• Lehetünk akár kétszer is COVID-19-betegek?

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Bak Marianna, biológus

        A válasz röviden az, hogy talán, de ennek valószínűsége kicsi. Az újrafertőződésről szóló beszámolókban helyesebb volna hosszan elnyúló betegségről beszélni, vélik tudós szakértők. Hozzáteszik, teljesen normálisnak tekinthető, ha az antitestek száma pár hét elteltével csökken. Ilyenkor az érintettek másképpen lesznek védettek a koronavírussal szemben - hangzik megnyugtatásnak szánt magyarázatuk.

        A laikus portálokon eközben riasztó eseteket osztanak meg: egy 37 éves logopédus márciusi pozitív tesztje után hamar felépült, visszament dolgozni. Májusban rosszul érezte magát, s új tesztje is pozitív lett. Egy másik amerikai megírta blogján: azt hitte, kilábalt a COVID-19-ből, de pár héttel később beteg lett, tesztje ismét pozitív. Beszállt egy orvos is a sztorizásba: több betege gyógyultan jött ki az első menetből, de újrafertőződött. Gyakran a második kör jóval súlyosabb. – Az említett beszámolók tovább növelik a létező aggodalmat, hogy nem lehet egykönnyen szabadulni e pandémiás rémálomtól. Nő a félelem, hogy nem lehet elérni a nyájimmunitást, vagyis azt, amikor a közösség olyan jelentős része immunitást szerez a kórokozóval szemben, hogy annak terjedése lelassul vagy megáll.

        A fenti történetek nem meggyőzőek, semmi evidenciát nem nyújtanak az újrafertőződésről, vélik virológus szakemberek. „Nem ismerek olyan esetet, ahol kétséget kizáróan igazolták volna a reinfekciót” – mondja Marc Lipsitch epidemiológus (Harvard T.H. Chan School of Public Health). Más szakértők egyéb magyarázattal érvelnek. Miközben ma még tényleg elég keveset tudunk a koronavírusról, mert a pandémia „csak” 7 hónapja tart, azt világosan látni, hogy a SARS-CoV-2 éppen úgy viselkedik, mint általában a vírusok. A bizakodó szakértők optimisták, hogy védőoltással elérhető lesz a nyájimmunitás. Elképzelhető, hogy kétszer is lecsap ugyanarra az egyénre a koronavírus, ám az alig hihető, hogy ilyen rövid szünet után. Az is kétséges, hogy másodszor súlyosabb. Jóval valószínűbb, hogy egyeseknél igen elhúzódó a betegség lefolyása. „A vírus hetekig, sőt hónapokig nyomás alatt tarthatja a szervezetet.”

        Hirdetés

        A koronavírussal megfertőződöttek általában adnak immunválaszt, de a kezdetben megemelkedett antitestszint 2-3 hónap alatt lecsökken, magyarázzák kutatók. Hiba ettől megriadni, mert az akut fertőzés csillapodásával mindig ez történik, mondja dr. Michael Mina immunológus (Harvard University). Sok klinikus rossz nyomon jár, ha furcsának találja, hogy ez a vírus nem alakít ki erős immunitást. „Tévedés ezt komolyan gondolni. Csak a papírformát hozza a SARS-CoV-2 is.” – állítja dr. Mina. A patogénekkel szembeni védelemben nem csak az antitestek állnak helyt. A fertőzés határozott választ vált ki az immunsejtekből. Hamar felkészülnek a vírus elpusztítására és megerősítést gyűjtenek a következő támadáshoz. Keveset tudni arról, hogy az „emlékező” T-sejtek mennyi ideig, nem kizárt, hogy élethosszon át képesek felismerni a koronavírus minden típusát. Jelen tapasztalat azt mutatja, hogy támogatják a SARS-CoV-2 elleni védelmet. „Ha az emlékező T-sejtek – főként, ha a tüdőben, légzőtraktusban – továbbélnek, igen hatékony munkát végezhetnek az infekció terjedésének megállításában” – értékeli a helyzetet Akiko Iwasaki immunológus (Yale University).

        Visszatérve az újrafertőződésről szóló történetekre: a 37 éves logopédus barátja megbetegedése után kapta első pozitív tesztjét (március 30-án). Megan Kent jól érezte magát, bár elvesztette szaglását, ízérzékelését. A 14 napos karantén után visszament dolgozni, kórházba és idősotthonba. Május elején hirtelen rosszul lett. „Úgy éreztem, egy teherautó alól húztak ki.” A hétvégét átaludta. Hétfőn úgy ment a kórházba, hogy azt hitte, mononukleózisa van. Másnap kiderült, hogy nem, hanem az újabb koronavírustesztje is pozitív lett. Csaknem egy hónapig volt rosszul. A gondolattól is szenvedett, hogy másodszor lett COVID-os. Orvosa csak azt tudta biztosra mondani, hogy termelődött nála ellenanyag.

