Mi a teendő hosszú ideig fennálló poszt-COVID esetén?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Egyre több helyen nyílik poszt-COVID-terápiára berendezkedő ambulancia, néhol klinika létesül a koronavírus okozta betegségből csak nehezen (olykor talán évekig sem) felépülő betegek utókezelésére.

Becslések szerint 2 milliónál is több lehet csak az Egyesült Államokban az olyan érintett, aki az eredeti fertőzésből kigyógyulva, akár több hónapon át, továbbra is változatos tünete(ke)t mutat. A leggyakoribb szimptómák: a fejfájás, az extrém mértékű fáradtság, az izomgyengeség, az ízületi fájdalom, a megváltozott emlékezőképesség, gondolkodás, hajhullás, ízületi panaszok, vérnyomás és pulzusproblémák.

Egy amerikai magánintézet orvosa, Janna Friedly, a rehabilitáció professzora (University of Washington), aki az amputáltak és a végtagvesztés kockázatával élők rehabilitációjával is foglalkozik, egy videóinterjúban nemrégiben arról beszélt, hogyan kell együtt élni e helyzettel, illetve miként lehet kezelni a hosszú időn át megmaradó tüneteket. A páciensek többsége olyan problémával keresi fel a poszt-COVID-klinikájukat, hogy a koronavírus okozta betegség látszólagos lezajlása után pár héttel sem tért vissza szagérzékelése, vagy nehezen (esetleg egyáltalán nem) megy a koncentrálás.

Ezek alapján állapítható meg az elhúzódó poszt-COVID

Mivel sok tünetről nem állítható, hogy COVID-specifikus volna, azaz lehetnének egyéb betegség kísérői akár, ezért az ellátó orvos számára nem könnyű feladat a jelenség okának pontos meghatározása. Annyit lehet egyértelműen kijelenteni, magyarázza dr. Friedly, hogy a hosszú ideig panaszos poszt-COVID-osok tünetei igen változatosak. Ezért a diagnózisnak alapvetően arra az igazolt megállapításra kell épülnie, hogy koronavírusos infekció érte a közelmúltban, majd ezt követően jelentkeztek a korábban nem ismert panaszok. Erről az alapról kell továbblépni. A klinikai diagnózishoz igénybe kell venni a szokásos kivizsgálásokat, bizonyos laboratóriumi teszteket. Ezek sorában kiemelt fontosságú a gyulladásos markerek keresése.

Poszt-COVID témában a kezelőorvosok ma még inkább csak tanulják, hogy valójában mi is a hosszú ideig fennálló poszt-COVID, illetve azt is, hogy mi okozza. Általánosságban az alaptesztek elvégzésével kell indulni. Ellenőrzik a fehérvérsejt-, a vörösvértestszámot, vizsgálják az elektrolit-háztartást, a vese-, a májműködést. Figyelik a gyulladásra utaló specifikus markereket, vérsüllyedést, CRP-értéket mérnek. (A CRP, azaz a C-reaktív protein a májban termelődő, a vérbe jutó akut fázis fehérje. A máj akkor kezdi termelni, ha a szervezet valahol gyulladással küzd.)

A szakemberek meg vannak arról győződve, hogy a hosszú poszt-COVID-tünetek kialakulása kapcsolatban áll az immunrendszernek a COVID-ra adott válaszával, ami – kritikus esetekben – akár a félelmetes gyulladásos kaszkádot is képes lehet beindítani. Az elvégzett labortesztekben olykor az árulkodó jeleinek nyomára is bukkannak.

A gyulladásra utaló másik marker, a D-dimer „vaszkuláris” változásokkal hozható kapcsolatba. A D-dimer a fibrindegradációs termékek egyike, ami a vérrögképződést követő, lebontó folyamat során jön létre. Ennek mérését követően derül ki az, hogy a páciensnél van-e olyan tényező, ami a szervezet véralvadási mechanizmusát a normálisnál nagyobb mértékben aktiválta. D-dimert viszont csak nagyon indokolt esetben szakorvos által javasolt kérni, mivel rengeteg állapot esetén (vérrögképződés mellett, pl. bármilyen gyulladás, krónikus betegség vagy terhesség esetén is eltérést mutathat).

