A lökéshullám-terápia

Milyen betegségek, panaszok esetén lehet hasznos a lökéshullám-terápia? Hogyan történik maga a terápia? Milyen mechanizmus útján fejt ki pozitív hatást? Kb. hány kezelés múlva várható érezhető javulás? Van-e esetleg olyan betegség, állapot, amely mellett ellenjavallt az alkalmazása? Ki végezheti el a kezelést? Cikkünkben választ kap ezekre a kérdésekre.

Az orvostudomány a betegek kezelése során gyakran különféle fizikai energiákat is hasznosít. Ilyen fizikai kezelési eljárás a lökéshullám-terápia is. A lökéshullám-kezelés során hanghatással járó, nagy energiájú lökések jönnek létre, melyek az emberi testen kívül akusztikus energiát generálnak. Ezt az akusztikus energiát vezetik célzottan, a környező szövetek károsítása nélkül a kezelendő területre. A lökéshullámok az emberi test szöveteiben elnyelődnek és a mechanotransductionak köszönhetően a kezelendő területen gyógyító folyamatokat indítanak el.

Mechanotransductio az a folyamat, melynek során a sejtek valamilyen mechanikai stimulust biokémiai aktivitássá alakítanak át. Ennek a folyamatnak a következtében az adott helyen a véredények kitágulnak, a vérkeringés fokozódik, helyi vérbőség alakul ki és új erek képződnek. A helyi vérbőség hatására gyulladást csökkentő anyagok, molekulák és sejtek vándorolnak az adott területre, valamint a szövetek vérátáramlása és anyagcseréje javul. A lökéshullámok, masszírozó hatásuk eredményeként, a környező izmokat is ellazítják. A kifejezetten nagy energiájú lökéshullámokkal pedig – a mechanikai törvényeknek megfelelően – kemény anyagok szétzúzása is lehetséges.

A mechanotransductiot a lökéshullámok frekvenciája, amplitudója, intenzitása és alkalmazásuk időtartama befolyásolja. A túl nagy vagy a túl kicsi energiájú lökéshullámok egyaránt negatív hatással vannak a gyógyító folyamatokra.

A lökéshullám-kezelések típusai - Melyik miben segíthet?

A modern lökéshullám-terápiás eszközök többfajta lökéshullám generálására is képesek. Megkülönböztetünk fókuszált lökés- és radiális nyomáshullámokat, valamint planáris lökéshullámokat.

A fókuszált, azaz célzott lökéshullámok behatolásának a szöveti mélysége változtatható, hatásuk a kezelendő területre lokalizálható, így a környező területek károsodásának veszélye kiküszöbölhető.

A fókuszált lökéshullámok elsősorban fájdalmas pontok és krónikus íntapadási problémák kezelésére alkalmasak. Emellett az izmokban, kötőszövetekben levő fájdalmas csomók (úgynevezett myofascialis trigger pont szindróma) diagnosztizálására és kezelésére is sikerrel használhatók.

A planáris vagyis síkbeli lökéshullámok a testfelszínen fejtik ki hatásukat. Lehetővé teszik a felületi fájdalmas pontok célzott kezelését, oldják az izmokban levő összenövéseket és gátolják a fájdalomérzékelő végződések aktivizálódását. A meszes váll, a teniszkönyök és a talpibőnye-gyulladás kezelésekor a fókuszált lökéshullámok kiegészítésére szolgálnak.

A radiális, azaz sugárirányú nyomáshullámok gömb alakban terjednek, a felszínhez közel fejtik ki maximális energiájukat, s nagyobb területek kezelésére alkalmasak. Használatuk a felszínhez közeli mozgásszervi elváltozások esetében javasolt.

A fókuszált és radiális lökéshullámok kombinációja izomszakadás, izomhúzódás és szalagsérülés után különösen hatékony. Ezekben az esetekben a hagyományos nyirokmasszázshoz hasonló hatást fejtenek ki, amivel a nyirokrendszer stimulálható és a szöveti törmelék eltávolítható.

Mikor várható javulás?

A mozgásszervi panaszok során alkalmazott lökéshullám-kezelés általában csak bizonyos idő elteltével szünteti meg a panaszokat, ez általában 2-3 hetes időintervallumot jelent.

A lökéshullám-terápia ellenjavallatai

A lökéshullám-kezelés nem végezhető véralvadási zavarok (pl. vérzékenység), véralvadásgátlók használata, thrombosis után, daganatos betegségek, terhesség, idegkárosodás/ok, cukorbetegség (kivéve diabéteszes láb megelőzésére és kezelésére bizonyos típusú cukorbetegségben), gennyes góc esetén, illetve akut gyulladás fennállásakor, továbbá növekedésben levő gyerekeknél, valamint kortizonkezelést követően 6 hétig.

