• A koronavírussal szemben többen lehetnek védettek, mint eddig gondolták a kutatók

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Bizonyos immunitással még talán azok is rendelkezhetnek, akik negatív koronavírus (antitest) tesztet produkáltak - összegezhető egy friss tanulmány következtetése. Kutatók arról számoltak be, hogy minden egyes antitestre pozitív személyre két olyan személy jut, akiknél ki lehetett mutatni azokat a speciális T-sejteket, amelyek felismerik és elpusztítják a megfertőzött sejteket. Ilyen T-sejtek még olyanoknál is mutatkoztak, akiket enyhe vagy tünetmentes COVID-19 fertőzöttnek minősítettek az orvosok.

        A szakértők számára az egyelőre nem világos, hogy ez a helyzet azt jelenti-e, hogy ennek nyomán az adott egyén „csak” védett a fertőzéssel szemben, vagy azt is, hogy állapota meggátolja azt, hogy az infekciót másoknak is továbbadja. Az eredmény ugyanakkor azt is mutathatja, hogy az enyhe fertőzés miatt nem mérhető az antitest, vagy nem volt elég érzékeny a vizsgálat, vagy időablakon kívül történt a vérvétel, tehát erre magára alapozni nem szabad!

        Hirdetés

        Az említett tanulmányban a svéd Karolinksa Intézet kutatói 200 embert teszteltek mind antitestekre, mind T-sejtekre. Többen véradók voltak, a többieket a Svédországban elsőként megjelent fertőzöttek csoportjából választották ki, vagyis azok közül, akik a legkorábban érintett területekről, elsősorban is Észak-Olaszországból tértek vissza. Tapasztalataik eredménye alapján a tudósok most úgy vélik, nagyobb csoportnál lehet bizonyos szintű védettség a COVID-19 megbetegedéssel szemben, mint ahogy az antitest tesztelés adatai alapján ezt eddig sejteni lehetett. Korábbi feltevéseiket a britek statisztikai hivatala (UK Office for National Statistics) által kibocsátott úgynevezett fertőzöttségi felmérés (Infection Survey) részeként közzé tett adatokra építették. Ma más a meglátásuk, nézeteiket esetleg revideálni készülnek.

        Az újabb elméletet megfogalmazó tudósok most úgy vélik, a bevontaknál valószínűleg emelkedett volt az antitestválasz, de már legyengült, vagy a jelenleg alkalmazott teszt nem volt képes kimutatni. Mindenesetre ezek az egyének védettek lehetnek, ha másodszor lesznek vírusfertőzésnek kitéve, abban az esetben ha nincs számottevő vírusmutáció. Danny Altmann professzor (Imperial College London) úgy elemezte ezt a szóban forgó tanulmányt, hogy „önmagában az antitesttesztelés alábecsüli az immunitást, ugyanis nem tudja pontosan mérni, ezért jelezni sem.”

        Nyájimmunitás

        Marcus Buggert, a tanulmány egyik társszerzője ehhez azt teszi hozzá, hogy ezek a megfigyelések semennyivel se visznek minket közelebb a nyájimmunitás kérdéséhez. Még jóval több kutatásra, vizsgálatra, elemzésre van szükség annak megértéséhez, hogy vajon ezek a T-sejtek immunitást nyújtanak-e, ami annyit jelentene, hogy képesek teljesen blokkolni a vírust, vagy arról van-e szó, hogy meg tudják védeni az egyént a megbetegedéstől, ugyanakkor arra nem számíthatunk, hogy megakadályozzák, hogy az egyén hordozza, valamint tovább is adja a vírust.

        A COVID-19-es immunitás témájában zajló tudományos viták legnagyobb része még nem jutott nyugvópontra. A konzultációk (töprengések és megbeszélések) fókuszában az antitestek állnak. Ezek a fehérjék a vírushoz kapcsolódnak, még mielőtt az belépne az ember sejtjébe, és semlegesítik azt. A T-sejtek ugyanakkor célba veszik a már megfertőzött sejteket és teljesen elpusztítják őket, így állják annak útját, hogy a vírusok átterjedjenek a többi, egészséges sejtre.  

        A T-sejtek is, akárcsak az antitestek, az immunrendszer részét képezik, van „memóriájuk”, vagyis ha egyszer felismernek egy bizonyos vírust, a megfertőzött sejteket gyorsan célba is tudják venni, majd elpusztítják őket. Az Egyesült Királyságban jelenleg klinikai vizsgálatok zajlanak az interleukin-7 (CYT107) nevű fehérjével kapcsolatban, mely fokozza, segíti a T-sejtek termelődését. A kutatás célja most az, hogy sikerüljön kideríteni, mennyiben tudja segíteni az interleukin-7 a COVID-19-betegek felépülését.

        A T-sejtek nagyon komplexek. Az antitestekhez képest sokkal nehezebb azonosítani őket, ehhez speciális laborokra van szükség, és a minták kis adagjait manuálisan kell vizsgálni, ráadásul napokon át. Ez pedig azt jelenti, hogy nem úgy néz ki, hogy valamikor a közeli jövőben megtörténhet a T-sejtek esetén a tömeges tesztelés.

        WEBBeteg
        Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíróForrás: Coronavirus: Immunity may be more widespread than tests suggest (bbc. com)
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.07.06 22:03, Megjelenés: 2020.07.06 22:03
      • Cikkajánló

        Portré

        Portré

        Gorzsás Anita, újságíró

        Kókay Andrással, a Pozitron-Diagnosztika Központ vezetőjével beszélgettünk.

        Daganatos betegségek

        Daganatos betegségek

        Dr. Pukoli Dániel

        A célzott molekuláris terápiák és immunterápiák szerepe a daganatok kezelésében.

        9 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és nincs újabb elhunyt

        9 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4544 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        9 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és nincs újabb elhunyt

        9 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4535 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

        Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.