téma cikkei

2/1 Okok és tünetek
2/2 Kezelés

A DMD-kezelés multidiszciplináris ellátást igényel, hogy összehangolja a betegek funkcinálásának és életminőségének maximalizálásához szükséges több speciális ellátást és terápiát.

Fontos a légzőizmok, hátizmok megerősítése, sok esetben az ízületi kontraktúrák kezelése, továbbá a légúti fertőzések mielőbbi gyors terápiája, a megfelelő váladékeltávolítás a légutakból. A szív állapotának ellenőrzésére ismételt EKG-, szívultrahang- és mellkas-röntgenvizsgálat javasolt. Nagyon lényeges a gyermek és a család pszichés gondozása.

Prenatális diagnosztikával pedig a magzatvízből vett minta segítségével a magzat megszületése előtt meg lehet állapítani, hogy a magzat örökölte-e a betegséget. Akár a hordozókat is érinthetik különféle betegségek, például a szívbetegeség gyakoribb körükben, ezért a szűrővizsgálatok is kiemelt jelentőségűek.

Gyógyszeres terápia

1. Kortikoszteroidok

A kortikoszteroidokként ismert csoportba tartozó gyógyszerek jelentik a gyógyszeres kezelés fő pillérét, mivel hatékonynak találták a DMD lefolyásának lelassításában. A gyermekeket még a jelentős fizikai leépülés előtt el kell kezdeni kezelni ezekkel a gyógyszerekkel.

A prednizon és a deflazacort kortikoszteroidok előnyösek a DMD kezelésében. Az FDA 2017. február 9-én jóváhagyta a deflazacortot (Emflaza márkanév), a prednizon egy oxazolinszármazékát a DMD kezelésére.

A DMD-ben ezekkel a gyógyszerekkel végzett több tanulmány jelentős növekedést mutatott ki az izomerőben (11% prednizonnal vs. placebóval). Ez az erőnövekedés három hónapos kezelés után érte el a maximumot, és 18 hónapig fennmaradt; továbbá bizonyítékot találtak az időzített izomműködés (például a 4 lépcsőfok megmászásához szükséges idő, ami 43%-kal gyorsabb a prednizonnál a placebóval szemben) és a tüdőfunkció javulására is. A kortikoszteroidok továbbá csökkentik a gerincferdülés kockázatát és késleltetik a mozgás elvesztését, és csökkenthetik a gerincferdülés korrekciójára irányuló műtét szükségességét is DMD-ben szenvedő betegeknél. Három tanulmány is kimutatta, hogy a glükokortikoszteroid-kezelés a túlélés javulásával járt.

A légzésfunkció is sziginifikánsan javult a prednizonkezeléssel a placebóhoz képest, hat hónapos napi prednizonkezelés után.

Egyes adatok arra utalnak, hogy a kortikoszteroidok késleltetik a kardiomiopátia kialakulását is.

A kortikoszteroidok krónikus alkalmazása része a DMD kezelésének standardjának, de az ilyen kezelés mellékhatásokhoz vezethet, például súlygyarapodáshoz, alacsony termethez, aknékhoz, viselkedésbeli változásokhoz, csontritkuláshoz, valamint a hosszú csontok és csigolyák kompressziós töréseihez. Emiatt a kortikoszteroid-kezelésben részesülő betegeket időről időre a gerincről készült képalkotó vizsgálatokkal kell ellenőrizni, mert ezek a mellékhatások tünetmentesen is kialakulhatnak. Azokat a gyermekeket, akiknél csigolya- vagy hosszúcsont-törés alakul ki, gyermekendokrinológushoz vagy csontspecialistához kell utalni.

A kortikoszteroidok gyors megvonása életveszélyes szövődményeket okozhat, ezért a gyógyszert rendkívüli körültekintéssel kell alkalmazni.

2. Szívgyógyászati készítmények

A DMD-ben szenvedő betegeknél javasolt teljes szívkivizsgálást végezni (beleértve az EKG-t, szívultrahangot, egyéb noninvazív képalkotókat, pl. MRI-t is) kora gyermekkortól kezdve, majd legalább kétévente 10 éves korukig. Ezt követően pedig évente, és folyadékretenció, illetve légszomj jelentkezésekor. A DMD női hordozói az átlagosnál nagyobb kockázatnak vannak kitéve a kardiomiopátia kialakulása szempontjából.

Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlókkal, angiotenzinreceptor-blokkolóval (ARB) és béta-blokkolóval végzett kezelés lelassíthatja a szívizom károsodásának lefolyását DMD-ben, ha a gyógyszeres kezelést azonnal megkezdik, amint a szívultrahangon rendellenességek jelennek meg, de még mielőtt a tünetek jelentkeznének.

