Védelmet nyújthatnak-e a COVID-19 elleni vakcinák a long-COVID szindróma ellen?

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

A koronavírus elleni vakcinák csökkentik a COVID-19 kialakulásának kockázatát - de a tanulmányok nem értenek egyet a long COVID, illetve a poszt-COVID szindróma elleni védőhatásukkal kapcsolatban.

Röviden a hosszú COVID-ról

A koronavírus-fertőzés aktív szakasza után a betegek sok esetben még hosszú ideig komoly, akár a munkavégzést vagy a sportoláshoz való visszatérést is megnehezítő tünetekkel küzdenek, mint például a rendkívüli fáradtság, légszomj, koncentrálási nehézség vagy a sok egyéb tünet bármelyike. Ha a tünetek még a 4. hét után is fennállnak, long COVID-ról vagy más néven hosszú COVID szindrómáról beszélünk.

Sokan már az oltások bevezetése előtt megfertőződtek, és akár egy évig vagy extrém esetben még tovább küzdöttek a long COVID tüneteivel. Egy egyesült királyságbeli tanulmány becslése szerint a COVID-19-fertőzöttek 7–18%-ánál kialakultak a hosszú COVID tünetei, amelyek legalább 5 hétig elhúzódtak.

Egyeseknél a hosszú távú COVID-tünetek enyhék; másoknak viszont megváltoztatják az életét. Egy nem reprezentatív felmérés alapján a hosszú COVID-ban szenvedők közel egyharmada súlyos kognitív nehézségekkel küzd, amelyek befolyásolhatják a koncentrációs, beszéd- és emlékezőképességüket, és amelyek a betegségük előtt nem voltak jelen. Sokaknak munkahelyet kellett váltania vagy tartósan táppénzre kerültek. Fiatal és egészséges egyéneknél ritkább a COVID okozta halál, de a súlyos legyengülés nem az.

A vakcinázás és a hosszú COVID

Sajnos még a teljes védőoltási sor sem feltétlenül jelent védelmet a long COVID ellen, bár lényegesen kevésbé gyakori az előfordulása, mint a be nem oltott embereknél.

A védőoltások csökkentik a long COVID szindróma kockázatát azáltal, hogy csökkentik a COVID-19 kialakulásának esélyét. Azok esetében azonban, akik áttöréses fertőzést tapasztalnak – vagyis ha beoltott emberek fertőződnek meg –, a tanulmányok azt sugallják, hogy a védőoltás mindössze csak a felére csökkentheti a hosszú távú COVID kockázatát vagy egyáltalán nincs hatással rá.

Annak megismerése, hogy a beoltott emberek körében milyen gyakran fordulhat elő long COVID szindróma, ha mégis megfertőződnek, fontos közegészségügyi következményekkel is jár, mivel egyes országokban enyhítik a vírus terjedését korlátozó korlátozásokat. Hangsúlyos ez az elhúzódó panaszok egészségügyre gyakorolt terhelése miatt is, főleg, ha esetleg a hosszú távú COVID-tünetek előfordulásának gyakorisága megegyzik az oltatlanok és az oltottak esetében is. A long COVID előfordulási gyakoriságának pontos stasztisztikai vizsgálata pedig közelebb vihetne ahhoz is, hogy rájöjjünk, mi okozza az elhúzódó COVID-19-tüneteket az akut fertőzés megszűnése után is.

Bár a védőoltások nagymértékben és effektíven csökkentik a koronavírus okozta súlyos megbetegedések és halálozások arányát, nem olyan hatékonyak a betegség teljes megelőzésében, a long COVID szindróma pedig enyhe vagy tünetmentes koronavírus-fertőzés után is kialakulhat. Azaz akár egy enyhén zajló áttöréses fertőzés után is szenvedhetünk hosszasan a kellemetlen tünetektől, mint a fáradékonyság, mentális problémák, fantom szagok és ízlelési problémák. Azokban az országokban, ahol magas a megfertőződés aránya (vagyis, hogy egy fertőzött mekkora eséllyel és hány embernek adja át a vírust), sok long COVID-os eset fordulhat elő, még akkor is, ha az országokban realtív magas a beoltottak aránya. Ez a tény ismét kiemeli a hagyományos módon való védekezés (pl. maszkhasználat, kontaktuskutatás) fontosságát.