        Létezik más, jobban értelmezhető magyarázat arra, ami vele történt – állítja dr. Peter Hotez, trópusi betegségekkel foglalkozó szakember (National School of Tropical Medicine, Baylor College of Medicine). „Lehetett volna akár úgy is, ahogy ő gondolja. De az eddig látott összes eset alapján mondom, ez nagyon szokatlan jelenség volna.” Az orvos szerint Megan hiába érezte jól magát az első teszt idején, a fertőzésből nem gyógyult ki. A vírus megbújt a szervezetében, majd újra előtört. (Hasonlóan viselkedik az Ebola is.) A két pozitív teszt között pedig nem tesztelték. De ha megteszik, az sem biztos, hogy egészen meggyőző lett volna, hiszen vannak téves teszteredmények is. Az alacsony vírusszám is hozhat hamis negatív eredményt. Doktor Mina pedig nem válogatta meg szavait, amikor az újrafertőződésről szóló „anekdotákat” megosztó, s ezzel pánikot okozó orvosokról beszélt: „Nem más ez, mint szenzációéhes klikkvadászat.

        A pandémia első heteiben Kínában, Japánban, Dél-Koreában voltak páran, akik gyógyultnak vélt időszak után másodszor is produkáltak pozitív tesztet – hasonló riadalmat keltve. A dél-koreai járványügyi hatóság (South Korea’s Centers for Disease Control and Prevention) ezek közül 285 esetet kivizsgálva megállapította, hogy a többségnél 2 hónappal (egyszer 82 nappal) az első után került sor a második tesztre. Ekkor a vizsgáltak csaknem felének voltak tünetei, ám a kutatók egyetlen mintából sem tudtak élő vírust kitenyészteni. Az adatok szerint a fertőzöttek nem terjesztették a vírust. „Szilárd epidemiológiai, virológiai bizonyíték (tudományos evidencia) ez arra nézve, hogy a vizsgáltaknál nem történt újrafertőződés” – mondta Angela Rasmussen virológus (Columbia University, New York). A koronavírussal megfertőződött legtöbb emberben képződnek antitestek. Minél súlyosabbak a tünetek, az immunválasz annál erőteljesebb. (Egyeseknél azonban elmarad, ami bármely más vírusfertőzésnél előfordulhat.)

        Az újrafertőződéstől való félelmet gerjesztik az ellenanyagszint eséséről szóló írások is. Egy friss publikáció szerint a tüneteket nem mutatók 40%-ánál az egyik vírusrész ellen kialakuló antitesteknek 3 hónapon belül már nem volt kimutatható nyoma a laboratóriumban. Egy megjelenésre váró dolgozatban pedig az szerepel, hogy a vírus sejthez kötődését megakadályozó ellenanyagok (a neutralizáló antitestek) mennyisége egy hónapon belül hatalmasat zuhant, ami „mélységesen elkeserítő”, ezzel az értekezésével Michael Malim virológus (King’s College, London) is beállt a riadalmat keltők közé. Ám a szakértők többsége pozitív üzenetet kíván megfogalmazni. Vizsgálatok következtetésére hivatkoznak: igen, az ellenanyagszint csökken, ám aztán stabilizálódik.

        Egy 20 ezer alany részvételével zajlott próba (július 17., MedRxiv) azt mutatja, hogy zömüknél nagy mennyiségben képződött ellenanyag. Akiknél alacsonyabb volt a szintje, még ott is minden második esetben elégséges volt ahhoz, hogy eredményes legyen a vírus elpusztítására. Az ellenanyagszint csökkenése „biológiai szempontból egyáltalán nem okoz meglepetést” – szögezi le a vizsgálatot vezető Florian Krammer immunológus (Mount Sinai Icahn School of Medicine). Megállapításával dr. Mina is egyetért: „Ez a jól ismert folyamat: fertőződés után az antitestek mennyisége igen magasra ugrik, majd visszasüllyed.” Fertőződés után elsőként az ellenanyag-termelő plazmasejtek antitesteket termelnek, e sejtek száma sokmillióra nő, így az antitestek mennyisége is megugrik. De a szervezet nem képes sokáig fenntartani ezt az ellenanyagszintet. Viszont a T-sejtek aktiválódnak, osztódni és differenciálódni kezdenek a fertőzött sejteket elpusztító killer T-sejtekké és memória T-sejtekké. A memóriasejtek az antigénnel (jelen esetben a vírus specifikus fehérjéivel) történő ismételt találkozáskor immunválaszt indítanak (szerzett immunitás), mely folyamatban más sejtek is részt vesznek. A szerzett immunitás az élet folyamán folyamatosan fejlődik, természetes (fertőzések) és/vagy mesterséges (védőoltások) úton tanul.

