• Természetes immunitás és védőoltások hatása - Mitől függ, hogy meddig tart?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Egyes fertőző betegségeket egy ember élete során egyszer kap el, míg másokat rendszeresen, vagy a védőoltást is minden évben meg kell ismételni. Mitől függ az, hogy kialakul-e természetes védettség vagy sem? Mitől függ, hogy ez meddig tarthat és milyen mértékű? Miért van az, hogy bizonyos védőoltások nyújtotta védettség akár élethosszig is tarthat, míg másokat ismételni kell?

        A természetes immunitásról

        Amikor az immunrendszer találkozik egy kórokozóval, alapvetően elindul a tanulási fázis, az adaptív immunitás, természetes úton, tehát oltás nélkül. Aktív immunitás alakul ki, vagyis maga a szervezet termel antitestet a kórokozó ellen. Kialakulnak a memóriasejtek, melyek segítenek részt venni a hosszú távú védettség kialakításában. Vagyis abban, ha újra találkozik a szervezet a kórokozóval, hamar felismeri, már megbetegedés kialakulása előtt ellentámadásba lendül az immunrendszer, esetleg csak enyhe formában zajlik le egy fertőző betegség.

        Az, hogy milyen esetben alakul ki ténylegesen hosszú távú immunitás, sok tényezőtől függ. Attól, hogy a kórokozó milyen típusú antigént állít elő az immunrendszernek, az milyen típusú sejtekkel, hírvivő anyagokkal válaszol rá, milyen mértékű antitest-termelődés alakul ki, mennyire hatékonyan képződnek memóriasejtek. A kórokozón túl tehát az immunrendszer működése is befolyásolja a védettséget.

        Ezen túl a társbetegségek (pl. autoimmun betegség, krónikus vagy daganatos betegség rontja a védekezőképességet), de az életkor (időskorban csökken a termelődő antitestek mennyisége), az eltelt idő, de még a hormonháztartás is befolyással van a természetes immunitásra, így egyéni különbségek is megfigyelhetőek.

        Hirdetés

        Fontos szempont a kórokozó stabilitása, a mutáció képessége is. Pl. amellett, hogy az influenza vírusa évente ismételt emlékeztető oltást igényel, számolni kell a gyors mutációval, ami miatt az "idei" fertőzés már nem mindig ugyanaz, mint előző évben, így a védettség is lehet korlátozottabb.

        Ugyanakkor ott van a bárányhimlőt okozó varicella vírusa is, mely elméletileg élethosszig tartó védettséget von maga után, illetve már csak az övsömör kialakulásával lehet számolni. Azonban a varicella esetén sem feltétlenül élethosszig tart a védettség, hanem a folyamatosan jelen lévő aktív esetek (bölcsődében, óvodában, szomszédban megjelenő fertőzések) segítik - mint egy emlékeztető oltás - újra emlékeztetni az immunrendszert a védettség fenntartására.

        Olvasson tovább! Koronavírus: tényleg védettek a fertőzésen átesettek?

        A védőoltások hatása

        A koronavírus-járvány kapcsán is sok kérdés merül fel az esetleges védőoltást illetően. Amellett, hogy mikor lesz kész és hatékony lesz-e, nem lehet előre számolni azzal sem, meddig tarthat majd a hatására kialakuló védettség.

        Az eddig ismert kórokozók ellen kifejlesztett védőoltásoknak is eltérő a hatástartama, vagyis a védettség, amit kialakítanak a szervezetben. Ennek számos oka van.

        Befolyásolja a vakcina előállításának metódusa, a tárolás, a beadás módja is. Emellett az egyén részéről is vannak tényezők (társbetegségek, autoimmun kórképek jelenléte), illetve akár az életkor is. Nagyon fiataloknál, illetve 65 év felett alacsonyabb lehet az antitest-termelődés is, azaz az immunrendszer válaszreakciója az oltásra, ez pedig nyilván csökkenti az oltás után kialakuló védettség idejét. Ezek adják az egyéni különbségeket, gyakorlatilag egyetlen oltás sem hatásos 100 százalékosan az összes embert tekintve.

        Attól függően is alakulhat ki hosszú vagy rövid távú memóriasejt-termelődés és  immunitás, hogy milyen összetevőt tartalmaz a védőoltás. Talán a legfontosabb tényező, hogy az oltás fajtája (a vakcina tartalma) is befolyásolja a védettséget. De nézzük, meddig tarthatnak az egyes oltások által kialakított immunválaszok!

        • Élő, gyengített (attenuált) kórokozót tartalmazó oltás (pl. varicella elleni vakcina) után kialakuló védettség a leghosszabb, hosszú évekig, adott esetben élethosszig kitart.
        • Inaktivált vagy elölt kórokozót tartalmazó oltás esetében (pl. poliovírus elleni vakcina) rövidebb a kialakult védettség és emlékeztető oltásra van szükség. Emellett az első dózis beadása nem vált ki még megfelelő immunválaszt, vagyis elegendő antitest-termelést, ezért is szükséges az ismétlő oltás.
        • Toxoidot (gyengített toxint) tartalmazó oltás (pl. tetanusz, diftéria elleni vakcinák) szintén igényel ismétlő oltást, mivel nincs hosszú távú memóriasejt-képződés.
        • Egyes összetevőt - fehérje- vagy poliszacharid részt - tartalmazó oltás szintén erős immunválaszt vált ki, de igényel ismétlő oltást, mivel nem jár memóriasejtek hosszú távú kialakulásával, amelyek gyors immunválaszt eredményeznének esetleges fertőzés esetén (pl. Haemophilus influenzae elleni vakcina).

        Ennek a komplex kérdésnek tehát nehéz a hátterét megválaszolni. Az ideális védőoltás természetesen hatékony, mellékhatásmentes és élethosszig tartó hatást biztosítana. De ezek nem minden esetben egyszerűen kivitelezhető szakmai feladatok, emiatt a leghatásosabb vakcina nem mindig a leghosszabb hatású, a leghosszabb hatású pedig nem biztos, hogy jól tolerálható. És természetesen nem minden kórokozóból lehet védőoltást ugyanolyan metódus alapján "készíteni".

        Olvasson tovább!

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.05.09 10:13, Megjelenés: 2020.05.09 10:13
      • Cikkajánló

        Ártalomcsökkentés

        Ártalomcsökkentés

        Társadalmi célú reklám

        Hajlamosak vagyunk a járulékos ártalmakkal mit sem törődni. (x)

        Remek kezdeményezés

        Remek kezdeményezés

        WEBBeteg

        Telefonos Panel - Kérdőívek kitöltésével jótékonysági szervezeteket támogathat.

        Koronavírus - Veneto tartományban emelkedett a reprodukciós ráta, ismét szigorítanak

        Hétfőtől ismét szigorításokat vezetnek be az északkelet-olaszországi Veneto tartományban, mert a koronavírus terjedését mutató reprodukciós ráta emelkedett.

        Koronavírus - Az Európai Bizottság engedélyezte a remdesivir forgalomba hozatalát

        Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy engedélyezi a koronavírus súlyos eseteiben alkalmazható, remdesivir hatóanyagú, Veklury néven futó gyógyszer feltételes forgalomba hozatalát.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?

        Érdemes pár fogalmat tisztázni, hogy az információáradatban ne vesszünk el, a koronavírussal kapcsolatban sem. A koronavírus kapcsán is többféle hatású készítménnyel folynak a kutatások, amelyek máshogy hatnak és más-más fázisban jelenthetnek segítséget a járvány ellen. A védőoltás a megelőzést szolgálja, míg az antitest terápiának és az antivirális gyógyszereknek a betegség terápiájában van szerepük.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.