Áttöréses fertőzés és a hosszú COVID

Az áttöréses fertőzésekből származó hosszú COVID kockázatának meghatározása kihívást jelent. Sok enyhe vagy tünetmentes fertőzésben szenvedő embernél előfordulhat, hogy nem végeznek COVID-19-tesztet, így valójában nehéz lesz felmérni, hány embernél jelentkeznek pontosan hosszú távú tünetek az oltás ellenére megbetegedetteknél.

A hosszú COVID – más néven a SARS-CoV-2-fertőzés poszt-akut szövődményei – oka éppoly tisztázatlan, mint annak meghatározása. Az egyik lehetőség az, hogy az akut fertőzés után a koronavírus különböző szövetekben – például a bélben, a májban vagy az agyban – lappang, és továbbra is károsítja ezeket. Egy másik lehetőség az, hogy a kezdeti fertőzés által kiváltott széles körű immunválasz antitesteket és egyéb immunológiai reakciókat generálhat a szervezet saját szövetei ellen. Ez a fertőzés megszüntetése után is szövődményeket okozhat. A vakcinázás csökkentheti ezeknek a forgatókönyveknek a valószínűségét. Ha egy vakcina nagy mennyiségű antitestet és T-sejteket indukál, amelyek képesek felismerni a SARS-CoV-2-t, az immunrendszer megállíthatja a vírust az első néhány replikáció során, mielőtt az rejtett rezervoárokat hozna létre a szervezetben.

Az oltás pedig lehetővé teszi a szervezet számára, hogy célzottabb immunválaszt indítson attól a pillanattól kezdve, hogy a koronavírus bekerül a szervezetbe, csökkentve annak esélyét, hogy a nem specifikus immunreakciók a normál szöveteket célozzák meg.

Valószínűleg az oltások kiváltotta immunválasz pedig segíthet a szervezetnek leküzdeni a rejtőzködő vírus által kiváltott tüneteket.

Mind a megfigyeléses, mind a gyűjtött adatok azt sugallják, hogy a hosszú COVID elleni védelem a legjobb esetben is részleges, de nehéz pontosan meghatározni, hogy a long COVID milyen gyakori az áttöréses fertőzésekben. Mindenestre valószínű, hogy az oltások – ha már kialakult egy áttöréses fertőzés – a vártnál jóval kevésbé hatékonyak a long COVID megelőzésében.

Kutatási eredmények

A Facebookon egy körülbelül 1950 teljesen beoltott személy részvételével végzett közvélemény-kutatás 44 áttörést jelentő esetet talált, amelyek közül 24-en számoltak be hosszan tartó COVID-tünetekről. A felmérést a long COVID-beteg-védő csoport, a Survivor Corps készítette, eredményeik előzetes eredmények. Sajnos mivel a közvélemény-kutatás nem véletlenszerű mintavétel volt, az eredmények nem használhatók fel a védőoltás utáni hosszú COVID szindróma arányának becslésére, csak azt mutatják, hogy léteznek ilyen esetek.

Egy másik, körülbelül 1500 beoltott egészségügyi dolgozó részvételével végzett izraeli tanulmány szerint a 39 áttöréses fertőzésből 7 fő (19%) olyan tüneteket produkált, amelyek több mint 6 hétig elhúzódtak. A vizsgált fertőzések száma azonban túl kicsi ahhoz, hogy határozott következtetéseket lehessen levonni az abszolút kockázatról.

Az egyik eddigi legnagyobb tanulmány 1,2 millió embertől gyűjtött adatokat, akik legalább egy adag COVID-19 elleni oltást kaptak, és tapasztalataikat a COVID Symptom Study alkalmazásban jegyezték fel, amelyet a londoni székhelyű ZOE adattudományi vállalat és a King's College London fejlesztett ki. A csapat megállapította, hogy a teljes, kétadagos oltási rend körülbelül a felére csökkentette a hosszú COVID kockázatát – amelyet a fertőzés után legalább 28 napig tartó tünetek határoznak meg – az áttöréses fertőzésben szenvedők körében. A tanulmányban azonban aránytalanul több nő vett részt, mint férfi, és kevesebben voltak az alacsonyabb jövedelmű területekről.

