A nyálkövesség okai, tünetei és kezelése

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos frissítve: 2021.06.13.

A nyálkövesség (sialolithiasis) fájdalommal jár, mely főként rágáskor jelentkezik. A kövek a nagy nyálmirigyekben képződhetnek, és megakadályozhatják a termelődő nyál szabad elfolyását. Méretétől és elhelyezkedésétől függően különféle terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre az eltávolítására.

Mennyire számít gyakorinak a nyálkövesség?

A betegség a népesség körülbelül 1-2%-ánál fordul elő. Általában (az esetek 65-95%-ában) a kövek az állkapocs alatti mirigyben alakulnak ki. A fültőmirigyben az esetek 5-20%-ában, a nyelv alatti mirigyben pedig az esetek 1-15%-ában képződnek.

Hogy néznek ki a nyálkövek?

A nyálkövek gyakran kalcium-foszfátból vagy kalcium-hidrogén-karbonátból állnak, alkotóelemeik egyike magnézium is lehet. A nyálkövek nagyon különbözőképpen néznek ki, színe lehet sárga vagy szürke, felületük sima vagy érdes, alakjuk gömbölyű vagy ovális. Méretük általában néhány mm és 2 cm között mozog, de ritkán előfordulhatnak ennél nagyobbak is.

A nyálkövesség tünetei

Mivel a nyálmirigyekben termelődő nyál szabad elfolyását a kövek megakadályozzák, duzzanat alakul ki. Az elváltozás elsősorban rágáskor okoz fájdalmat, mivel ilyenkor a nyáltermelés fokozódik, és a nyálkövek képezte akadály miatt a mirigy még inkább megduzzad.

Mi okozza a nyálkövek kialakulását?

Nyálkő akkor képződik, ha a nyál összetétele megváltozik, ami például a nyálmirigyek gyulladásakor fordulhat elő (az anyagcsere-betegségekben szenvedő emberek nyálának összetétele is eltér a normálistól).

A nyálmirigyek kivezetőcsöveinek szűkülete a nyál megrekedése miatt szintén nyálkövek képződéséhez vezethet. A szűkületet okozhatja egy korábbi gyulladás vagy a cisztás fibrózis (mucoviscidosis) nevű betegséggel járó probléma, a mirigyváladékok nagy sűrűsége. A mumpsz betegség során is beszűkülhetnek a nyálmirigyek kivezetőcsövei, és ezzel nő a nyálkő/nyálkövek kialakulásának kockázata.

Hogyan diagnosztizálható a nyálkövesség?

Forduljon orvoshoz, ha a fej-nyaki régióban tartós duzzanatot, illetve erős fájdalmat vagy egyéb tünetet észlel.

Az orvos először részletesen kikérdezi Önt kórtörténetéről (anamnézis felvétele). Az alábbi kérdésekkel és a rájuk adott válaszokból közelebb kerülhet a diagnózishoz:

  • Mióta állnak fenn a panaszai?
  • Rágás során fokozódnak-e a panaszai?
  • Korábban is tapasztalt-e már hasonló tüneteket?

Milyen vizsgálatokra van szükség?

Az orvos megvizsgálja a nyálmirigyeket, hogy tapintható-e duzzanat vagy keménység.

A biztos diagnózishoz ultrahangvizsgálatot (szonográfia) végez. Ez a vizsgálat más, hasonló tünetekkel járó betegségek fennállási lehetőségének kizárását is szolgálja - ilyen például a nyálmirigytályog (abszcesszus) vagy a nyálmirigy daganatos megbetegedései.

Néhány esetben úgynevezett szialográfiára van szükség. Ez egy olyan vizsgálat, melynek során a nyálmirigy kivezetőcsövébe kontrasztanyagot fecskendeznek, és röntgenfelvételt készítenek. Így meg lehet határozni a kő/kövek pontos elhelyezkedését. Ritkán további képalkotó vizsgálatok, így például computertomográfia (CT) vagy mágneses rezonanciás tomográfia (MRT) elvégzése is szükséges lehet.

A nyálkövesség kezelése

A megfelelő kezelési módot főként a kő, illetve kövek elhelyezkedése és mérete alapján választják ki. A kisebb köveket általában óvatosan kimasszírozhatók. Ha a kövek a nyálmirigy kivezetőcsövében, annak nyílásához közel helyezkednek el, akkor helyi érzéstelenítést követően a kivezetőcsövön ejtett apró bemetszésen keresztül eltávolíthatók.

Nagyobb kövek esetén két különböző terápiás eljárás áll rendelkezésre: a lökéshullám terápia és az endoszkópos eljárás.

  • Lökéshullám terápia során a nyálkövet tartalmazó mirigyre kívülről ultrahanghullámokat bocsátanak. Ezek összezúzzák a nyálkövet, általában olyan apró darabkákra, amelyek a mirigy kivezetőcsövén keresztül távozni tudnak a nyállal. Bővebben a lökéshullám terápiáról.
  • Endoszkópia során a nyálkövet tartalmazó mirigy kivezetőcsövébe egy parányi kamerát vezetnek be addig, amíg rajta keresztül láthatóvá válik a kő. Ezután egy kis fogó vagy egy kicsi kosárkaszerű eszköz segítségével a követ eltávolítják. Amennyiben szükséges, a nyálmirigy kivezetőcsövének átöblítésére és tágítására is sor kerülhet.

Nyálkövesség - prognózis, lehetséges szövődmények

A nyálkőképződéshez vezető alapbetegség megfelelő kezelése, valamint a kialakult nyálkő időben elkezdett kezelése esetén a prognózis jó, a betegség szövődmények nélkül gyógyul. Kezelés nélkül azonban genny képződhet (abszcesszus (tályog)), ami a vérmérgezés (szepszis) veszélyével fenyeget, ezért sürgős műtéti beavatkozást igényel.

Abban az esetben, ha ismételten nyálkövek képződnek, az érintett nyálmirigy eltávolítása javasolt.

Olvasson tovább! A fültőmirigy-duzzanat okai

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító;
NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Vérszegénység Vérszegénység

Milyen típusai léteznek? Mi okozhatja ezeket?

Liposzómás C-vitamin Liposzómás C-vitamin

Az őszi-téli hónapok beköszöntével előtérbe kerül az immunerősítés. (x)

Nyálmirigygyulladás - Okok, tünetek és kezelés

Szervezetünkben 3 pár nagy nyálmirigy található: kétoldalt a fülnél a legnagyobbak, a fültőmirigyek (parotis), az állkapocs alatt lévők...

Miért ne igyunk narancslevet a fogorvosok szerint?

Az általános orvosok dicsőítik a nedűben rejlő vitaminokat, és egyéb értékes növényi összetevőket. A fogorvosok azonban ennek ellenére...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.