Az orrdugulás okai gyermekkorban

WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos frissítve:

A gátolt orrlégzés gyakori panasz gyermekkorban, számos olyan lehetséges kiváltó okkal, ami kifejezetten a gyermekek körében jellemző kórkép. Az akut, rövid ideig tartó orrdugulást leggyakrabban nátha okozza és általában otthon is kezelhető, a tartós panaszok kivizsgálásához érdemes gyermek fül-orr-gégészhez fordulni.

A gyermekkori orrdugulás olykor nehezen felismerhető

Az orrdugulás felismerése könnyebb, ha orrfolyás jelenik meg, akár vízszerű, akár sűrűbb orrváladék formájában, a gyerek gyakran szipog vagy szörcsög, esetleg gyakran dörzsöli az orrát. Ilyenkor a szülőnek akkor is feltűnik a nehezített orrlégzés, ha a gyermek életkorából adódóan nem képes jelezni, kifejezni a problémát.

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor más tünetekből lehet következtetni az orrdugulásra.

  • Szájlégzés: a csecsemő és a kisgyermek nyugalomban, vagy alvás és játék közben is nyitott szájjal lélegzik.
  • Tompább beszédhang: a gyermek hangja „orrhangúvá” válhat.
  • Horkolás, hangosabb légvétel alvás közben: különösen tartós orrdugulás vagy orrmandula-megnagyobbodás esetén.
  • Nyugtalan alvás: a gyermek éjjelente gyakran felébred, forgolódik, és reggel fáradtabbnak tűnhet, nappal nyűgösebb.
  • Szaglás romlása.
  • Csecsemőknél táplálási nehézség: szoptatás vagy cumisüvegből történő etetés közben a baba gyakran megszakíthatja az evést, hogy száján át tudjon levegőt venni.

A tartós szájlégzés, a rendszeres horkolás vagy az alvás közbeni légzésszünetek orvosi kivizsgálást indokolnak, mert a háttérben az orrmandula megnagyobbodása vagy más, a légzést akadályozó állapot is állhat.

Az orrdugulás lehetséges okai gyermekkorban

Náthás betegségek

Az orrdugulás leggyakoribb oka gyermekkorban is a fertőzéses eredetű nátha (rhinitis). A nátha tulajdonképpen heveny orrnyálkahártya-gyulladás, a gyulladás maga váltja ki a nyálkahártyák duzzanatát és a légutak beszűkülését az orrban. A fertőzéses eredetet valószínűsíti, ha orrfolyás, tüsszögés, esetleg láz társul a gátolt orrlégzéshez. A közösségbe kerülő bölcsődés, óvodás korú és kisiskolás gyermekeknél különösen gyakran jelentkezhet, az őszi-téli időszakban akár egymást is érhetik a náthás időszakok. Egy szezonban 6-7 náthás megbetegedés nem ad okot aggodalomra, normálisnak tekinthető. Szövődményeként kialakulhat akut orrmelléküreg-gyulladás, ami hetekig tartó panaszokat okozhat.

A nátha lehet allergének által kiváltott, allergiás eredetű rhinitis is. Gyermekkorban is gyakori, és tünetei között az orrdugulás mellett orrfolyás, (esetleg hullámokban jelentkező) tüsszögés, orr- és szemviszketés is jelentkezhet. A légúti allergia jellemzően óvodás kortól kezdődően jelentkezik. Ha egyik vagy mindkét szülő allergiás, akkor mindenképp gondolni kell gyermeküknél is az öröklött hajlamra. Az allergiás eredetre utalhatnak a visszatérő vagy tartós panaszok, különösen, ha azok meghatározott évszakhoz vagy környezeti tényezőkhöz kapcsolódnak. Tavasztól őszig elsősorban a különféle pollenek, ősszel és télen pedig a beltéri penészgomba és a poratka allergia jelentkezhet, egy gyermek akár többmindenre is érzékeny lehet, szinte egész évben tüneteket produkálva.

Az orrmandula elváltozásai

Az orrmandula megnagyobbodása vagy a visszatérő mandulagyulladás ) gátolja az orrlégzést, a gyermekkori, tartós orrdugulás és szájlégzés gyakori oka. Jellemző tünete a szájlégzés, a nyitott szájjal alvás, horkolás és a nyugtalan alvás. A hangképzésre is hatással van, a tartósan fennmaradó szájlégzés pedig hosszú távú, maradandó elváltozásokat is okozhat: a fogazat és az arckoponya fejlődésére is kedvezőtlenül hathat. A megnagyobbodott orrmandula hozzájárulhat a fülkürt működési zavarához, gátolhatja a váladék kiürülését és az orrmelléküregek szellőzését, ezáltal visszatérő középfülgyulladásra és arcüreggyulladásra hajlamosít, vagy alvás alatti légzészavarokra.

A megnagyobbodott orrmandula a gyermek növekedésével fokozatosan visszafejlődik (kb. 9 éves korra), de ennek üteme egyénenként változó. A szövődmények kockázata miatt gyakran javasolják az orrmandula műtéti eltávolítását. Bár műtét nem minden esetben szükséges, a beavatkozás indokoltságát a tünetek, a vizsgálati leletek és az esetleges szövődmények alapján a fül-orr-gégész szakorvos határozza meg.

Idegen test az orrban

Gyermekkorban egy-egy apró tárgy (játékdarab, étel, kavics) nem csak a szájba, hanem az orrba is kerülhet. Ez gyakran nehezen észrevehető a szülő számára, szabad szemmel sem látható általában az idegen test, hanem csak fül-orr-gégészeti vizsgálat során derülhet rá fény. A nehezített orrlégzés mellett napokkal később jelentkeznek egyéb tünetek: egyoldali véres, illetve gennyes, bűzös orrfolyás.

