A fültőmirigy-duzzanat okai

A nyálmirigyeknek még az úgymond ártalmatlan betegségei is kellemetlen panaszokat okoznak, mivel a tünetek gyakran az étkezéssel összefüggő fájdalomban, duzzanatban nyilvánulnak meg, mely esztétikai problémát is jelent. A fültőmirigy-duzzanat hátterében azonban súlyos, daganatos betegségek is állhatnak.

A nyál összetétele

A nyálmirigyek a szájüreg környékén helyezkednek el. A nyálkahártyában lévő számos kis nyálmirigy mellett, még három pár nagy nyálmirigy tartozik a szájüreghez: az állkapocs alatti mirigy, a nyelv alatti mirigy, és a fültőmirigy, a parotis.

A nyálkiválasztó mirigyek váladékukat, a kivezető csöveken keresztül a szájüregbe ürítik. A különféle nyálmirigyek különböző összetételű nyálat termelnek.

Az egyik részük savós (bőséges, hígan folyó), a másik részük nyákos (kevés, tapadós) jellegű anyagot termel.

A nyál legnagyobb része víz, de találhatunk benne sókat, továbbá az emésztés folyamatában résztvevő enzimeket, sőt még baktériumölő tulajdonsággal is rendelkezik.

A fültőmirigy-duzzanat okai

A fültőmirigy duzzanatát, leggyakrabban különböző fertőző ágens kiváltotta, gyulladásos folyamat okozza:

• Vírusok okozta gyulladás

A fertőző ágensek közül, leggyakrabban a vírusok játszanak kóroki szerepet. Így például, a széles körű immunizáció elterjedését megelőzően, a mumpszvírus okozta járványos fültőmirigy-gyulladás - tehát a mumpsz -, igen gyakori betegségnek számított.

A mumpszvírus mellett egyéb vírus eredetű fültőmirigy-gyulladás is ismeretes, beleértve a human immundeficiencia vírus (HIV) fertőzést, influenza, parainfluenza, Cytomegalovirus (CMV) okozta fertőzéseket, továbbá a Coxsackie- vagy a lymphocytás choriomeningitis vírusinfekciókat.

• Bakteriális fertőzés hatására kialakult mirigygyulladás

Egyes, vagy az egész szervezetet igénybe vevő (pl. gyengült védekezőképesség), vagy csupán csak a parotist érintő betegségek (pl. elégtelen szájhigiéné, nyálkő) hajlamosítanak arra, hogy a mirigyállományba baktériumok telepedjenek meg, és gennyes gyulladást okozzanak.

A kórokozók legtöbbször a Staphylococcusok, illetve Streptococcusok lehetnek. A baktériumok vagy a szájüreg felől, a nyálvezeték közvetítésével, vagy a véráram útján jutnak el a nyálmirigybe.

A gennyes gyulladás megfelelő antibiotikumkezelésre gyógyul. A nem, vagy a nem elégségesen kezelt esetek krónikus folyamattá fajulhatnak.

Specifikus fertőzésként előfordulhat a tuberkulózis, amikor a mirigyállományban lassan növekedő, daganatszerű elváltozás keletkezik, nagyon ritkán sugárgomba-betegség (actinomycosis) és syphilises fertőzés állhat a nyálmirigy kóros beszűrtségének hátterében.

A macskakarmolási betegségben és nyúlpestisben (tularaemia) gyulladásos eredetű sarjszövet (granulóma) képződhet a mirigyállományban.

A fültőmirigy-duzzanatot kiváltó egyéb tényezők

A sialadenosis (sialosis) nyálmirigy(ek)et (leggyakrabban a fültőmirigyet) érintő nem daganatos, nem gyulladásos, kétoldali, diffúz és lassan kifejlődő duzzanat. Kóreredetében többféle ok szerepelhet, például kémiai kórokok (gyógyszerek, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása). Kísérő tünetként felléphet egyes betegségekben (diabetes mellitus, A- és B-vitamin-hiány, fehérje- és energiahiányos alultápláltság, cöliákia, pajzsmirigy-hiperfunkció, Heerfordt-szindróma, Sjögren-szindróma, sarcoidosis, májcirrózis).

Prediszponáló tényező lehet a terhesség és a menopauza.

Ismeretesek eldugulásos, ún. obstruktív állapotok, melyek következtében a fültőmirigy megduzzad, megnagyobbodik. Ezek közül a leggyakoribb a nyálkövesség, amely az esetek 80 százalékában az állkapocs alatti nyálmirigyben jelentkezik, de 20 százalékban érintheti a fültőmirigyet is. A kő okozta elzáródás lehet részleges, ekkor az étkezést követő mirigyduzzanat 1-2 óra alatt oldódik, és jellemző az enyhe fájdalom. Teljes elzáródás során a duzzanat csak napok múltán oldódik, emiatt a fájdalom egyre erősebbé válik. A zavartalan nyálelfolyást, a mirigy nyálvezetékeinek a szűkülete is akadályozhatja. Ezek részben veleszületett rendellenességek, részben korábbi gyulladásokból visszamaradó hegesedések következményei.

A fültőmirigy állományának megnagyobbodásához vezetnek a különféle nyálmirigydaganatok, amelyeknek részletes ismertetése nem tartozik a cikk feladatai közzé.

Végezetül, vannak történések, amelyek csupán imitálják a mirigyduzzanatot. Fúvós hangszerek megszólaltatása, vagy léggömb fúvás közepette, levegő préselődhet a mirigyjáratokba, így okozva enyhe, átmeneti tágulatot. A fültőmirigy anatómiai vetületében elhelyezkedő, reaktív nyirokcsomó-duzzanat is megtévesztő lehet, éppúgy, mint a gyakori rágógumizás vagy kényszeres fogcsikorgatás következtében tömegesebbé váló rágóizomzat.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus