• Az egészséges diéta alapjai

        Szerző: Hypertonia – Dr. Benczúr Béla

        Az ateroszklerózis, vagyis az érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri betegségek, különösen a koszorúér-betegség jelenti változatlanul a vezető halálokot világszerte. A szív- és érrendszeri betegségek a férfiakat és a nőket egyaránt érintik.

        Európában a 75 évnél fiatalabb populációban mintegy 40 százalékban szív- és érrendszeri okok állnak a halálozás mögött. Bár a fejlettebb országokban csökken a szív- és érrendszeri eredetű halálozás, Közép- és Kelet- Európában, beleértve hazánkat is, változatlanul magas.

        Mi a jelentősége a szív- és érrendszeri prevenciónak?

        Magas vérnyomás és életmód

        A keringési betegségek okozta halálesetek 10 százalékánál, a magas vérnyomás is az okok között szerepel. A probléma leginkább az idősebb korosztály számára jelent veszélyt: a 65 év felettiek 40 százaléka szenved magas vérnyomásban. Magas vérnyomás és életmód>>

        A bevezetőben említettek miatt kiemelt jelentősége van a megelőzésnek, amely igen hatékony módszer, hiszen a rizikófaktorok befolyásolásával a koszorúér-eredetű halálozást a felére lehetne csökkenteni, míg a hatékony kezelés 40 százalékos kockázatcsökkenést eredményezne. A megelőzést szolgáló erőfeszítéseknek élethosszig kell tartaniuk, a születéstől kezdve (vagy már korábban is) a nagyon idős korig. A teljes népességre vonatkozó, illetve a nagy rizikójú egyénekre koncentráló stratégiáknak ki kell egészíteniük egymást. A kizárólag a nagy kockázatra szorítkozó prevenció kevésbé hatékony, az egészséges életmóddal kapcsolatos széles körű oktatás a legjobb betegségmegelőzési program.

        Életmód és egészség

        Az orvosok igen gyakran emlegetik a nem-gyógyszeres kezelést, az életmódváltást. Ennek jelentőségét nem lehet eleget hangsúlyozni, semmilyen gyógyszeres kezelés nem lehet enélkül kellően hatékony, míg a megfelelő, életvitelszerű életmódváltás önmagában is sokat segíthet a szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében.

        Az életmódváltás magában foglalja az egészséges étrendet, a rendszeres testmozgást, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülését és a testsúlycsökkentést. Emellett a rendszeres szűrővizsgálatoknak kiemelt jelentősége van, még tünetmentes, „látszólag” egészséges állapotban, hiszen a magas vérnyomás, a kóros vérzsíreltérések nem okoznak panaszokat, nem véletlenül emlegetik őket „néma gyilkos”-ként.

        Hirdetések

        Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) módszertani ajánlása alapján az egészséges étrend legfőbb összetevői a következők:

        • A telített zsírsavak fogyasztása a teljes energiabevitel 10 százalékát ne érje el, helyette többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása javasolt. Az Amerikai Szívtársaság még ennél is kevesebb, 7 százalék alatti arányban határozza meg a telített zsírsavak fogyasztását.
        A zsigeri zsírok veszélye

        Sutba dobhatjuk a BMI-t, mint mérőszámot! Legalábbis az egészségi kockázatok szempontjából sokkal pontosabb mutató a testzsír-százalék. A zsigeri zsírok veszélye - Így szabaduljon meg tőlük!>>

        • A transz-zsírsavak fogyasztását le kell szorítani a lehető legkisebb mértékre: feldolgozott élelmiszerekből származó transz-zsírsavakat lehetőség szerint egyáltalán ne fogyasszunk, és természetes forrásból is csak a teljes energiafogyasztás 1 százalékánál kevesebbet.
        • A napi sófogyasztást 5 g/nap alá kell csökkenteni!
        • A napi javasolt rostfogyasztás 30–45 g, főleg teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldség, gyümölcs formájában.
        • Napi 200 g gyümölcs fogyasztása javasolt (2-3 alkalommal).
        • Napi 200 g zöldség fogyasztása javasolt (2-3 alkalommal).
        • Hetente kétszer fogyasszunk halat, ebből az egyik alkalommal olajos halat!
        • Az alkoholfogyasztás korlátozása javasolt: férfiaknak naponta 2 pohár (20 g/nap), illetve nőknek naponta 1 pohár (10 g/nap).
        Veszélyes lehet a szénhidrát-mentes életmód?