Kiket érint leggyakrabban?

A poszt-COVID-dal kapcsolatban sok kérdés már tisztázott, de még van, amit nem tudnak az orvosok sem. Nem állítható, hogy van tipikus páciens, akiről ki lehet jelenteni, hogy nála nagy annak az esélye, hogy nehezen fog tudni a tüneteitől szabadulni. Korábban sok orvos élt azzal a feltételezéssel, hogy ez inkább az időseket érintheti. Ezzel szemben valójában elég sok fiatal szenved tőle, és számuk folyamatosan nő.

Sok fiatal tolja el magától a koronavírus-fertőzés esélyének gondolatát és rémképét – még a nagyobb baj megtörténte előtt –, mondván, ez csak olyan, mint az influenza. Csak később jönnek rá, hogy micsoda különbség van köztük, hiszen az influenzánál általában nincsenek hosszan fennmaradó komplikációk. Így véli dr. Janna Friedly is, aki eredetileg nem a poszt-COVID-osok számára indította magánklinikáját. A koronavírus miatt kórházba került idősebb emberekre gondolt, akiket egyéb társbetegségeik miatt is hosszabban ápoltak, ezért náluk fontos lehet az ezt követő speciális rehabilitáció. De hamar rá kellett jönnie, hogy a valóság nem így alakul, több fiatal gondozottjuk lett. Olyan, még csak kórházba se került, különben egészséges fiatalok sokasága, akik azt hitték, hogy csak egy enyhe vagy közepesnek nevezhető betegséget okozó koronavírus-infekció érte őket, más bajuk nincs. Ám idővel kénytelenek voltak belátni, hogy szenvedést okozó, olykor csaknem szó szerint bénító, a fizikai létüket, a mindennapokat erősen megnyomorító szimptómákkal kell megküzdeniük.

Tanulságképpen saját történetét is megosztja közönségével dr. Janna Friedly. Mintegy másfél éve maga is COVID-os lett, majd a fertőzés múltával sok hónapon át voltak tünetei. Végül elmúltak, de a betegek nagy része nem ilyen szerencsés. Egyes fiatalabb betegek maratonfutók, triatlonisták, profi atléták voltak. Mások a szakmájukban voltak profik és sikeresek (orvos, nővér, ügyvéd, tanár), ám nem bírtak visszatérni foglalkozásukba, nem tudtak maradéktalanul eleget tenni a szakmai kihívásnak.

Mit tehetünk és kihez forduljunk, ha hosszú ideig tartanak a panaszok?

Egyes adatok szerint sok beteg egy év után is küzd a tüneteivel. A többség gyengeségről, fáradékonyságról, fejfájásról, izomfájdalmakról számol be. Dr. Friedly klinikáján azt javasolják a pácienseknek, hogy minden erejükkel törekedjenek eleget és pihentetően aludni, legyen ez a fő prioritás. Fogyasszanak a dietetikusok által egészségesnek minősített élelmiszereket, próbáljanak mediterrán típusúan étkezni, és kerüljék mindazt, ami gyulladást válthat ki, idézhet elő a szervezetben. És ha már jobban érzik magukat, csak nagyon fokozatosan térjenek vissza a korábbi testedzéshez. Légzési gyakorlatokkal kell kezdeni, nyújtással, és alacsony intenzitású aerobic gyakorlatokkal.

Sok érintettben és családjában merül fel, hogy kardiológus, tüdőgyógyász szakorvoshoz kell-e fordulni az elnyúló tüneteket érzékelve, esetleg érdemes-e azonnal bejelentkezni egy poszt-COVID-klinikai kivizsgálásra? Dr. Janna Friedly azt javasolja, hogy először a saját család-, kezelőorvosát keresse fel minden panaszos, ő ismeri a legjobban az előzményeket, pontosabban el tudja különíteni az újonnan jelentkező szokatlan tüneteket az esetleges létező alapbetegség jellemzőitől.

A poszt-COVID-klinikán mellesleg általában úgy találják, hogy a tünetek nagy része hátterében nincs organikus eltérés és nem szükségképpen egy-egy szervhez kötődő. Értelemszerű, hogy hosszú ideig poszt-COVID-os pácienseiket átfogó, minden részletre kiterjedő megközelítéssel kezelik. Specialistáik tudják, hogy a COVID-19 a szervezet, a test különféle területeire kihathat – nemcsak fizikai, hanem kognitív és érzelmi szimptómái is lehetnek. Sok kellemetlen következményt hozhatnak az egyén életébe, s ezzel időben kell számolni.

Jelenleg nincs specifikus poszt-COVID kezelés

Ami pedig a jóváhagyott, sőt, bevált kezelés(eke)t illeti: hivatalosan jelenleg ilyen nem áll rendelkezésre. Amit a terápia során nyújtanak, az nem más, mint a hasonló tünetekkel járó másféle alapbetegségeknél alkalmazott megközelítés, az azok kezelésének elemeiből átemelt, következtetett (extrapolált) eljárás.

Ma már azonban sokfelé és sokféle kutatás zajlik arról, hogy vajon milyen specifikus kezelés lehet eredményes a hosszú ideig fennálló poszt-COVID esetén. Egyes gyógyszeres klinikai vizsgálatok már mutattak bizonyos ígéretes eredményeket. Olyasmit, amit más kórképekben sikerrel alkalmaztak, és e téren, a COVID hosszan fennálló szövődményeitől szenvedő embereknél is kecsegtetőnek látszódnak.

Egyes érintettek az orvosi irodalomban próbálnak magyarázatot találni állapotukra. Van, aki azt képzeli, hogy esetleg fibromyalgia sújtja, ami főleg az izmokat és a lágy szöveteket érintő igen fájdalmas és elég gyakori betegség. Amit nehéz diagnosztizálni, és könnyű más kórral összetéveszteni. Van, aki a krónikus fáradtság kórképpel hasonlítja össze állapotát.

Az ilyen találgatóknak is magyarázattal szolgál a szakértő dr. Janna Friedly, amikor kifejti, hogy van bizonyos átfedés a hosszú ideig fennálló poszt-COVID és a krónikus fáradtság szindróma között, ehhez állhat talán a legközelebb a poszt-COVID, ezért az ott alkalmazható kezelési protokoll nagyrészt beválhat itt is. De a ma már önálló kórképnek számító poszt-COVID sokban hasonlítható egyéb betegségekhez is, például olyan általános gyengeséggel, „fáradtsággal” járó neurológiai kórhoz is, mint amilyen a szklerózis multiplex.

Ezek is érdekelhetik

WEBBeteg logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Managing Symptoms of Long COVID (WebMD)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A COVID-19 kezelési lehetőségei

A SARS-CoV-2 okozta koronavírus-járvány megállításáért folyamatosan dolgoznak a szakemberek. A legnagyobb hangsúly jelenleg a védőoltásokon van...

A teljesen vakcináltak...

A koronavírus okozta betegség utóhatásaként jelentkező makacs, tartósan fennálló tünetcsoport (a hosszú-COVID szindróma, amit már a laikus...

Mire képes az erős immunrendszer a...

Milyen hatással van a SARS-CoV-2 az immunrendszerre, legalábbis mit tudunk ezen a ponton? Mire lehet képes egy optimálisan működő immunrendszer e vírus...

Poszt-COVID stressz zavar és...

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID...

Mit jeleznek az ellenanyagszintek...

Több megkeresés is érkezett szerkesztőségünkbe olyan személyektől a koronavírus oltás kapcsán, akik 3-4 hete már megkapták a második dózis...

Mit mutat a koronavírus teszt az...

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e...

A COVID-19 szívet érintő...

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.