A koronavírussal szemben többen lehetnek védettek, mint eddig gondolták a kutatók

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent:

Bizonyos immunitással még talán azok is rendelkezhetnek, akik negatív koronavírus (antitest) tesztet produkáltak - összegezhető egy friss tanulmány következtetése. Kutatók arról számoltak be, hogy minden egyes antitestre pozitív személyre két olyan személy jut, akiknél ki lehetett mutatni azokat a speciális T-sejteket, amelyek felismerik és elpusztítják a megfertőzött sejteket. Ilyen T-sejtek még olyanoknál is mutatkoztak, akiket enyhe vagy tünetmentes COVID-19 fertőzöttnek minősítettek az orvosok.

A szakértők számára az egyelőre nem világos, hogy ez a helyzet azt jelenti-e, hogy ennek nyomán az adott egyén „csak” védett a fertőzéssel szemben, vagy azt is, hogy állapota meggátolja azt, hogy az infekciót másoknak is továbbadja. Az eredmény ugyanakkor azt is mutathatja, hogy az enyhe fertőzés miatt nem mérhető az antitest, vagy nem volt elég érzékeny a vizsgálat, vagy időablakon kívül történt a vérvétel, tehát erre magára alapozni nem szabad!

Az említett tanulmányban a svéd Karolinksa Intézet kutatói 200 embert teszteltek mind antitestekre, mind T-sejtekre. Többen véradók voltak, a többieket a Svédországban elsőként megjelent fertőzöttek csoportjából választották ki, vagyis azok közül, akik a legkorábban érintett területekről, elsősorban is Észak-Olaszországból tértek vissza. Tapasztalataik eredménye alapján a tudósok most úgy vélik, nagyobb csoportnál lehet bizonyos szintű védettség a COVID-19 megbetegedéssel szemben, mint ahogy az antitest tesztelés adatai alapján ezt eddig sejteni lehetett. Korábbi feltevéseiket a britek statisztikai hivatala (UK Office for National Statistics) által kibocsátott úgynevezett fertőzöttségi felmérés (Infection Survey) részeként közzé tett adatokra építették. Ma más a meglátásuk, nézeteiket esetleg revideálni készülnek.

Az újabb elméletet megfogalmazó tudósok most úgy vélik, a bevontaknál valószínűleg emelkedett volt az antitestválasz, de már legyengült, vagy a jelenleg alkalmazott teszt nem volt képes kimutatni. Mindenesetre ezek az egyének védettek lehetnek, ha másodszor lesznek vírusfertőzésnek kitéve, abban az esetben ha nincs számottevő vírusmutáció. Danny Altmann professzor (Imperial College London) úgy elemezte ezt a szóban forgó tanulmányt, hogy „önmagában az antitesttesztelés alábecsüli az immunitást, ugyanis nem tudja pontosan mérni, ezért jelezni sem.”

Nyájimmunitás

Marcus Buggert, a tanulmány egyik társszerzője ehhez azt teszi hozzá, hogy ezek a megfigyelések semennyivel se visznek minket közelebb a nyájimmunitás kérdéséhez. Még jóval több kutatásra, vizsgálatra, elemzésre van szükség annak megértéséhez, hogy vajon ezek a T-sejtek immunitást nyújtanak-e, ami annyit jelentene, hogy képesek teljesen blokkolni a vírust, vagy arról van-e szó, hogy meg tudják védeni az egyént a megbetegedéstől, ugyanakkor arra nem számíthatunk, hogy megakadályozzák, hogy az egyén hordozza, valamint tovább is adja a vírust.

A COVID-19-es immunitás témájában zajló tudományos viták legnagyobb része még nem jutott nyugvópontra. A konzultációk (töprengések és megbeszélések) fókuszában az antitestek állnak. Ezek a fehérjék a vírushoz kapcsolódnak, még mielőtt az belépne az ember sejtjébe, és semlegesítik azt. A T-sejtek ugyanakkor célba veszik a már megfertőzött sejteket és teljesen elpusztítják őket, így állják annak útját, hogy a vírusok átterjedjenek a többi, egészséges sejtre.

A T-sejtek is, akárcsak az antitestek, az immunrendszer részét képezik, van „memóriájuk”, vagyis ha egyszer felismernek egy bizonyos vírust, a megfertőzött sejteket gyorsan célba is tudják venni, majd elpusztítják őket. Az Egyesült Királyságban jelenleg klinikai vizsgálatok zajlanak az interleukin-7 (CYT107) nevű fehérjével kapcsolatban, mely fokozza, segíti a T-sejtek termelődését. A kutatás célja most az, hogy sikerüljön kideríteni, mennyiben tudja segíteni az interleukin-7 a COVID-19-betegek felépülését.

A T-sejtek nagyon komplexek. Az antitestekhez képest sokkal nehezebb azonosítani őket, ehhez speciális laborokra van szükség, és a minták kis adagjait manuálisan kell vizsgálni, ráadásul napokon át. Ez pedig azt jelenti, hogy nem úgy néz ki, hogy valamikor a közeli jövőben megtörténhet a T-sejtek esetén a tömeges tesztelés.

WEBBeteg logóWEBBeteg
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: Coronavirus: Immunity may be more widespread than tests suggest (bbc. com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Térdfájás
Térdfájás

Melyek a térdfájdalom leggyakoribb okai?

A baba neme
A baba neme

Befolyásolható-e a fogantatásnál?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.