        Táplálkozási szakértők ajánlása szerint – mint annyi minden esetében – a szénhidrátokkal (és a róluk való teljes lemondással) is ajánlatos csínján bánni: egy kísérlet szerint, negatív egészségügyi következményekkel járhat a szénhidrátok teljes mellőzése. A szénhidrát-mentes életmód veszélyeket rejt?>>

        Nem a zsír a fő ellenségünk

        A koleszterin-, illetve zsírfogyasztással kapcsolatos álláspontok sokat változtak az elmúlt évtizedekben. A 70-es évek végén az Egyesült Államokban „hadat üzentek” a zsír- és koleszterinfogyasztásnak, mondván, ha kevesebb zsírt eszünk, megvédhetjük magunkat a szívrohamtól.

        A marhasült és a tojás eltűnt a tányérokról, felváltották őket a könnyű joghurtok, a gabonamagvak és a sajtízű ropogtatnivalók. Ugyanakkor a kieső energia pótlására az egészségesnek gondolt, könnyebben emészthető szénhidrátok kerültek előtérbe, és Amerika elkezdett hízni. Ráadásul ma az amerikai populáció betegebb, mint valaha. A fokozott mértékű szénhidrátfogyasztás – főleg a finomított cukrok – ugyanis súlynövekedéshez vezet, hiszen a szervezetet arra ösztönzi, hogy zsírok formájában raktározza a kalóriát, ugyanakkor további éhséget gerjeszt.

        Az obezitás járványszerű terjedése kedvezett a diabétesz kialakulásának, ezáltal a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása 1980–2012 között 166 százalékkal nőtt. Minden tizedik amerikai diabéteszes, és bár a szívbetegségek száma csökkent, de ez sokkal inkább a jobb sürgősségi ellátásnak, a dohányzás visszaszorításának és a koleszterincsökkentő gyógyszereknek köszönhető, változatlanul a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot az Egyesült Államokban is, ráadásul minden harmadik amerikai túlsúlyos vagy elhízott.

        Hasznos tippek a koleszterinszint csökkentéséért

        A megfelelő táplálkozás és a testmozgás segít a koleszterinszint normalizálásában. Ezek az első lépések nemcsak a megelőzésben, de a kezelés során is. A koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek nem helyettesítik az egészséges életmódot és táplálkozást, sem az egészséges életmód és táplálkozás nem helyettesíti a orvos által elrendelt gyógyszeres kezelést. Hasznos tippek a koleszterinszint csökkentéséért>>

        Jó és rossz koleszterin

        Azóta nagyon sokat bővült a tudásunk, megismertük a „rossz” vagy ártó koleszterin (LDL-koleszterin, kis sűrűségű lipoprotein) és a „jó” vagy védő koleszterin (HDL-koleszterin, nagy sűrűségű lipoprotein) fogalmát. Az LDL-koleszterin lecsökkentése jelenti a prevenció és a terápia elsődleges célját, mivel az emelkedett LDL-szint szoros összefüggést mutat a szív- és érrendszeri események (szívroham, halálozás) kockázatával. A HDL-koleszterin segíti az LDL-koleszterin eltávolítását a véráramból és az érfalakból. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása emeli az LDL-koleszterint, igaz a HDL-koleszterin szintjét is.

        Mai tudásunk szerint az LDL-koleszterin részecskék sem egységesek: a nagyobb méretű, kevésbé sűrű LDL részecskék kevésbé veszélyesek, mint a kicsi, sűrű LDL-partikulumok. Utóbbiak nehezen távolíthatók el a keringésből, nehezen kötődnek a májsejtek felszínén található, az eltávolításukat végző LDL-receptorokhoz. Az LDL „ragadós”, könnyen kitapad az érbelhártya (endotél) felületéhez, sőt azon át is juthat, könnyen oxidálódik, majd ezt az oxidált LDL-t a keringésből idejutó falósejtek bekebelezik, kialakul a habos sejt, mely az érelmeszesedés kezdeti, legfontosabb lépése. A kicsi, sűrű, az érelmeszesedést segítő LDL-részecskék számát növeli a telített zsírsav-fogyasztás mellett a túlzott szénhidrát-fogyasztás is.

