• Természetes immunitás és védőoltások hatása - Mitől függ, hogy meddig tart?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Egyes fertőző betegségeket egy ember élete során egyszer kap el, míg másokat rendszeresen, vagy a védőoltást is minden évben meg kell ismételni. Mitől függ az, hogy kialakul-e természetes védettség vagy sem? Mitől függ, hogy ez meddig tarthat és milyen mértékű? Miért van az, hogy bizonyos védőoltások nyújtotta védettség akár élethosszig is tarthat, míg másokat ismételni kell?

        A természetes immunitásról

        Amikor az immunrendszer találkozik egy kórokozóval, alapvetően elindul a tanulási fázis, az adaptív immunitás, természetes úton, tehát oltás nélkül. Aktív immunitás alakul ki, vagyis maga a szervezet termel antitestet a kórokozó ellen. Kialakulnak a memóriasejtek, melyek segítenek részt venni a hosszú távú védettség kialakításában. Vagyis abban, ha újra találkozik a szervezet a kórokozóval, hamar felismeri, már megbetegedés kialakulása előtt ellentámadásba lendül az immunrendszer, esetleg csak enyhe formában zajlik le egy fertőző betegség.

        Az, hogy milyen esetben alakul ki ténylegesen hosszú távú immunitás, sok tényezőtől függ. Attól, hogy a kórokozó milyen típusú antigént állít elő az immunrendszernek, az milyen típusú sejtekkel, hírvivő anyagokkal válaszol rá, milyen mértékű antitest-termelődés alakul ki, mennyire hatékonyan képződnek memóriasejtek. A kórokozón túl tehát az immunrendszer működése is befolyásolja a védettséget.

        Ezen túl a társbetegségek (pl. autoimmun betegség, krónikus vagy daganatos betegség rontja a védekezőképességet), de az életkor (időskorban csökken a termelődő antitestek mennyisége), az eltelt idő, de még a hormonháztartás is befolyással van a természetes immunitásra, így egyéni különbségek is megfigyelhetőek.

        Hirdetés

        Fontos szempont a kórokozó stabilitása, a mutáció képessége is. Pl. amellett, hogy az influenza vírusa évente ismételt emlékeztető oltást igényel, számolni kell a gyors mutációval, ami miatt az "idei" fertőzés már nem mindig ugyanaz, mint előző évben, így a védettség is lehet korlátozottabb.

        Ugyanakkor ott van a bárányhimlőt okozó varicella vírusa is, mely elméletileg élethosszig tartó védettséget von maga után, illetve már csak az övsömör kialakulásával lehet számolni. Azonban a varicella esetén sem feltétlenül élethosszig tart a védettség, hanem a folyamatosan jelen lévő aktív esetek (bölcsődében, óvodában, szomszédban megjelenő fertőzések) segítik - mint egy emlékeztető oltás - újra emlékeztetni az immunrendszert a védettség fenntartására.

        Olvasson tovább! Koronavírus: tényleg védettek a fertőzésen átesettek?

        A védőoltások hatása

        A koronavírus-járvány kapcsán is sok kérdés merül fel az esetleges védőoltást illetően. Amellett, hogy mikor lesz kész és hatékony lesz-e, nem lehet előre számolni azzal sem, meddig tarthat majd a hatására kialakuló védettség.

        Az eddig ismert kórokozók ellen kifejlesztett védőoltásoknak is eltérő a hatástartama, vagyis a védettség, amit kialakítanak a szervezetben. Ennek számos oka van.

        Befolyásolja a vakcina előállításának metódusa, a tárolás, a beadás módja is. Emellett az egyén részéről is vannak tényezők (társbetegségek, autoimmun kórképek jelenléte), illetve akár az életkor is. Nagyon fiataloknál, illetve 65 év felett alacsonyabb lehet az antitest-termelődés is, azaz az immunrendszer válaszreakciója az oltásra, ez pedig nyilván csökkenti az oltás után kialakuló védettség idejét. Ezek adják az egyéni különbségeket, gyakorlatilag egyetlen oltás sem hatásos 100 százalékosan az összes embert tekintve.

        Attól függően is alakulhat ki hosszú vagy rövid távú memóriasejt-termelődés és  immunitás, hogy milyen összetevőt tartalmaz a védőoltás. Talán a legfontosabb tényező, hogy az oltás fajtája (a vakcina tartalma) is befolyásolja a védettséget. De nézzük, meddig tarthatnak az egyes oltások által kialakított immunválaszok!

        • Élő, gyengített (attenuált) kórokozót tartalmazó oltás (pl. varicella elleni vakcina) után kialakuló védettség a leghosszabb, hosszú évekig, adott esetben élethosszig kitart.
        • Inaktivált vagy elölt kórokozót tartalmazó oltás esetében (pl. poliovírus elleni vakcina) rövidebb a kialakult védettség és emlékeztető oltásra van szükség. Emellett az első dózis beadása nem vált ki még megfelelő immunválaszt, vagyis elegendő antitest-termelést, ezért is szükséges az ismétlő oltás.
        • Toxoidot (gyengített toxint) tartalmazó oltás (pl. tetanusz, diftéria elleni vakcinák) szintén igényel ismétlő oltást, mivel nincs hosszú távú memóriasejt-képződés.
        • Egyes összetevőt - fehérje- vagy poliszacharid részt - tartalmazó oltás szintén erős immunválaszt vált ki, de igényel ismétlő oltást, mivel nem jár memóriasejtek hosszú távú kialakulásával, amelyek gyors immunválaszt eredményeznének esetleges fertőzés esetén (pl. Haemophilus influenzae elleni vakcina).

        Ennek a komplex kérdésnek tehát nehéz a hátterét megválaszolni. Az ideális védőoltás természetesen hatékony, mellékhatásmentes és élethosszig tartó hatást biztosítana. De ezek nem minden esetben egyszerűen kivitelezhető szakmai feladatok, emiatt a leghatásosabb vakcina nem mindig a leghosszabb hatású, a leghosszabb hatású pedig nem biztos, hogy jól tolerálható. És természetesen nem minden kórokozóból lehet védőoltást ugyanolyan metódus alapján "készíteni".

        Olvasson tovább!

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.05.09 10:13, Megjelenés: 2020.05.09 10:13
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        MTI

        Halottak napján kiemelten fontos a megelőző szabályok betartása.

        Anorexia

        Anorexia

        Dr. Major Adrienne

        A kognitív viselkedésterápia szerepe az anorexia kezelésében.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, tünetek esetén pedig mindenképp maradjon otthon!

        3149 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 35 krónikus beteg

        3149 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 59 247 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 35, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 1425 főre emelkedett, 16 242-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 41 580 fő.

        Koronavírus - Szlávik: a védekezés alapvető eleme a maszk használata

        A koronavírus-járvány második hullámában folyamatosan emelkedik a fertőzöttek életkora, így várhatóan sajnos még több ember fog kórházba és intenzív osztályra kerülni - mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa szombaton a közmédiának.

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?

        Érdemes pár fogalmat tisztázni, hogy az információáradatban ne vesszünk el, a koronavírussal kapcsolatban sem. A koronavírus kapcsán is többféle hatású készítménnyel folynak a kutatások, amelyek máshogy hatnak és más-más fázisban jelenthetnek segítséget a járvány ellen. A védőoltás a megelőzést szolgálja, míg az antitest terápiának és az antivirális gyógyszereknek a betegség terápiájában van szerepük.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.