Egy amerikai veteránokkal végzett tanulmány szerint az oltás felére csökkenti a hosszú COVID kockázatát azoknál, akiknél áttöréses fertőzés alakul ki.

Már fennálló long COVID esetén hatékony kezelés az oltás

Ahogy az oltási programok folytatódnak, a kutatók egyre jobban átlátják, hogy a vakcinák és vírusvariánsok hogyan befolyásolják a long COVID előfordulásának arányát és annak súlyosságát. Lehetséges, hogy az oltás segíthet csökkenteni a hosszú COVID-ot azoknál, akiknél már kialakult ez az állapot. Októberben az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala, amely a hosszú COVID-ra vonatkozó adatokat gyűjti, arról számolt be, hogy a COVID-19 elleni vakcina első adagja a hosszú COVID-tünetek 13%-os csökkenésével járt azoknál, akiknél az oltás idején fennálltak már a hosszú COVID tünetei, az érintettek saját bejelentése alapján. A második adag további 9%-os csökkenést hozott, vagyis két adag 20%-kal csökkentette a tüneteket.

Feltételezhető ezek alapján, hogy hosszú ideje két oltást kapottak áttöréses fertőzése és következményes hosszú COVID-kialakulása esetén egy harmadik booster adaggal szintén hasonló, vagyis tüneteket csökkentő hatást lehet elérni. Ez a tanulmány csak körülbelül két hónapig követte az embereket, így nem világos, meddig tartanak az oltás enyhítő hatásai. A Survivor Corps egyik felmérése szerint a hosszú COVID-betegségben szenvedő válaszadók körülbelül 40%-a számolt be a tüneteinek javulásáról az oltás után. További 14% azonban azt mondta, hogy tünetei rosszabbodtak.

Az enyhe vagy tünetmentes fertőzés után hosszú COVID-ban szenvedők tesztelés hiányában esetleg nem rendelkeznek a kezeléshez szükséges dokumentációval. Mivel nem tudható előre, kinél alakulnak ki hosszú távú tünetek, azért, hogy a long COVID-ban szenvedők megfelelő és célzott ellátást kaphassanak, fontos, hogy a hivatalos koronavírus tesztelés ne szoruljon háttérbe. Hiszen akár enyhe tünetek esetén is így születhet diagnózis (COVID-pozitív), amely a késői tünetek beazonosítását (poszt-COVID, vagy long COVID-szindróma) is egyértelművé teszi, lerövidítve a betegutakat. Így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, hamarabb megkezdődhet a hatékony betegellátás.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Nature

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Fájdalomcsillapítás Fájdalomcsillapítás

Mit érdemes tudni a fájdalomcsillapító kenőcsökről, krémekről, gélekről?

Szívinfarktus Szívinfarktus

Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?

COVID-fertőzöttség esetén kevés az...

Nem megfelelő hosszúságú az 5 napos izoláció, amit - jó esetben - akkor indít a megfertőzött személy, amikor megkapja első pozitív koronavírus...

Koronavírus - 21 840 új fertőzött...

Az elmúlt heti összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 6 413 971 fő, közülük 6 200 631 fő a második, 3 889 453 fő a harmadik, 320 083...

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

COVID-os volt, és még mindig...

Szakemberek kezdik végre megtalálni annak magyarázatát, hogy a koronavírus fertőzést, majd betegséget követő elhúzódó állapot hogyan és...

A hosszú COVID valódi arca: amit...

A hosszú COVID valós jelenség, amelynek valódi hosszú távú egészségügyi hatásai vannak a koronavírus-fertőzésből felépülő emberek számára....

Mi a teendő hosszú ideig fennálló...

Egyre több helyen nyílik poszt-COVID-terápiára berendezkedő ambulancia, néhol klinika létesül a koronavírus okozta betegségből csak nehezen (olykor...

A vakcináltaknál ritkábban alakul ki...

A COVID-19 elleni védőoltás csökkenti annak kockázatát, hogy a betegségen átesett személynél long-COVID szindróma (hosszan fennálló, elhúzódó...

A hosszú COVID tünete fülzúgás is...

Hosszú-COVID-ról beszélünk, ha a koronavírus-fertőzés tünetei hat hétnél tovább tartanak. A betegséget gyakran enyhe tünetekkel átvészelő...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.