A nyál szerepe táplálkozásunkban

A nyál nemcsak a szájüreg nedvesítője, nélküle nem éreznénk az étel ízé, nem tudnánk nyelni, sőt ez a folyadék indítja el az emésztés folyamatát is.

Az Európai Unió Élelmiszer-információs Tanácsának folyóirata, a Food Today érdekes tanulmányban foglalja össze a nyál szerepét táplálkozásunk, életünk folyamatában. A nyálnak 99 százaléka csupán víz, de a maradék egy százalékban sokféle nélkülözhetetlen anyag található.

Ha evés közben nem lenne a szánkban nyál, nem tudnánk lenyelni az ételt. Ha az összerágott ételből nem alakulna ki az a nedves falat, mely aztán a nyelőcsövön keresztül lecsúszik a gyomrunkba, sérülne a torok, a gége, a nyelőcső. A nyál az ízérzésnek is alapvető fontosságú eleme. Ha a cukor vagy a só molekulái nem oldódnának fel a nyálban, nem éreznénk az ízüket. A komplex ételek, mint a fehérje vagy a szénhidrát valójában íztelenek, és csak akkor tudjuk meg, mit is eszünk, ha az ízlelőbimbókhoz a nyálban feloldódva molekulák, ionok formájában eljutnak az alkotórészeik.

A nyálban enzimek is találhatók. Az amiláz elősegíti, hogy az összetett szénhidrátok, mint például a keményítő molekuláiban az egyes cukormolekulák közötti kötések fölbomoljanak. Igy már érezzük az ízt, és az ízlelőbimbókból agyunkba eljutó ingerhatások alapján eljut a tudatunkba, hogy ezt a falatot érdemes lenyelnünk.

A szájüreg különleges életterülete baktériumoknak, gombáknak és más élőlényeknek is. Az ínyünkön és a fogakon lévő finom rétegben élnek és szaporodnak, de ehhez is a nyál jelenléte szükséges. Amikor fogat mosunk, néhány perc múlva ismét megtelepszenek a szájban élő baktériumok, gyorsan elszaporodnak és vékony réteget képeznek.

Egészséges nyálelválasztás esetén ez a rendkívüli biológiai folyadék a fogakról folyamatosan lemossa a baktériumokat. A nyálmirigyek napi egy-két liter nyálat képeznek a mirigyszöveten átáramló vérből.

A nyálban lévő emzimek nemcsak az emésztésben játszanak fontos szerepet, hanem a szervezet védekezőképességében is. A nyálban lizozim enzim bizonyos baktériumok sejtfalát megtámadja. A fal átszakad, és a baktérium elpusztul. A nyálban antitestek is kiválasztódnak, főleg az immunoglobulin A, amely szintén védi szervezetünket a külvilág támadásaitól.

(MTI)