Probiotikumok mellé ajánlott a rostbevitel fokozása

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:

A probiotikumok és a rostok önmagukban is hasznosak a bélrendszer egészsége szempontjából, de együtt fogyasztva szinbiotikumot alkotnak, és sok esetben különösen kedvező a hatásuk.

A probiotikumok segítik a bélmikrobiom természetes egyensúlyának, a jó baktériumok és hasznos gombafélék egészséges mennyiségének megőrzését, enyhítik a hasi panaszokat, egyes bélbetegségek tüneteit, de az immunrendszer megfelelő működésének is részét képezik. Sokan használnak probiotikus termékeket antibiotikum kezelés után, mivel a gyógyszer a jó baktériumokat is elpusztítja a belekben.

Az élelmi rostok és rost-kiegészítők javítják a bélmozgást, segíti a salakanyagok távozását, ezáltal csökkentik a székrekedést, a bélbetegségek kialakulásának kockázatát, támogatják a súlycsökkentést, illetve jótékonyan hatnak a szénhidrát-anyagcserére és a koleszterinszintre is. Nőknek legalább napi 25 g, férfiaknak 38 g az ajánlott napi rostbevitel, egy átlagos magyar fogyasztása ezt nem éri el.

Miért előnyös az együttes fogyasztásuk?

A probiotikumokat és a rostbevitel növelését egyaránt javasolják az emésztési problémák megelőzésére és kezelésére. Kedvező hatásuk összeadódik, az emésztés folyamata kedvezőbb lesz, székrekedés esetén - a folyadékfogyasztás növelése mellett - a bélmozgás gyorsul.

A bélmikrobiom támogatásához ugyanakkor nemcsak a jó baktériumok és bizonyos gombafélék bevitele fontos, hanem azok megfelelő táplálása is – ebben játszanak kulcsszerepet a rostok. A rostokat alkotó oligoszacharidok nem gyorsan felszívódó szénhidrátok, hanem a vastagbélbe eljutva táplálják a jótékony mikroorganizmusokat, elősegítve azok szaporodását és a mikrobiom gyorsabb regenerálódását. Ezt nevezik prebiotikus hatásnak, a pre- és probiotikumokat együtt tartalmazó élelmiszereket és étrend-kiegészítőket pedig szinbiotikumoknak.

Vizsgálatok szerint ellenben a prebiotikus hatású gabonák fogyasztásával a rostanyag hatására gyorsabban nő a hasznos bélbaktériumok (például Lactobacillusok) száma, mint rostszegény étrend esetén.

Milyen formában fogyaszthatóak?

A probiotikumok fogyasztásának számos módja van:

  • megtalálhatóak a legtöbb joghurtban, kefirben, tejtermékben, erjesztett ételekben
  • étrend-kiegészítőként és gyógyszerként is elérhetőek tabletta, kapszula és szuszpenzió formájában

Nem minden rost egyforma, prebiotikumként például az inulin és a pektin a különösen kedvező hatású. Minden élelmi rost bevitele ajánlott, de különösen az alábbi formákban:

  • teljes kiőrlésű gabonakészítmények, korpás keksz, gabonapehely, hozzáadott cukor nélküli müzli
  • hüvelyesek, hagymafélék
  • banán
  • por és tabletta formájában is rendelkezésre állnak rostpótló készítmények, pl. útifűmaghéj (psyllium)

Mellékhatások, ellenjavallatok és tanácsok

A probiotikumok és a rost-kiegészítők leggyakoribb mellékhatása a gázképződés és puffadás. Hosszabb távon kedvezően hatnak a puffadásos tünetekre is, de hirtelen növelés esetén fokozódhat a gázképződés. Javasolt a rostbevitel fokozatos emelése.

Amennyiben növeli a rostbevitelt, különösen rost-kiegészítőt szedésével, fogyasszon hozzá elegendő mennyiségű folyadékot is. A rostok sok vizet vesznek fel, bőséges folyadékfogyasztás nélkül fokozzák a székrekedést.

Mind a probiotikumok fogyasztása, mind a rostbevitel növelése általánosságban biztonságos. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor fontos az orvosi konzultáció:

  • Súlyos bélrendszeri betegségek (pl. krónikus gyulladásos bélbetegségek) vagy irritábilis bél szindróma esetén nem mindegy, milyen probiotikumot szed, ezért orvosa segíthet a legmegfelelőbb törzsek kiválasztásában. Bakteriális fertőzések, súlyosan felborult bélflóra (pl. SIBO) esetén a prebiotikumok fogyasztása kerülendő, mivel azok a kórokozó baktériumtörzseket is táplálják. Nem szabad probiotikumok szedniük a súlyos immunhiányos betegségekben szenvedőknek.
  • A probiotikumok fogyasztása általában kúraszerűen javasolt, a rostpótló kiegészítők túlzott használata is okozhat panaszokat, ezért elsődlegesen élelmiszer formájában tanácsos fogyasztani ezeket. Orvosi indok nélkül nem szükséges különböző készítmények alkalmazása huzamos ideig.
  • Amennyiben nem múlnak el panaszai a kúra javasolt időtartama alatt, például székrekedése egy hétnél tovább fennáll, keresse fel orvosát. Amennyiben az emésztőrendszeri panaszok mellett más tünetek is jelentkeznek (fájdalom, láz stb.), ugyancsak fontos orvoshoz fordulni. Mind a probiotikumok, mind a rostok segítik az egészséges emésztést és kiegészítő kezelésként hasznosek lehetnek egyes egészségi problémák megelőzésében és kezelésében, ám megbetegedések kezelésére önmagukban nem alkalmasak.

(WEBBeteg - Cs.K., fordító, lektorálta Dr. Csuth Ágnes)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Kőmíves Csilla

Dr. Kőmíves Csilla

Gasztroenterológus, Endoszkópia

Budapest

Cikkajánló

Probiotikum
A probiotikumok azok a baktériumok, melyek együtt élnek velünk, de nem okoznak megbetegedéseket. A barátságos baktériumok segítik az emésztést, védik a szervezetet bizonyos ellenséges baktériumok ellen, azaz erősítik az immunrendszert.