Ha felmerül, hogy a gyermek valamit az orrába dugott, orvosi vizsgálat szükséges. Gombelem vagy mágnes orrba kerülése sürgős ellátást igényel, mert rövid idő alatt súlyos szövetkárosodást okozhat. Az idegen testet ne próbáljuk eszközzel, csipesszel vagy más tárggyal otthon eltávolítani, mert beljebb tolhatjuk!

Strukturális eltérések

Orrsövényferdülés - Gyermekkorban sem ritka, akár születés óta. Orrsövényferdülés esetén az orrdugulás általában egyoldali, vagy változó oldali, ugyanakkor az általa okozott panaszok enyhék, kockázata inkább a krónikus orrmelléküreg-gyulladás nagyobb kockázata.

Orrpolip - Gyermekkorban ritka, de visszatérő fertőzések, allergia vagy cisztás fibrózis esetén ebben az életkorban is kialakulhatnak orrpolipok. Jellemzően tartós, akár teljes orrdugulást, szagláscsökkenést okoz. Ilyenkor indokolt a szakorvosi kivizsgálás a lehetséges háttérbetegségek tisztázására.

Megnagyobbodott orrkagyló - Tartós gyulladással járó állapotok (allergiás nátha, orrmelléküregek gyulladása) vagy orrsövényferdülés következtében kialakuló elváltozás. Az orrkagyló megnagyobbodása miatt a légutak beszűkülnek, gátolt orrlégzés alakul ki. Szükség esetén, szakorvosi mérlegelés alapján műtétileg kezelhető.

Krónikus orrmelléküreg-gyulladás - A melléküregek krónikus gyulladása gyermekkorban leggyakrabban allergiák, megnagyobbodott orrmandula vagy anatómiai szűkületek miatt alakul ki. Vezető tünete a nehezen szűnő orrdugulás, szaglásromlás, gyakran kíséri hátsó garatfali váladékcsorgás, és az arcban jelentkező nyomásérzés.

Fejlődési rendellenességek

Előfordulhatnak ritka anatómiai eltérések a gátolt orrlégzés hátterében. Ezekre majdnem mindig hamar fény derül, mivel már akár újszülött korban is panaszt okoznak.

  • choanalis atresia - az orr hátsó nyílásának lezáródása
  • az arckoponya rendellenes fejlődése
  • meningocele, meningoencephalocele - az agyhártya vagy az agy betüremkedése az orrüreg felé, beszűkítve a légutakat,
  • veleszületett daganatok (dermoid, teratoma, chordoma),
  • ciszták (nasoalveolaris- vagy nasopharyngealis cysta).

A csecsemőkorban jelentkező súlyos orrlégzési nehézség, különösen az etetés közben fellépő légzési probléma orvosi vizsgálatot tesz szükségessé.

Mit tehet a szülő orrdugulás esetén?

Amennyiben az orrdugulás akut megbetegedéshez, náthához kötődik és nem társulnak hozzá más, súlyos panaszok, akkor otthon is kezelhető. A cél elsősorban az orrlégzés megkönnyítése, a gyermek komfortérzetének javítása és a megfelelő folyadékbevitel biztosítása. A kezelés kulcsa az orrváladék távozásának elősegítése, ezzel a gyermek közérzete is javítható, de fontos az esetleges szövődmények kialakulásának megelőzése és a gyógyulás lerövidítése miatt is.

Az orr tisztítása életkoronként eltérő:

  • csecsemő- és kisgyermekkorban orrszívás
  • igyekezzünk minél hamarabb megtanítani gyermekünket a helyes orrfújásra
  • sóoldatos orrspray alkalmazható a váladék fellazítására és az orr tisztításának megkönnyítésére
  • a bőséges folyadékfogyasztás elősegíti az orrváladék ürülését, segít megelőzni a kiszáradást
  • a szoba levegője legyen tiszta, irritáló anyagoktól (pl. dohányfüst) mentes, a lakás rendszeres szellőztetése ajánlott
  • az enyhén párás és kellemes hőmérsékletű levegő biztosítása hasznos, a túlzott párásítás nem szükséges
  • gyógyszeres orrspray-k életkornak megfelelően szükség esetén alkalmazhatóak, de szigorúan csak a betegtájékoztató előírásainak megfelelő ideig, a nem megfelelőek használt orrspray veszélyes lehet! Ezek a készítmények tartós vagy túl gyakori használat esetén maguk is fenntarthatják, illetve súlyosbíthatják az orrdugulást.

Tartós orrdugulás, rendszeres szájlégzés esetén mindenképp érdemes kivizsgáltatni a panaszok okát, különösen, ha akadályozza az alvást vagy a táplálkozást. Súlyos panaszok (pl. véres, gennyes orrfolyás) vagy kísérőtünetek (láz, stb.) esetén mielőbb keressenek fel orvost! Orvosi vizsgálat indokolt akkor is, ha az orrdugulás tíz nap után sem javul, javulást követően ismét rosszabbodik. Nehézlégzés, a gyermek általános állapotának jelentős romlása, kiszáradás jelei esetén szintén orvosi ellátás szükséges.

WEBBeteg - Lektorálta Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Vas Felícia Emese

Dr. Vas Felícia Emese

Csecsemő- és gyermekgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest

Cikkajánló

Orrdugulás
Az orrüreg egy rendkívül összetett szerv, mely lehetővé teszi a levegő áthaladását a tüdő felé, és ez alatt a 0,1 mp alatt felmelegíti, párásítja és megtisztítja az áthaladó levegőt. Ehhez viszont ép strukturális és funkcionális viszonyok szükségesek, hogy az orr megfelelően szeleljen, vagyis átjárható legyen.