Tengeri hínárok, moszatok, algák - érdemes fogyasztani?
megjelent:
A tengeri hínárokat Kelet-Ázsiában és Dél-Amerikában évszázadok óta termesztik és fogyasztják, azonban a nyugati társadalomban étrend-kiegészítők formájában és élelmiszerként csak az utóbbi évtizedekben kezdtek egyre nagyobb népszerűségre szert tenni.
A moszatok, más néven algák és a hínárok nem rendszertani kategóriák, köznyelvi elnevezésük a hagyományon alapul. Különböző, vízhez kötődő, fotoszintézisre képes élőlények csoportjáról van szó. A hínár megnevezéssel főleg többsejtű, telepes felépítésű fajokat illetnek, de a három elnevezést a köznyelvben gyakorta egymás teljes szinonimájaként is használják. (A hínárhoz sorolják a magasabb rendű, vízi, aljzathoz rögzült, vízben úszó vagy lebegő virágos növényeket is, de cikkünkben ezekről nem lesz szó, a hínár elnevezés alatt itt csak a moszatokat értjük.)
A tengeri moszatok felépítése
A moszatok egyszerű felépítésű, vízben élő, fotoszintetizáló élőlények, vannak köztük egy- és többsejtű fajok is. Találkozhatunk néhány milliméteresekkel, és több száz méteres telepeket alkotó fajokkal is.
Jellemzőik élelmiszerként
Mikrotápanyagban gazdag élelmiszernek számítanak. Az emberi fogyasztásra alkalmas hínárok összetétele függ többek között a típustól (barna, vörös vagy zöldmoszat), valamint a termesztés pontos helyétől és a környezeti tényezőktől is.
Alacsony szárazanyag-tartalommal rendelkeznek, ezért könnyen emészthetőek. Megtalálhatóak bennük szénhidrátok, elsősorban poliszacharidok, valamint fehérjék, esszenciális aminosavak és polifenolok, emiatt kiváló antioxidánsok. Zsírtartalmuk bár alacsony, mégis ennek nagy része többszörösen telítetlen zsírsav (PUFA, pl. omega-3 és omega-6), amelyek segítik az ideális vérzsírértékek fenntartását. Jó élelmirost-források, rosttartalmuk több mint fele emészthető, azaz vízben oldódó rostokból áll.
Vitamin- és ásványianyag-tartalmuk kiemelkedő
Gazdag forrásai a vitaminoknak: B-vitamin-család, C-vitamin, E-vitamin, A-vitamin található meg bennük. Vízi élőlények lévén a tengerből nagy mennyiségű ásványi anyagot vesznek fel teljes felületükön keresztül. Szárazanyag-tartalmuk fajtól, élőhelytől és évszaktól függően kb. 8-40%-a ásványi elem, többek között esszenciális ásványi anyagok, mint a nátrium, kalcium, magnézium, kálium, klorid, szulfát, foszfor, valamint mikroelemek, például jód, vas, cink, réz, szelén, molibdén, fluor, mangán, bór, nikkel, kobalt.
Növények közül az algákban található meg a legtöbb jód, és kiemelkedő a vastartalmuk is, ugyanakkor belőlük kevésbé jól szívódik fel a vas, mint az állati eredetű ételekből. Más értékes vegyületeket és a káros szabad gyököket megkötő antioxidánsokat is kimutattak az algákból: karotinoidokat, flavonoidokat, klorofillt, nukleinsavakat (RNS, DNS), egyes fajokban (pl. Spirulina alga) zeaxantint, luteint.
Tengeri hínárok fajtái
A legismertebb a zöld alga, de előszeretettel fogyasztják a vörös- és barnamoszatokból előállított élelmiszereket és ételeket, mint például salátát, levest, ragus ételeket, turmixokat is. A vörösmoszatok közé tartozik a főként Ázsiában népszerű sushihoz használt nori alga, valamint az agaragar. A vörösmoszatok a mélyebb, melegebb tengereket kedvelik, közepes méretű telepeket alkotnak. A zöldmoszatok legtöbb képviselője az édesvizekben lelhető fel, és csak a vízfelszín közelében telepednek meg. Ebbe a csoportba tartoznak az ismert mikroalgák, mint a Spirulina, valamint a Chlorella, és a tengeri saláta is. A legnagyobb méretűek a barnamoszatok, amelyek a tenger mélyebb rétegeiben is megélnek. Barnamoszat például a wakame, illetve a kombu.
Szerepük a növényi étrendben
Vegetáriánusok számára a tengeri hínárok ideális aminosavösszetételük miatt jó fehérjeforrásként szolgálhatnak, de önálló tápanyagforrásként nem állják meg a helyüket.
Magas B12-vitamin-tartalmuk ellenére nem jó belőlük e vitamin felszívódási hatékonysága, ennek pótlásáról gondoskodni kell a vegánoknak, növényi étrenden élőknek.
A tengeri vörösmoszatokból nyert sűrítő, gélképző anyaggal, az agaragarral a zselatin helyettesíthető.
Étrend-kiegészítőként
A mikroalgakészítmények nagy népszerűségnek örvendenek hazánkban is. Étrend-kiegészítőként vásárolhatjuk meg, ezért fontos szem előtt tartani, hogy emberekben igazolt gyógyhatással nem rendelkeznek. Az algatartalmú étrend-kiegészítőket a magas jódtartalom miatt pajzsmirigy-túlműködés esetén nem szabad szedni. Érdemes körültekintően megvásárolni egy adott terméket, ugyanis a nem megfelelő algatermesztés és -feldolgozás során más mikrobákkal, bizonyos nehézfémekkel és toxinokkal lehetnek szennyezettek az algák. Daganatos megbetegedések megelőzésére, kezelésére nem alkalmazhatóak. Az alga-étrendkiegészítők fokozhatják az immunrendszer működését, ezért autoimmun betegségben szenvedők számára nem ajánlott a fogyasztásuk.
Felhasználásuk
Változatos növények, széles körű felhasználási lehetőséggel. Alkalmazzák az élelmiszeriparban különböző élelmiszer-összetevőkként, mint például ételszínezékként, állományjavítóként, mezőgazdaságban takarmányozásra, műtrágyagyártásra, kozmetikai iparban krémek, szappanok összetevőjeként, gyógyszeriparban sebkezelő termékekként.
Mielőtt mikroalga-tartalmú étrend-kiegészítő szedése mellett dönt, kérdezze meg kezelőorvosát, és egyeztessen az esetlegesen szedett gyógyszerek melletti alkalmazhatóságáról. Egészségvédő, betegségmegelőző hatásuk igazolására még nem áll rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű, embereken végzett kutatási adat.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