        Jelen pandémiában dr. Mina különösnek tartja, hogy nyomon követhető a felnőtteknél zajló immunválasz megszokott dinamikája. Esetükben ugyanis már csak ritkán fordul elő, hogy először találkozzanak egy bizonyos vírussal. Miután az immunválasz első nagy hulláma gyengül, nagy valószínűséggel megmarad a felnőttekben bizonyos szintű védelem. Napjainkban a fő figyelem az antitestekre irányul, mivel ezeket könnyebb kimutatni és tanulmányozni, de tudni kell, hogy bármely patogén elleni csatában az emlékező T- és B-sejteknek (memória T- és memória B-sejtek) is fontos szerep jut. Korábban már a webbeteg.hu is írt a vizsgálatról, amelyben három csoport vett részt. Az elsőben, a SARS-CoV-2-fertőzésen átesett összes (36) résztvevőnél jelen voltak azon T-sejtek, amelyek felismerik azt a fehérjét, ami a koronavírusok összes típusában hasonló. A második csoport 23 tagjánál (őket SARS vírus fertőzte meg 2003-ban) voltak emlékező T-sejtek, akárcsak annál a 37 kontroll személynél, akik egyik említett patogénnel sem találkoztak még. „A jelek szerint, létezik a SARS-CoV-2 ellen bizonyos szintű előimmunitás az átlagnépességben” – összegezte dr. Antonio Bertoletti virológus (Duke NUS Medical School, Szingapúr). Az immunitást bármely, akár az „egyszerű” náthát okozó koronavírus-típussal való korábbi találkozás stimulálhatja. Ezek a T-sejtek talán nem tudják meghiúsítani a fertőződést, de a betegség lefutását könnyíthetik. Ez lehet annak magyarázata, hogy egyeseknél miért olyan enyhék a COVID-19 tünetei. Dr. Bertoletti egyformán igen fontosnak tartja mind a sejtes, mind az antitestes immunitást.

        Az önkéntesekkel zajló vakcinapróbák követése több információt ad majd a SARS-CoV-2-vel szemben kialakuló immunitás, illetve az újrafertőződés megakadályozásához szükséges immunitásszint jellemzőiről. Több kutató is visszautasítja azt a negatív véleményt, hogy sosem lesz nyájimmunitás. „Nyájimmunitás még a nem tökéletes védőoltásokkal is elérhető. Mellesleg igencsak ritka, hogy sikerül olyan vakcinát előállítani, ami 100 százalékosan hatékony volna” – mondja dr. Saad Omer igazgató (Yale Institute for Global Health).

        Azokat a védőoltásokat, amelyek a beoltottak csak felénél nyújtanak védelmet, mérsékelten hatásosnak tartják. Amelyek több mint 80%-ban védenek, kiemelkedően eredményesek. Még azok a vakcinák is, amelyek csak csökentik a vírusok számát a szervezetben, a másokra való átterjedést meg tudják akadályozni. Újrafertőződés előfordult már egyéb patogének, így például az influenza esetén is, hangsúlyozzák a szakértők. Igaz, teszik hozzá, az ilyen esetek kivételesek voltak, de az új koronavírussal sincs ez másként. „A reinfekció lehetséges, bár nem valószínű, sőt, úgy vélem, nagyon ritka” – hangzik dr. Rasmussen megnyugtatásnak szánt magyarázata. „Viszont félreérthetővé teszi a helyzetet, hogy még a ritka előfordulásokat is nagyon könnyű riasztóan gyakorinak gondolni, amikor hatalmas tömegek vírusfertőzöttek.”

        Olvasson tovább! Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        WEBBeteg logóForrás: Can You Get Covid-19 Again? It’s Very Unlikely, Experts Say (nytimes.com)
        Fordítás: Fazekas Erzsébet, WEBBeteg.hu
        Lektorálta: Bak Marianna, biológus

        Módosítva: 2020.07.31 17:05, Megjelenés: 2020.07.31 17:05
      • Cikkajánló

        Miokardiális izomhíd

        Miokardiális izomhíd

        https://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/22898/miokardialis-hidak

        Akár szívinfarktus okozója is lehet. Hogyan diagnosztizálható? Hogyan kezelhető?

        A hőháztartás zavarai

        A hőháztartás zavarai

        Dr. Kozma Ákos

        Melyek a hőháztartás zavaraira leginkább hajlamosító tényezők?

        Tisztifőorvos: szombattól a Magyarországra érkező fizeti a PCR-tesztet

        Szombattól a sárga vagy piros besorolású országból Magyarországra érkezőknek kell fizetniük a kéthetes kötelező házi karantént kiváltó PCR-teszteket - emlékeztetett az országos tisztifőorvos.

        Többen lehetnek védettek az új koronavírussal szemben, mint eddig sejtették

        Vannak olyan emberek, akik ugyan elvileg nem estek át a COVID-19 fertőzésen, mégis olyan T-sejteket mutattak ki a vérmintáikból, amelyeket a korábban az új koronavírusban szenvedőkéből - írja a portfolio.hu.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

        Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.