• COVID-19: Mégis számolhatunk eleve meglévő immunitással?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Az eddigi vélekedés szerint az emberiség nem rendelkezik eleve meglévő immunitással a SARS-CoV-2 ellen. Ez biztosan így van? Egy újabb vizsgálat, amelyről a rangos BMJ orvosi szaklap számolt be, érdekes kérdést vet fel erről.

        Még azokon a területeken is, ahol a tavaszi első koronavírus-járvány magas halálozással és megbetegedési számmal járt, a lakosság csak ötöde esetén (pl. New Yorkban 18%, Londonban 18%, Madridban 11%) tudtak vírusellenes antitesteket kimutatni. Máshol, ahol a járványnak valamennyire enyhébb volt a lefolyása, ez az arány még kisebb.

        Eddig azt gondolták, a vírus egy „immunnaív” környezetben érte az embereket, az immunrendszer számára teljesen ismeretlenként. Újabb tanulmányok kimutattak azonban SARS-CoV-2-reaktív T-sejteket olyan egyénekben is, akik biztosan nem voltak kitéve a koronavírus-fertőzésnek, ezen tanulmányok alapján tehát több emberben létezhet T-sejtes immunválasz, mint antitestválasz.

        Nem teljesen új a koronavírus ezen formája?

        Legalább hat olyan tanulmányról tudunk, ahol a korábban vírusexpozíciónak nem kitett egyének akár 20-50%-ában is kimutatták az immunrendszer SARS-CoV-2 elleni reaktív T-sejtjeit. Sőt, egy 2015 és 2018 között az Egyesült Királyságban levett donormintákat elemezve, azok 50%-ában találtak SARS-CoV-2 elleni reaktív T-sejteket. Emellett holland, svéd, német és szingapuri lakosok mintáiban is mértek T-sejt-aktivitást, akik – a tanulmány szerint legalábbis – biztosan nem voltak korábbi koronavírus-fertőzésnek kitéve.

        Hirdetés

        Bár az összes tanulmány kevés esetszámmal dolgozott, mégsem hanyagolható el a rendre ugyanazt a mérést mutató eredmény – mondja el a Kaliforniai Immunológiai Intézet vezetője, Alessandro Sette.

        A szakember már korábban, 2009-ben tett hasonló nyilatkozatot, az "újnak" gondolt H1N1 influenzavírus kapcsán, mely szerint akkor sem volt súlyosabb lefolyása a vírusfertőzésnek, mint egy szezonális megbetegedésnek. Több tanulmány igazolta akkor is, hiába gondoljuk újonnan kialakult vírusnak a H1N1 vírusát, számos esetben már meglévő T- és B-sejteket észleltek a donorok vérmintáinak elemzésekor, ami mégis magyarázhatja, miért nem alakul ki mindenkinél súlyos fertőző betegség. Akkori vizsgálatokban a 60 éveseknél idősebbek körében, az esetek 33%-ában észleltek a H1N1 vírusával is keresztreagáló, már meglévő antitesteket a levett mintákban. Akkor megváltozott a nézőpont, mely szerint nincs senkinek védettsége a H1N1 vírussal szemben, és figyelembe vették az eleve meglévő immunitással rendelkező esetek számát. 

        Elképzelhető, hogy nem pontos a populáció immunitására vonatkozó becslés

        Eddig a feltevés a koronavírus kapcsán az volt, hogy egyéb, szezonális náthát vagy megbetegedést okozó koronavírusok elleni, már meglévő antitestek reagálhatnak a SARS-CoV-2 vírussal, csökkentve így a megbetegedés tüneteit. 

        A szeropozitivitást eddig a fertőzésen átesettek számának megbecsülésére használták, nem számolva a bizonyos esetekben talán már meglévő immunitással.

        Akár újonnan szerzett, akár meglévő immunitás, ennek aránya jelenleg erősen a várt nyájimmunitás alatt marad, szükségessé téve a várt védőoltások megjelenését. 