        Omega-3 zsírsavak

        Ezzel szemben a növényi eredetű, telítetlen zsírok, (pl. az olívaolaj), illetve a mélytengeri halakból (pl. lazac) származó omega-3 zsírsavak, mint a mediterrán diéta alappillérei, kifejezetten védő hatást nyújtanak a szívbetegségekkel szemben. Tekintettel arra, hogy hazánkban a tengeri halak fogyasztása alacsony, a heti két alkalommal (300 g/hét) javasolt gyakoriságot nem éri el, növelni kellene az omega-3 zsírsavak fogyasztását omega-3 zsírsavakban gazdag táplálékkal vagy étrend-kiegészítőkkel (például a korszerű krillolaj). Több tucat nemzetközi szervezet fogalmazott meg az omega-3 zsírsav fogyasztásra vonatkozó ajánlást.

        Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavak, a sejtmembrán alkotóelemei, alapvetően meghatározzák annak megfelelő működését, áteresztőképességét. Az omega-3 zsírsavak közé az ALA (alfa-linolénsav), az EPA (eikozapentaénsav) és a DPA (dokozapentaénsav) sorolható. A szervezet nem képes ezen esszenciális zsírsavakat előállítania, vagy nem a kellő mennyiségben, ezért a táplálékunknak kell azokat tartalmaznia.

        Omega-3 zsírsavak

        A halolaj esetében régóta ismert, hogy serkenti az agyműködést és jót tesz a szívünknek és az érrendszerünknek is. A híres-neves omega-3 zsírsavval kapcsolatos pozitív hatások közül amerikai kutatók nemrég azt vették górcső alá, hogyan képes ez a vegyület a diabéteszesek krónikus gyulladásait is enyhíteni. Omega-3 zsírsavak: így csökkentik a gyulladást>>

        A legfőbb omega-3 zsírsav források:

        • hidegtengeri halak (lazac, tonhal, szardínia),
        • algák, krill,
        • bizonyos növények (lenmag, diófélék).

        Minél magasabb az omega-3-index (EPA-DHA százalékos értéke a vérben), annál nagyobb a szív- és érrendszeri védettség.

        Kinek ajánlott a fokozott omega-3-bevitel?

        Főleg 35 év felett

        • alacsony halfogyasztás esetén,
        • egészségtelen életmód (dohányzás, mozgásszegény életmód, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, nagymértékű leterheltség, stressz) esetén,
        • elhízás (BMI>30 kg/m2) esetén,
        • szív- és érrendszeri betegségek esetén, orvosával való konzultációt követően, illetve ezen betegségek családi halmozódása esetén,
        • emelkedett koleszterinszint, 6,5 mmol/l alatti érték esetén (6,5 mmol/l feletti érték esetén konzultáljon orvosával),
        • csökkent HDL-szint (férfiaknál 1,0, nőknél 1,3 mmol/l-nél alacsonyabb) esetén,
        • emelkedett trigliceridszint, 4,5 mmol/l alatti érték esetén (4,5 mmol/l fölötti érték esetén konzultáljon orvosával).
        Krill

        A krill, vagy világító rákok, a rákok altörzsébe és a felsőrendű rákok osztályába tartozó család. A világító rákok fontos tagjai a zooplanktonnak, főleg mint táplálék jelentősek a sziláscetek, manták, bálnafélék, fókák és néhány tengerimadár-faj számára. A krill norvég szó, halivadékot jelent. A világító rákok a világ minden óceánjában előfordulnak. A tápláléklánc sarkköve, mely a lánc legalján álló növényi planktonnal (fitoplankton) és a nála kisebb állatokkal táplálkozik és ezek anyagait teszi fogyaszthatóvá a krillen élő jóval nagyobb szervezetek számára.

        A krillhalászat elsősorban a déltengereken és a Japán körüli vizeken jelentős, évente 150-200 ezer tonna. Főbb felhasználási területei: vízinövények termesztése és víziállatok tenyésztése (akvakultúra), akváriumi haleledel, horgászcsali, gyógyszeripari alapanyag, mintegy tizedéből olajat készítenek.

