• Koronavírus: tényleg védettek a fertőzésen átesettek?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A COVID-19 vírusfertőzésen átesettek szervezetében termelődött antitesteknek (ellenanyagok) nemcsak a betegség legyőzésében van szerepük, hanem az újabb fertőzés ellen is védelmet nyújthatnak? De mennyi ideig él ez a védettség és pontosan mi ellen nyújt védelmet?

        A fertőzésen átesettek esetén - akár voltak tüneteik (enyhék vagy súlyosak), akár nem, de ettől függően különböző mennyiségben - termelődő ellenanyagok, illetve keringő memóriasejtek biztosítják a későbbi fertőzés elleni hatékony és gyorsan kialakuló védelmet. (Ezen ellenanyagok kimutatásán alapszanak a vérmintából dolgozó, ám kevésbé megbízható koronavírus gyorstesztek.) Egyes vírusok esetén akár élethosszig tartó védettség is kialakulhat egy fertőzést követően, más esetekben évekig vagy évtizedekig is tarthat a védőhatás, megint más vírusoknál azonban jóval korlátozottabb ez az időtartam.

        Mit tudunk az immunitás időtartamáról?

        A SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatban még hiányosak az ismereteink, nem ismert, hogy milyen távon alakul ki védettség. Bizonyos szezonális náthát okozó koronavírusok ellen kialakult természetes ellenanyagok termelődése pl. néhány hónap után már teljesen lecsökken, esélyt adva így az újrafertőződésnek. Ugyanakkor pl. a SARS vírus ellen legmagasabb koncentrációban 3-4 hónap alatt kialakuló antitestek még 2-3 év múlva is kimutathatóak.

        Hirdetés

        A jelenlegi, SARS-CoV-2 vírus hatásával pár hónapja szembesültünk, ezért annak megítélésére, hogy tart-e pl. egy évig a védettség, még legalább kilenc hónapot várni kell, az első esetek értékelése előtt nem várható biztos válasz. Feltételezhető, hogy kialakul a védettség, de örökké semmiképp nem tart, valószínűleg túlságosan hosszú távra sem, ezért a jelenlegi ismeretek alapján nem biztos, hogy a járvány későbbi hullámaiban már nem lehet érintett egy mostani beteg.

        A koronavírus további mutációkra képes

        A mutáció javíthatja a vírus életképességét és fertőzőképességét. Így idővel egyrészt virulensebb (fertőzőképesebb) vírus alakulhat ki, másrészt az új törzs ellen nem lesz meg a fertőzésen átesettek természetes védelme, illetve a mutálódott vírussal szemben kisebb lehet a kifejlesztett ellenanyagok, oltások hatékonysága is. Az új típusú koronavírusról pedig már tudjuk, hogy gyorsan mutálódik. A mutációk miatt tovább elhúzódik időben a járvány, vagy kedvezhetnek a járvány ismételt fellángolásának.

        A védőoltással kapcsolatban hasonló hatás várható. Kialakít védettséget, de nem tart örökké, nem tudjuk mennyi ideig, és azt sem, hogy a mutáció miatt megváltozott vírus ellen milyen szinten ad majd védelmet. (Annak ellenére, hogy az influenzavírus is rendszeresen mutálódik, érdemes beadatni ellene az "eredeti törzsek elleni" védőoltást, viszont évente, mert nem tart tovább a védőhatása.)

        Mit jelenthet a már észlelhető újraaktiválódás?

        Már olvasható volt dél-koreai 111 eset elemzése, ahol a fertőzésen átesett betegek újrafertőződését írták le. Ez az eredmény azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi járványt okozó vírus esetén ne működne a természetes immunizálódás.

        Felmerült az is, hogy a gyógyulást követő teszt volt álnegatív, vagyis a beteg nem is vált valóban negatívvá. Esetleg a betegséget követően túl korán történt a tesztelés és még az eredeti betegséggel álltak szemben. Valószínűbb azonban az, hogy a betegek később a vírus egy mutáción átesett változatával találkoztak, és ez váltott ki újabb megbetegedést.

        Ez várható világszerte is. A fertőzésen átesetteket ugyanis elvileg semmi nem védi attól - hacsak nem a keringő ellenanyagaik változó mértékben -, hogy a mutált vírus miatt ismételten fertőzöttek, betegek ne legyenek.

        Számos kérdés van még tehát a betegségen átesettek immunitása terén, további vizsgálatok és idő is szükséges még a pontos válaszokhoz.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
        Tanácsadó: Dr. Nemes József, mikrobiológus

        Módosítva: 2020.04.16 16:05, Megjelenés: 2020.04.16 16:05
      • Cikkajánló

        Tüdőrák

        Tüdőrák

        Dr. Pukoli Dániel

        Személyre szabott terápia, precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében.

        COVID-19 tanácsadás

        COVID-19 tanácsadás

        Medspot

        Elindult a Medspot alapítvány ingyenes tanácsadása orvosokkal, pszichológusokkal.

        Szlávik János: Magyarországon nem magas a halálozások száma

        Magyarországon nem magas a koronavírus-fertőzés miatti halálozások száma a lakosságszámhoz képest - mondta a Dél-pesti Centrumkórház (Szent László Kórház) infektológus főorvosa a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

        Gyógyszerkincsünk kiaknázásának lehetőségei járvány idején

        A koronavírus-járvány kitörésekor a kutatók azonnal megkezdték a lehetséges gyógyszerek keresését, az új, lehetséges hatóanyagok mellett már meglévő hatóanyagokat is tesztelnek, amik más betegségeknél már hatékonynak bizonyultak. A márciusban alakult Koronavírus Kutatási Akciócsoport a más betegségeknél már sikeresen alkalmazott hatóanyagok vizsgálatára fókuszál. A kutatók úgynevezett repozícióval 30 olyan gyógyszermolekulát választottak ki, melyek az előzetes vizsgálatok alapján hatékonynak bizonyulhatnak.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 első tünetei

        A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek gyakoriságában azonban megfigyelhetőek kisebb-nagyobb eltérések, amely alapján diagnosztizálni nem, de valószínűsíteni lehet a betegséget.

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.