        A válasz nem könnyű

        Nem minden vírusexpozíció vezet fertőzéshez, nem minden fertőzés esetén alakulnak ki tünetek vagy betegség, és nem minden betegséget követően észlelhető mérhető arányú antitesttermelés sem. Az immunrendszer működése sokkal összetettebb (pl. a B-sejtek termelik az antitesteket, de ezek működését eleve T-sejtek is szabályozzák) és nem is minden részletében ismert, így kizárólag az antitestek jelenléte alapján nehezen lehet beszélni lezajlott fertőzésről vagy védettségről. 

        „Valaminek történnie kellett” – mondják a szakemberek a járvány második hullámának adatait elemezve. Svédországban, ahol nem voltak tavasszal sem erős szabályozások, és a lakosság részéről is a tavaszihoz hasonló hozzáállással számolnak, lényegesen alacsonyabb most a fertőzések okozta megbetegedések száma. Talán a fertőzésen eddig nem átesettek eleve meglévő immunitása és a más kórokozókkal szembeni keresztimmunitás szerepe lehet a magyarázat. Talán emiatt nincs még pl. New Yorkban vagy Londonban sem ugyanolyan magas megbetegedési arány, mint tavasszal. Az is lehet azonban, hogy csak nem futott még fel a járvány. A kérdés nyitott.

        Antitestválasz és T-sejtes válasz

        Svéd tanulmányok szerint a kontaktszemélyek 60 százalékának volt antitesttermelése a vírussal szemben, de 90 százalékuk esetén T-sejtes immunválaszt tudtak igazolni. Mi jelenleg az antitestválaszt mérjük, de a hosszú ideig fennálló és talán védettséget jelentő T-sejtes válaszról még keveset tudni. 

        Talán a T-sejtek vizsgálata választ adhat, miért vészelik át jobban a gyermekek a fertőzést és hogyan alakulhat ki széles spektruma a betegségnek a tünetmentes lefolyástól a súlyos fertőzésekig. Ezek egyelőre csak feltevések, számos megerősítésre van még szükség. Ezek ismerete pedig tovább segítené a megfelelő védőoltás kifejlesztését is. 

        Koronavírus és immunitás

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusSzerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
        Forrás: BMJ - Covid-19: Do many people have pre-existing immunity?

        Módosítva: 2020.09.21 11:03, Megjelenés: 2020.09.21 11:03
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        Semmelweis Egyetem

        Hazamehetett az első, magyar gyártású remdesivirrel kezelt beteg.

        Helyes orrfújás

        Helyes orrfújás

        Dr. Árki Ildikó

        A kicsik még nem tudják kifújni az orrukat. Tanítsuk meg nekik, hogyan kell!

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Koronavírus - 1478 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 31 krónikus beteg

        1478 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 47 768 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        A Semmelweis Egyetem három klinikáján is alkalmazzák a magyar remdesivirt

        Hét COVID-19 beteg kapta meg eddig a magyar gyártású remdesivirt a Semmelweis Egyetemen, amelynek három klinikája vesz részt a Richter Gedeon Nyrt. által gyártott koronavírus-gyógyszerrel kapcsolatos klinikai vizsgálatban. Az egyetem ugyanakkor a hatóanyag amerikai változatát már augusztus eleje óta használja, eddig 15 beteget kezeltek ezzel. A klinikákon alkalmazott magas színvonalú komplex terápia része a vérplazmaterápia is, amelyben eddig 57-en részesültek a Semmelweis Egyetemen.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?

        Érdemes pár fogalmat tisztázni, hogy az információáradatban ne vesszünk el, a koronavírussal kapcsolatban sem. A koronavírus kapcsán is többféle hatású készítménnyel folynak a kutatások, amelyek máshogy hatnak és más-más fázisban jelenthetnek segítséget a járvány ellen. A védőoltás a megelőzést szolgálja, míg az antitest terápiának és az antivirális gyógyszereknek a betegség terápiájában van szerepük.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.