        (forrás: Wikipedia)

        Az omega-3-források között is érdemes különbséget tenni. A hagyományos halolaj az omega-3 zsírsavakat trigliceridek formájában tartalmazza, melyek a vékonybélben az emésztés során alkotórészeikre bomlanak, majd elsősorban a májba transzportálódnak, növelve a szervezet energiaellátását és a zsírraktárakat. Ugyanakkor a krillolajban a fehérjéhez kötött omega-3 zsírsav könnyebben felszívódik, közvetlenül a szervezet sejtjeihez jut, beépül a sejtmembránba, és főleg az agy hasznosítja.

        A krillolaj-fogyasztás hasznát számos klinikai vizsgálat igazolta. A krillolaj erőteljesebben javította az omega-3-indexet a halolajhoz képest, egy másik vizsgálatban előnyösen befolyásolta a kóros lipidprofilt, beleértve az össz- és LDL-koleszterint, a trigliceridet, valamint a HDL-koleszterint. A krillolaj omega-3-forrásként igen hatékony kiegészítője az egészséges étrendnek, a legnagyobb hasznot nem a kialakult betegségek gyógyszeres kezelésénekkiegészítőjeként, hanem már a fiatal kortól hosszú távon megvalósuló egészséges életvitel részeként remélhetjük.

          Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer

         


        Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség

        A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről.

        A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében.

        A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz.

         

        (Dr. Benczúr Béla, a Magyar Artériás Stiffnes Társaság elnöke; Forrás: Hypertonia)

        Legutóbb frissült: 2015.04.28 07:38
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi okozhat torokfájást?

        Mi okozhat torokfájást?

        Dr. Osikóczki Orsolya

        A torokfájás egy tünet, melynek számos, rendkívül szerteágazó oka lehet.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        B8-vitamin - Miért fontos?

        A B8-vitamin (kolin) a B-komplex család tagja, vízoldékony vegyület, mely képes emulgeálni a zsírokat (lipotróp hatású). A kolin (az inozitollal (B9-vitamin) együtt) a lecitin egyik alkotóeleme, elősegíti a koleszterin és a zsírok felhasználását a szervezetben. Az emberi szervezet is képes előállítani ezt a vitamint.

        Mire utalhat a hirtelen hízás?

        Talán még azok sem szeretnének hirtelen nagy súlyt felszedni, akik kicsivel szeretnének gömbölydedebbek lenni. Bár a hirtelen fogyás sokkal riasztóbb, mint a testsúly gyarapodása, ez is jelezhet súlyos megbetegedést.

        Prediabétesz diéta: mit együnk, ha több a cukrunk a kelleténél?

        A prediabétesz állapot a cukorbetegség előszobájának is tekinthető, mivel ekkor a vércukorszint már a normál érték fölé emelkedett, noha még nem éri el a kóros értéket. Bár a prediabéteszben szenvedők aránya nem pontosan ismert, egy vizsgálat alapján minden harmadik brit felnőtt érintett és a CDC adatai szerint az USA-ban is hasonló az arány.

        Alkohol, dohányzás, koleszterin és az Alzheimer-kór

        Az Alzheimer-kór jellemzően időskorban kialakuló betegség. Változik a magatartás, beszűkül a gondolkodás - hétköznapi nyelven gyakran időskori elbutulásként szokták emlegetni.

        Érszűkület: diétás tanácsok a megelőzéshez és a betegséggel küzdőknek

        A szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében a legtöbb esetben érelmeszesedés (atherosclerosis) áll. Ez az elváltozás mindaddig nem okoz panaszokat, amíg a beszűkült átmérőjű vérerekben szabadon áramlik a vér. Azonban egy kisebb vérrög vagy a nagymértékű érelmeszesedés is már komoly következményeket okozhat (például szélütés, szívinfarktus), ezért fontos a kialakult betegségek megfelelő kezelése, melyben szerepet kap a helyes táplálkozás is.

        Diéta epekövesség esetén

        Az epekőképződést a túlzott zsírbevitel, valamint a csökkent élelmirost-fogyasztás segíti elő, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása viszont véd az epekőképződéssel szemben. Ha azonban már kialakult az epekő, az alábbi diétás tanácsok betartásával javíthatja állapotát és megelőzheti az újabb kövek kialakulását.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.