3. RNS Exon-skipping (exonkihagyás) kezelés

A Duchenn-betegséget a disztrofin gén genetikai mutációja okozza. A DMD-t deléciók, duplikációk, pontmutációk vagy korai stopkodonok okozzák a disztrofint termelő génben, amely fehérje stabilizálja az izomsejtmembránokat és támogatja az izomösszehúzódásokat. E fehérje nélkül idővel izomhegesedés, -gyulladás és végül -sorvadás alakul ki. Az X kromoszómához kötött betegségben szenvedő fiúk életük első néhány évében gyakran normálisan fejlődnek, de kb. 4 éves kor körül a disztrofin hiánya észrevehető mozgási tüneteket okoz. Leggyakrabban genetikailag a normális mozgáshoz hiányzó disztrofin fehérjét kódoló gén egy vagy több exonja (a gén részei) hiányzik, ami hibákat okoz az előállításra vonatkozó utasításokban. Ez azt eredményezi, hogy a szervezet nem tud elegendő mennyiségű – vagy semmilyen – működő disztrofin fehérjét előállítani. Az exonkihagyás terápia célja, hogy lehetővé tegye a szervezet számára, hogy a disztrofin fehérjéből rövidebb formát hozzon létre.

2016 szeptemberében az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) gyorsított jóváhagyást adott az Eteplirsennek, egy olyan exonkihagyó gyógyszernek, amelyről kimutatták, hogy növeli a disztrofinszintet azoknál a betegeknél, akiknél a disztrofin gén mutációja alkalmas az 51-es exon kihagyására.

Az Ataluren (más néven PTC124) egy orálisan beadható gyógyszer mutációk okozta genetikai hibák kezelésére, amely lehetővé teszi a „stop” mutáció megkerülését és a fehérjeszintézis folyamatának folytatását egy működő fehérje előállításához, amit számos vizsgálatban igazoltak. Ez a megközelítés a becslések szerint a DMD/BMD-ben szenvedő betegek 10-15%-a számára előnyös, akik ilyen jellegű mutációkat hordoznak. (A BMD a Becker-féle izomdisztrófia rövidítése.) Az Ataluren az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban engedélyezett DMD-ben szenvedő 2 éves és idősebb betegek kezelésére. Nem könnyen tolerálható szerekről van szó, az Ataluren leggyakoribb mellékhatása a hányás. Egyéb mellékhatásai is lehetnek még: étvágycsökkenés, fogyás, fejfájás, magas vérnyomás, köhögés, orrvérzés, émelygés, felső hasi fájdalom, puffadás, hasi diszkomfortérzés, székrekedés, bőrkiütés, végtagfájdalom, izom-csontrendszeri, mellkasi fájdalom, vér a vizeletben, akaratlan vizelés és láz.

2019 decemberében az FDA jóváhagyta a Vyondys 53-at, 2020 augusztusában pedig a Viltepso nevű „exonkihagyó” gyógyszereket. Mindkettő a DNS 53. exonját célozza meg, és alkalmas olyan személyek kezelésére, akiknél pont ez a mutáció található meg. Ez a DMD-s betegek akár 8%-án is segíthet.

4. Mikrodisztrofin génterápia

A Duchenne-féle izomdisztrófia (Duchenne-féle izomdystrophia) progressziójának lassítását vagy megállítását célzó fontos fejlesztési megközelítés a génterápia. A génterápia mögött meghúzódó tudomány jelentősen eltér az RNS-exonok kihagyásától. Ahelyett, hogy kijavítaná a disztrofin gén hiányzó vagy sérült exonjait, a gén egy különálló, potenciálisan funkcionális változatát kívánja szállítani, hogy átvegye az esszenciális disztrofin fehérje előállítását.

Ha a terápia az izomsejteket e hiányzó fehérje termelésére készteti, az hatékonyan gyógyítja az állapotot. Sajnos a disztrofint kódoló gén nagy méretű, ami megnehezíti a beilleszthetőségét a jelenlegi génterápiás vektorokba. A legújabb kísérletes gyógyszer olyan megoldást alkalmaz, amely a disztrofin gént „mikrodisztrofinná” vágja le. Ez egy kisebb, de potenciálisan működőképes mikrodisztrofin gén.

2020 júniusában a Columbus állambeli Nationwide Children’s Hospital kutatói ígéretes eredményekről számoltak be, olyan fiatal DMD-betegeket kezeltek génterápiás módszerrel, akik közül még egyikük sem kezdte el a kortikoszteroid-kezelést. Egyetlen intravénás dózis beadása után egy évig követték a résztvevőket, hogy felmérjék a biztonságot, a mikrodisztrofin-expressziót az izombiopsziákban és a motoros készségek funkcionális eredményeit.

Az eredmények szerint a terápia jól tolerálható volt, és a biopsziás eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők mikrodisztrofint termeltek, és elkezdték az elképzelhetetlent – visszaszerezni az elveszett motoros funkciókat. Ez a terápia nagy lépést jelenthet afelé, hogy érdemi kezelést kapjanak az érintett gyerekek.

Kiegészítő terápiák

1. Segédeszközök

A DMD-ben szenvedők számára fontos kiegésztők a mozgást segítő ortopédiai merevítők, más néven ortézisek, melyek támogatják a bokát és a lábfejet, de akár felnyúlhatnak a térd fölé is. A boka-láb ortéziseket néha éjszakai viseletre írják fel, hogy a láb ne mutasson lefelé, és az Achilles-ínt megfeszítve tartsa, miközben a gyermek alszik.

Bár a gyermek és a szülei retteghetnek a tolószéktől, mint a fogyatékosság szimbólumától, a legtöbb ember úgy találja, hogy amikor elkezdik használni, valójában mozgékonyabbak, energikusabbak és függetlenebbek annál, mint amikor segítség nélkül próbálnak járni. Egyéb mobilitást és helyváltoztatást is támogató segédeszközök segíthetik a szülőket és a gondozókat. A legegyszerűbb segédeszközök közé tartozik a tolószékbe való be- és kimozdulást segítő transzfertábla. Hasznosak lehetnek a mechanikus liftek, zuhanyszékek és elektronikus ágyak is.

2. Diéta

Azoknál, akik elektromos kerekesszéket használnak, és kortikoszteroidokat szednek, vagy nem túl aktívak, a túlzott súlygyarapodás problémát jelenthet. Ilyenkor a kalóriabevitelt némileg korlátozni kellene a súlycsökkentés érdekében, mivel az elhízás nagyobb terhelést jelent az amúgy is legyengült vázizmokra és a szívre. Az orvosok azt találták, hogy az alacsony kalóriatartalmú étrendnek nincs káros hatása az izmokra.

A mozgásszegénység, mozdulatlanság és a gyenge hasizom kombinációja súlyos székrekedéshez vezethet, ezért javasolt folyadékban és rostban gazdag, friss gyümölcsöket és zöldségeket tartalmazó étrend. A szteroidokat szedő egyéneknek és a szívproblémákkal küzdőknek étrendjük nátriumtartalmának korlátozására is szükségük lehet.

Ezek is érdekelhetik

3. Tápszonda

A DMD-ben szenvedő betegeknél dysphagia (nyelési nehézség) is kialakulhat. Nyelési zavar gyanúja esetén a pácienst nyelési vizsgálatra majd beszéd- és nyelvterapeutához kell irányítani. Abban az esetben, ha a beteg súlycsökkenést, kiszáradást, alultápláltságot, sorozatos félrenyelést és mérsékelt vagy súlyos nyelési nehézséget tapasztal, a betegnek gasztrosztómás szondára lehet szüksége (egy közvetlenül a gyomorba helyezett tápszonda).

4. Pszichológiai segítség

A Duchenne-féle izomdisztrófiában szenvedőknél kognitív és viselkedési zavarok is jelentkezhetnek. A feltehetően tanulási zavarral küzdő DMD-s gyermeket gyermekpszichológus vagy neuropszichológus segítheti. A DMD az autizmus spektrum zavarok, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, a szorongás és a depresszió megnövekedett előfordulási arányával jár, amelyek szintén megfelelő orvosi kezelést igényelhetnek.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosDr. Balogh Andrea, gyermekorvos

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos és Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Fájdalomcsillapítás Fájdalomcsillapítás

Mit érdemes tudni a fájdalomcsillapító kenőcsökről, krémekről, gélekről?

Szívinfarktus Szívinfarktus

Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?

Mi a mikrokimérizmus?

A mikrokimérizmus az egyik egyedtől származó sejtek jelenléte egy másik genetikailag különálló egyedben. A természetes mikrokimérizmus fő oka a...

Xanthomák - Helyi koleszterin...

A xanthomák (xantómák) helyi koleszterin-, illetve zsírlerakódások a szervekben. Leggyakrabban a bőr érintett, ahol vörös, sárga vagy sárgásbarna...

Gyermekkori izomelhalás (Duchenne...

A Duchenne-féle izomdystrophia (DMD) az izomsejtek fokozatos pusztulásával járó veleszületett, örökletes betegség. Az izomsejtek helyét az...

Zente egészségéért összefogott az...

Néhány hét alatt gyűlt össze az izomsorvadásban szenvedő 1,5 éves kisfiú részére a létfontosságú kezeléséhez szükséges 700 millió forint...

Izomsorvadás - Az orvos válaszol

Izomsorvadást állapítottak meg nálam gyermekkoromban. Később elestem, eltört a térdem, és a gipsz legyengítette még jobban a lábamat, azóta nem...

Izomsorvadás

Az izomsorvadást az izomerő gyengülése és kiesése okozza, melynek különböző kórképek lehetnek az okozói. A tüneteket kiválthatja örökletes...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.