Tilos a lökéshullám-terápia alkalmazása levegővel kitöltött szervek, például a mell- és a hasüreg felett, nagy idegek, erek, valamint a fej, a gerinc és a gerincvelő területén, továbbá a daganatos régióban.

A lökéshullám-terápia lehetséges mellékhatásai

A kezelés közben fájdalom jelentkezhet. Az alkalmazott energia fokozatos növelésével, és a frekvenciának a páciens fájdalomtűrő képességéhez való igazításával a betegek toleranciája növelhető. Szükség esetén helyi érzéstelenítésben is végezhető a kezelés. A kezelt beteg fájdalomérzete a kezelendő terület előzetes lehűtésével is csökkenthető.

A lökéshullám-kezelés mellékhatásaként duzzanat, vörös elszíneződés, vérömleny, lokális fájdalom, továbbá kortizonkezelést követően bőrsérülés fordulhat elő, valamint helyi, pontszerű bevérzések is kialakulhatnak, melyek általában rövid időn belül megszűnnek. A szövődmények megfelelő energiaszint és nyomás alkalmazásával elkerülhetők.

A lökéshullám-terápia kezelési ideje

A lökéshullám-kezelés kórképtől függően, általában 3-6 alkalomból áll, amely 5 napos intervallumokkal történő kezelést jelent általában. A kezelés 6 hét eltelte után ismételhető.

A terápia folytatása előtt mindig ellenőrizni kell, hogy nem jelentkeztek-e mellékhatások.

A kezelés teljes időtartama alatt a sporttevékenység és fizikai aktivitás korlátozása szükséges.

A lökéshullám-terápia egy neminvazív, nagyon rövid kezelési időt (pontonként néhány másodpercet) igénylő kezelés. Egy régióra átlagosan 2000 lökést ad le. Hatékonysága a magas intenzitású nyomáshullámoknak köszönhető, mellyekkel a teljes célzott régió elérhető.

Diabéteszes láb kezelése lökéshullám-terápiával cukorbetegek esetében

A lökéshullám-terápia segítséget jelenthet a diabéteszes láb kialakulásának megelőzésében, illetve annak gyógyításában, de csak nem előrehaladott esetekben és bizonyos típusú cukorbetegségben. A nagy energiájú hanghullámok beindíthatják a test öngyógyító folyamatait. Ennek eredményeképpen a kezelt területen új hajszálerek képződése indulhat meg, javulhat a végtagok vérellátása és anyagcseréje, létrejöhet a sérült szövetek regenerációja.

A diabéteszes láb megelőzésében természetesen a cukorbetegség kezelése az elsődleges (vércukorszint megfelelő beállítása, rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás), továbbá a rendszeres lábtorna, kényelmes cipő viselése és a lábak gondos és rendszeres ápolása. A lökéshullám-terápia mindezek mellett növelheti a megelőzés hatékonyságát.

Előrehaladott cukorbetegség esetén, ha nagymértékű a károsodás, akkor a diabéteszes láb kezelésére mofetta vagy szénsavfürdő-kezelés javasolt.

Sportolóknál alkalmazott lökéshullám-terápia

A lökéshullám-terápia javasolt sportsérüléseknél, amennyiben azzal elkerülhető a megterhelő, kérdéses és hosszabb felépülést igénylő műtéti beavatkozás.

Amennyiben műtétre van szükség egy sportsérülés kezeléséhez, akkor a lökéshullám-terápia hatékonyan használható a műtét utáni rehabilitációban, a felépülés idejének lerövidítésében.

A lökéshullám-terápia nem jár kockázattal, ambulánsan végezhető és költségtakarékos eljárás. A sportsérülések kezelésében a még mindig használt szteroidtartalmú injekciók kiváltására is alkalmas lehet.

Különbség az urológiában és reumatológiában alkalmazott lökéshullám-kezelés között

Az urológiai beavatkozások során használt lökéshullám-készülék a kőzúzásra alkalmas. Ennél a kezelésnél a nagy energiájú hullámok zúzóhatása érvényesül. Ezzel szemben a reumatológiai kórképekben alkalmazott jelentősen kisebb energiájú hullámok a szervezet öngyógyító mechanizmusait stimulálják. Ez a folyamat azonban bizonyos időt igényel, ezért a gyógyulás nem azonnal következik be, hanem meg kell várni, amíg a teljes gyógyító mechanizmus végbemegy.

Ki végezheti el a kezelést?

A lökéshullám-kezelés ÁNTSZ-engedélyéhez gyógytornász vagy orvos szükséges. A kezelést orvos és gyógytornász végezheti, illetve az ő felügyeletük alatt fizioterápiás szakasszisztens.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus