Hepatitis B

A hepatitis B a világ egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedése: a Föld népességének mintegy 20-30 százalékában kimutatható, hogy élete során hepatitis B-fertőzésen esett át.

A betegség kórokozója a hepatitis B vírus (HBV). Mintegy 300 millió idült HBV-fertőzöttet tartanak nyilván, és csak becsülni lehet a nyilván nem tartott fertőzöttek számát. A világ népességének mintegy 20-30 százalékában kimutatható, hogy élete során hepatitis B fertőzésen esett át.

A HBV krónikus májbetegségek, a májzsugor és a májrák legfőbb okozója (a hepatitis C vírus mellett). A világon évente hatmillió ember hal meg a HBV okozta kór szövődményében, májzsugorban vagy májkarcinómában. Hazánkban a vírushordozók aránya 0,5-1 százalék közötti.

Nemi úton történő fertőződés

A kórokozó az apró, akár szemmel nem is látható nyálkahártya-sérüléseken keresztül bekerülhet a véráramba. Így fokozottan veszélyeztetettek, akik gyakran váltogatják szexuális partnereiket.

Veszélyforrást jelentenek a közös használatú, nem kellően tisztán tartott és apró serülést könnyen okozó eszközök (akupunktúrás és tetováló eszközök, manikűrkészlet, borotva, fogkefe). A fertőzöttek közvetlen családtagjai (közös használati tárgyak).

A HBV fertőzött anyának születendő gyermeke is fertőzött lesz, amennyiben az újszülött nem részesül védőoltásban.

A HBV-fertőzött egyén májsejtjei, nem közvetlenül a vírus sejtkárosító hatása miatt pusztulnak el. A sejtpusztítást a gazdaszervezet saját immunrendszerének fehérvérsejtjei okozzák, így próbálva gátat szabni a fertőzés terjedésének.

A vírus nagyon erősen fertőző, a betegség akár egyetlen csepp testnedvvel is átvihető. A kórokozó főként vér útján hámsérüléseken (amelyek gyakran rejtettek!) keresztül jut be a szervezetbe.

A hepatitis B tünetei

Tünetmentes májgyulladás: a fertőzöttek kétharmadánál a betegség tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel (fejfájás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés) zajlik, ez főként a gyermekekre jellemző. Ekkor csak a vérmintából mutatható ki a fertőzés.

Heveny (akut) májgyulladás: a fertőzöttek nagyjából egyharmadánál 1-6 hetes lappangási idő után ún. bevezető tünetek jelentkeznek: láz, borzongás, fejfájás, étvágytalanság, melyet hányás, hasmenés és világosabbá váló széklet kísérhet. A vizelet sötétté válása és az átmeneti bőrviszketés, már az epefesték (bilirubin) felhalmozódásának kezdeti jelei. Ezek után nem sokkal a heveny hepatitis klasszikus tünete, a szemfehérje és a bőr sárgasága is megjelenik. Ezen tüneteket kísérhetik csalánkiütések, illetve egyéb bőrelváltozások, valamint ízületi gyulladás miatt fellépő végtagfájdalmak.

Az akut hepatitis B általában 3-6 hét alatt, szövődménymentesen gyógyul. Ritkán a beteg állapota órák, napok alatt rohamosan rosszabbodni kezd, és májelégtelenség, májkóma alakul ki. Ez a forma a heveny májgyulladás speciális formája, mely a kórházi intenzív kezelés ellenére is gyakran halálos. A májelégtelenség kialakulásakor - amennyiben lehetőség van rá - májátültetés mentheti meg a beteg életét.

Idült (krónikus) májgyulladás: akkor beszélhetünk idült hepatitis B-ről, ha a májgyulladás tünetei több mint hat hónapon át fennállnak, illetve a vérből a vírus, saját fehérjéi ez idő alatt folyamatosan kimutathatók. Minél fiatalabb korban következik be a fertőzés, annál nagyobb a krónikus lefolyás valószínűsége.

Felnőttekben a fertőzések mintegy 5 százaléka krónikus lefolyású, újszülöttek esetében ez több mint 90 százalék. A májgyulladásnak e formája csak ritkán gyógyul magától. A hosszú betegséglefolyás során májzsugor, illetve a májzsugort követően 20-30 évvel, a máj rákos elváltozása jöhet létre. Az összes kialakult májrák, mintegy 60-70 százalékát hepatitis B fertőzés okozza.

A fertőzés diagnózisa és gyógyítása

Az orvos először a páciens előzményi adatait, valamint az esetleges hajlamosító tényezőket próbálja meg feltárni, majd a panaszokat kérdezi meg. Ezután gondos megfigyeléssel igyekszik tájékozódni az észlelhető tünetek (pl: sárgaság, májmegnagyobbodás, kiütések) felől.

A következőkben vérvizsgálatot végeznek, melynek során bilirubint, májenzimeket (GOT, GPT, alkalikus foszfatáz) és a vírus fehérjéit, valamint az ellenük termelődött ellenanyagokat határozzák meg. Ezek a laboratóriumi vizsgálatok nemcsak a betegség megállapításához, hanem a kórlefolyás követéséhez is szükségesek.

Heveny májgyulladás esetén, a fertőzést követő hetekben általában csak tüneti kezelés történik.

Ágynyugalom és kalóriadús, zsírszegény, könnyen emészthető ételek javasoltak, megfelelő vitaminbevitel mellett. Szigorúan tilos az alkoholfogyasztás! A betegség néhány hét alatt meggyógyul.

Az idült májgyulladás gyógyszeres kezelésére vírusellenes szereket (főként lamivudint), és különböző interferonkészítményeket alkalmaznak. A kezelés idején háromhetente ellenőrző vizsgálatok (vérkép és májfunkció-vizsgálat) szükségesek.

A hepatitis B megelőzésének lehetőségei

A betegséget a fertőződés lehetséges útjainak megakadályozásával ki lehet védeni. Kerülni kell tehát a fertőzött egyén tárgyainak (borotva, fogkefe) közös használatát. Csak steril eszközzel végezhető tetoválás, testékszer-felhelyezés, az intravénás drogélvezőket pedig segíteni kell, hogy mindig steril fecskendőt és tűt használjanak. A nemi úton való terjedés megelőzésének legjobb módszere a kölcsönösen monogám párkapcsolat, illetve a gumióvszer használata.

A legbiztosabb védelmet a HBV elleni védőoltás biztosítja. Magyarországon 1999 óta adják kampányoltás keretében, az általános iskolák 8. osztályában. A fertőzés szempontjából fokozott veszélynek kitett egyéneknek (pl. orvosok, rendszeresen vérkészítményt kapók, HBV-hordozó családtagjai), az oltás szintén ingyenesen biztosított.

A rizikócsoportba nem tartozó egyének számára, az oltás receptkötelesen a gyógyszertárakban beszerezhető. Kiemelten fontos a HBV fertőzött anyák újszülötteinek, közvetlenül a születés után történő oltása, így az újszülöttek megbetegedése az estek 90-95 százalékában kivédhető.

Lásd még Hepatitis A | Hepatitis C

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos